Alkotmányellenes a távhőről leválás korlátozása

Alkotmányellenes a fővárosi távhőszolgáltatásról leválás korlátozása, ezért az erről szóló önkormányzati rendeletet megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) - tudatta a testület az MTI-vel szerdán.

A megtámadott rendelkezés szerint az "új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet előírásai szerint a helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, napenergiát hasznosító berendezéseket) kell alkalmazni" - tartalmazza Sereg Andrásnak, az Ab sajtófőnökének közleménye.

Az alkotmánybírósági eljárást kezdeményező közigazgatási hivatal szerint a távhő-szolgáltatási törvény nem ad lehetőséget a helyi önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy előírja, milyen fűtési rendszerrel váltható fel a távhőszolgáltatás.

Az Ab megalapozottnak találta az indítványt, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a távhőszolgáltatás - különösen a lakossági felhasználók tekintetében - természetes monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért annak szabályozásában kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének.

Az indokolás szerint a helyi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az önkormányzatnak arra sincs felhatalmazása, hogy rendeletében a hőellátó rendszerek kialakítását, átalakítását korlátozza, és az érintettek számára távhőszolgáltatás igénybevételét tegye kötelezővé.

Az Ab keddi határozata a Magyar Közlönyben megjelenés napjával, azaz várhatóan pénteki hatállyal semmisíti meg a távhőről leválás korlátozását tartalmazó főváros önkormányzati rendelet.

Az Ab idén február 26-án Miskolc és Tiszaújváros, április 3-án Kazincbarcika önkormányzatának távhőszolgáltatásról szóló rendeletének leválást tiltó rendelkezését semmisítette meg.

Demszky a rendszer összeomlásától tart

"A fővárosban tízezer háztartás tervezi elhagyni a Főtáv rendszerét, ami - ha folytatódik ez a tendencia - katasztrofális következményekkel járhat. A főváros azonnali beavatkozást vár a kormánytól" - mondta Demszky Gábor főpolgármester május nyolcadikai sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester szerint előfordulhat, hogy "dominószerűen" omlik össze a Főtáv rendszere, mivel az azt elhagyók miatt folyamatosan növekszik a távfűtés ára: ha csak a fővárosi fogyasztók 5 százaléka, vagyis 12 ezer lakás lépne ki a rendszerből, akkor a bentmaradók számlája éves szinten 13 ezer forinttal növekedne. Harmincszázalékos leválásnál már évi 105 ezer forint lenne a díjtöbblet - közölte.

Aggódik a szakmai szövetség is

Jelentős költséggel és környezetterheléssel járna, ha a fogyasztók tömegesen leválnának a távhőszolgáltatásról - mondta el László György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének alelnöke. A szövetség tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését. A távhőszolgáltatók a versenyképesség megteremtésével akarnak a piacon maradni - mondta. Hozzátette: a távhő 18 százalékos áfája egyebek között ehhez ad átmeneti segítséget.

Az alelnök szerint a tömeges leválás hosszan elhúzódó folyamat lenne, ami a folyamat végén, vagy a szolgáltatásban bennmaradók számára is a költségek számottevő növekedését jelentené, sőt, ezek a fogyasztók esetleg ellátás nélkül maradnának.

László György szakértői becslésekre hivatkozva azt mondta, hogy a tömeges leválás országos hatásait tekintve azzal járna, hogy mintegy 60 milliárd forintot kellene fordítani gázvezetékek építésére, és további 180 milliárd forintba kerülne a szükséges mintegy 13 ezer gázkazán telepítése. Ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedne a környezetterhelés. Jelenleg ugyanis a távhőt és áramot termelő úgynevezett kapcsolt erőművek évi kétmillió tonna szén-dioxid kibocsátását "takarítják meg".