Az egekbe szökött az államadósság

A GDP 82,7 százalékára emelkedett az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága ez év március végéig a tavaly év végi 73 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján hétfőn.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,2 százalékát tette ki a 2009 első negyedévével zárult egy évben, míg 2008 végén még a GDP 3,4 százaléka volt. A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2009 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 2,3 százaléka volt (595 milliárd forint). 2009 első negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (263 milliárd forint) a GDP 4,4 százalékát tette ki.

A bruttó adósság első negyedéves növekedéséből 1166 milliárd forint származott tranzakcióból (új adósság felvételének és meglevő adósság törlesztésének egyenlegéből) és 1304 milliárd forint átértékelődésből (a forint árfolyamának gyengüléséből). Az államháztartás nettó tartozása (13641 milliárd forint) a GDP 51,8 százalékát tette ki az első negyedév végén.

Az idei első negyedévben a központi kormányzat finanszírozási igényét (374 milliárd forint) alapvetően hosszú lejáratú külföldi hitelek felvételével (1370 milliárd forint) fedezte, miközben jelentősen csökkentek értékpapír-tartozásai és növekedtek a központi bankban elhelyezett betétei. A helyi önkormányzatok finanszírozási képessége (145 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betéteik növelésében és hiteltartozásaik visszafizetésében nyilvánult meg. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (60 milliárd forint) betéteik és egyéb követeléseik csökkentése és hiteltartozásaik növekedése fedezte.

A pénzügyi eszközök esetében a hazai és külföldi készpénz és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben a devizabetétek és a befektetési jegyek számottevően csökkentek tranzakcióból eredően. A kötelezettségek esetében a hitelek 10 év óta először csökkentek tranzakcióból eredően (a törlesztések meghaladták az új hitelek felvételét). A forint gyengülése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 956 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valuta készletük állománya 242 milliárd forinttal nőtt 2009 első negyedévében a pénzügyi számlák adatai szerint.

A jelentős árfolyammozgások csökkentették a pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományváltozását alkotó tranzakciók és átértékelődések becslésének megbízhatóságát.