Gyorsan végeztek a vagyonadóval a honatyák

Húsz perc alatt lezavarták a képviselők a jövő évi adócsomag és a vagyonadóról szóló törvényjavaslat részletes vitáját a parlamentben. A lakáshitelesek védelméről szóló törvény módosítását csaknem egyhangúan megszavazták.

Totális érdektelenségben telt a jövő évi adócsomag és a vagyonadóról szóló törvény részletes vitája, mivel a Fidesz-KDNP a mai napra felfüggesztette parlamenti munkáját tiltakozásul amiatt, hogy Baka András főbírójelölt délután nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget a ma délutáni titkos szavazáson.

A vita során a legaktívabbnak Kóka János SZDSZ-es képviselő mutatkozott, aki gyakorlatilag pártja által benyújtott módosító indítványokat ismertette. A személyi jövedelemadó esetében a liberálisok a Reformszövetség javaslatának megfelelően 5 millió forint helyett 15 millió forintos sávhatárt javasolnak, vagyis ekkora jövedelemig 17 százalékos kulccsal adóztatnának, és lejjebb vinnék az adójóváírás határát is az igazságosabb közteherviselés jegyében. Az SZDSZ szerint a helyi iparűzési adó beszedését nem kellene az APEH-ra bízni, mert a bevételüket jórészt ebből az adónemből szerző önkormányzatok likviditási problémákkal küzdenének.

A vagyonadóval kapcsolatban is számos módosító javaslatot szorgalmaznak a szabad demokraták, akik szerint az adót nemcsak a lakóépületekre, hanem minden ingatlanra, így a telkekre is ki kellene vetni. A hitellel terhelt ingatlanok esetében a kölcsön összegét figyelembe kellene venni az adóalap megállapításakor, és lehetővé kell tenni a személyi jövedelemadóból és az iparűzési adóból történő levonhatóságot, hogy csak az adózatlan jövedelmek gazdái fizessenek adót a kimutatható vagyontárgyak után - tette hozzá Kóka János. A képviselő 30 millió feletti értékű ingatlan esetén 30 millió forint értékhatárig nulla, vagy kedvezményes kulcsot vezetne be, és csak efelett fizettetné meg a 0,35, illetve 0,5 százalékos adót, hogy az akinek a lakóingatlanjának forgalmi értéke csak pár ezer forinttal haladja meg az értékhatárt ne viseljen aránytalanul magas terhet.

Szanyi Tibor szocialista képviselő szerint nagyon sok finomításra van még szükség a vagyonadóról szóló törvényben, és a kormányzat nyitott ezek elvégzésére. Az adócsomaghoz és a vagyonadóhoz benyújtott módosító javaslatokról jövő héten dönt a parlament.

Nemcsak munkanélküliek kaphatnak könnyítést

A lakáshitelesek megsegítéséről is döntöttek hétfőn; a ház 191 igen, 1 nem és 15 tartózkodó szavazat mellett fogadta el a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek védelméről szóló törvény módosítását.

Nemcsak a munkanélküliek, hanem a munkahellyel rendelkező, de megrendült anyagi helyzetű adósok is kaphatnak átmeneti könnyítést a törlesztésre, az önkormányzatok pedig elővásárlási jogot kapnak a hitelüket fizetni nem tudó tulajdonosok lakásaira, feltéve, hogy utána nekik adják bérbe - ezek a legfontosabb szabályai a hétfőn elfogadott törvénymódosításnak.

A korábbi szabályozást kiegészítették azzal, hogy nem munkanélküli adósok is kaphatnak könnyítést, ha átmenetileg megváltozott anyagi helyzetük. Áthidaló kölcsönt akkor kérhetnek a banktól, ha a lakáscélú kölcsön törlesztőrészletének és a háztartás nettó jövedelmének hányadosa legalább 25 százalékkal meghaladja az első - eredetileg felvett kölcsön - havi törlesztést.

Lízingelt lakásokra is

Ezekben a kedvezményekben az részesülhet, akinek a kölcsöne - felvételkor - nem volt több 10 millió forintnál, öt főnél nagyobb háztartás esetében 20 millió forintnál, a lakása pedig - szintén akkor - nem ért többet 30 millió forintnál. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a lízingelt lakásokra is.

A könnyítési szabályokat jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak is, csak ezt követően léphetnek hatályba.

A gyorsított eljárással - a benyújtástól számítva nem egészen két hét alatt - elfogadott törvény szerint az önkormányzatot az árverésen és az azon kívül értékesített lakásokra is megilleti az elővásárlási jog. Árverésen nem kell licitálnia az önkormányzatnak, a leütéskori áron juthat hozzá a lakáshoz. A részletszabályokból arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó kerülni akarja az árverést, mivel annak kezdetéig a hitelező bank és a fizetni nem tudó adós megállapodhat az árverésen kívüli értékesítésben. Ennek feltétele, hogy megállapodjanak az eladási árban. Az eladás elektronikus közzététele - éppen emiatt - 30 napról 60 napra hosszabbodik.

Az önkormányzatok felkészülésére 60 napot ad a törvény; ha megveszik a lakást, azt csak a korábbi tulajdonosnak adhatják bérbe, mégpedig az önkormányzati lakásrendeletben foglaltak szerint: ha szociális bérlakásra jogosult, akkor úgy, ha piacira, akkor pedig az arra megállapított feltételekkel kapja bérbe a lakást. A törvény - néhány rendelkezés kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.