Végleges az adócsomag

Megszavazta az idei adócsomagot az Országgyűlés, ami tartalmazza az áfaemelést, az szja alsó sávhatárának emelését és a munkálatói járulék csökkentését. A parlament váratlan fordulatok nélkül bólintott rá végleg a nyugdíjszigorításokra és az idei adóváltozásokra. A szocialisták és a szabad demokraták is támogatták Bajnai Gordon kormányának elképzeléseit.

• A válság híreit itt olvashatja!

Nem szolgált túl sok érdekességgel az Országgyűlésben ma tartott végszavazás az idei adóváltozásokról és a nyugdíjrendszer átalakításáról, az előterjesztések tartalma nem változott, a módosító indítványokról a múlt héten szavaztak a képviselők, és a kormány sem akart már a javaslathoz nyúlni. Utóbbira lett volna lehetőség, ha az egymással ütköző jogszabályok megszüntetésére hivatkozva nyújtanak be módosító javaslatot, amire az elmúlt években több alkalommal akadt példa.

A törvényjavaslatot a szocialista és a szabad demokrata képviselők is támogatták, a honatyák 201 igen, 166 nem és 4 tartózkodással fogadták el a törvényjavaslatot.

Csak adóátrendezés

Az idei évre vonatkozó adócsomag megfelel a kormány elképzeléseinek, ami a szakértők nagy sajnálatára csak adóátrendezésre korlátozódik. Így július 1-jétől a 20 százalékos normál áfakulcs 25 százalékra emelkedik, de bevezetnek egy 18 százalékos kulcsot a tejre, tejtermékekre, kenyérre és pékárukra és augusztustól a távhőre is. Utóbbinál meg kell várni Brüsszel jóváhagyását, ezért az egy hónapos csúszás. Továbbra is az ötszázalékos körbe tartoznak a könyvek, a gyógyszerek, a napilapok, az egyes jövedéki termékek adója pedig 5-6 százalékkal emelkedik.

Januárig visszamenőleg módosították az szja-táblát: a jelenlegi 18 százalékos kulcshoz tartozó 1,7 millió forintos sávhatár 1,9 millióra emelkedik. Ezzel a 158 ezer forintnál nagyobb havi bruttó bérrel rendelkezők zsebében havi 3 ezer forinttal több pénzt hagynak. Szeptembertől adóterhet nem viselő járandósággá válik a családi pótlék, ami egyes adószakértők szerint alkotmányellenes lehet, mivel az ezen időpont előtt megszerzett jövedelmek emiatt a magasabb kulccsal adózhatnak bizonyos esetekben.

Ha munkahelyteremtést nem is, a munkahelyek megtartását szolgálhatja, hogy júliustól enyhülnek a foglalkoztatás költségei, a munkaadók által fizetendő tb-járulék 5 százalékponttal csökken a minimálbér kétszereséig.

A Start kártyával rendelkező ötven év feletti munkanélkülieket, a gyermek gondozását követően munkát keresőket és a pályakezdőket alkalmazóknak a járulékcsökkentésnek megfelelően a jelenleginél 5 százalékponttal kevesebb közterhet kell fizetniük, vagyis ezek a munkaadók továbbra is 17 százalékpontnyi járulékkedvezményt kapnak. A kormány már idén augusztustól 10 százalékkal csökkenti a táppénz mértékét. Két évnél hosszabb biztosítási jogviszony esetében a bér 70 százalékáról 60 százalékára, míg rövidebb időszak esetén 60 százalékról 50 százalékra csökken a táppénz összege. A munka törvénykönyve szerint járó 15 napos betegszabadság idején pedig az eddigi 80 százalék helyett a bér 70 százaléka jár majd.

Név szerinti szavazás a nyugdíjról

A Fidesz név szerinti szavazást kért a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról, amelyen a parlamenti többség rábólintott arra, hogy már 2012-től elkezdődjön a jelenleg 62 éves nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 65 évre. A korhatár évente fél évvel emelkedik majd, így 2017-től a nőkre és férfiakra egységesen 65 éves öregséginyugdíj-korhatár vonatkozik.

A 13. havi nyugdíjat eltörlik, így a Gyurcsány-kormány terveitől eltérően nem csak az újonnan nyugdíjba menők esnek el a plusz egyhavi állami juttatástól, hanem a már most nyugdíjban levők is elbúcsúzhatnak tőle. Már az idei 13. havi nyugdíj második, novemberben esedékes részét sem fizetik ki. Kompenzálásként bevezetik viszont a nyugdíjprémiumot, ami akkor jár majd év vége felé a nyugdíjasoknak, ha az adott évben a költségvetési hiánycél teljesülni látszik, és a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Erre jövőre nincs esély, de elképzelhető, hogy még 2011-ben sem jár majd az egyösszegű juttatás, ami minimum húszezer, legfeljebb (7,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés esetén) nyolcvanezer forint lehet.

Voltak átszavazók

Az adótörvényeket az MSZP és az SZDSZ képviselői mellett a fideszes Ágh Péter is megszavazta. Tartózkodott a szocialisták közül Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere, illetve a független Császár Antal, Gyenesei István és Tóth András. Warwasovszky nemmel szavazott a nyugdíjtörvény módosítására is, a volt MDF-es független képviselők pedig tartózkodtak.

A nyugdíjemelés jövőre már nem a svájci indexálás alapján történik, vagyis a járandóság nem az infláció és a nettó keresetemelkedés átlagával nő majd. Utóbbira csak akkor lesz mód, ha a gazdasági növekedés meghaladja az öt százalékot. Amennyiben a GDP 3 százaléknál kisebb mértékben bővül, akkor az inflációnak megfelelő mértékben növekedhet a nyugdíj, míg 3 és 5 százalék közötti gazdasági növekedés esetén más-más súllyal esik latba az infláció és a béralakulás. Amennyiben 3 és 4 százalék között van a GDP-növekedés, a nyugdíjemelésben 80-20 százalék lesz az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés aránya, 4 és 5 százalék között pedig ez az arány 60-40 százalék lesz.

Az idén szeptember 1-jére tervezett nyugdíjkorrekciós programot 2010. január 1-jére halasztják, a 2010-es korrekciós lépéseket pedig eltörlik. Szigorítják az előre hozott nyugdíjba vonulás feltételeit is. Aki nem tud felmutatni negyven év szolgálati időt, az évi 1,2-3,6 százalékkal csökkentett összegű előre hozott nyugdíjat kaphat.

Százmilliárdos tétel idén a nyugdíjszigorítás

A számítások szerint a nyugdíjakat érintő változások idén 100, jövőre pedig több mint 280 milliárd forint megtakarítást jelentenek a költségvetésnek. A tétel a 13. havi nyugdíj megszüntetése, ez idén 80, jövőre pedig 160 milliárdos összeg lett volna. A nyugdíjindexálás szabályainak megváltoztatása 2010-ben 76 milliárd forintos spórolást jelent, az idei nyugdíjkorrekció jövőre halasztása 10, a 2010-es elhagyása pedig 5 milliárd forintos megtakarítást jelent.

Egyes lépésekhez nem kell törvénymódosítás, de azok is megtakarítást jelentenek: a nyugdíjminimum befagyasztása jövőre 12 milliárd, a nyugdíjkorrekció csökkentése 35 milliárd forintos állami spórolás, idén pedig még 10 milliárdot takarítanak meg a rokkantnyugdíjak szabályainak szigorításával.