Drágulást okoz az időjárás

Korábban még reménykedni lehetett abban, hogy a mezőgazdaság a válság idején is tartja magát és javítja az amúgy kiábrándító gazdasági mutatókat. Az időjárás miatt azonban az agrárium nehéz helyzetbe került, ami az emberek egyre könnyebb pénztárcáját is érinteni fogja, a rosszabb termés és a jégkárok miatt számos élelmiszer drágulni fog. A júliustól érvénybe lépő áfaemeléssel együtt akár 10 százalékos is lehet az áremelkedés egyebek mellett a péksütemények esetében.

A vonatkozó rendeletnek megfelelően az idei aszályt Magyarország teljes területére vis maiornak nyilvánítja a szakminiszter - derül ki az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hétvégén publikált közleményéből.

Ha valami, az aszály igazán nem hiányzott az agráriumnak, amely a válság elmélyülése, vagyis tavaly ősz óta a gazdaság biztos pillére lehetett volna. Sok, korábban készített előrejelzés azzal számolt, hogy a mezőgazdaság jól teljesíthet, ezzel tompíthatja a válság miatt amúgy is meglehetősen gyenge lábakon álló gazdaságot. Az időjárás ugyanakkor keresztülhúzta a számításokat, az aszály és a jégverések miatt kútba estek a remények.

Az agrártermelés értéke folyó áron számítva 2000. első negyedéve óta soha nem volt olyan alacsony, mint az idei első három hónaban, amikor 85,35 milliárd forintot tett ki. Kétszámjegyű értékről is csak egyszer, 2007 első negyedévében számolt be a KSH, akkor 92,95 milliárd forintról. Egy évre vissztekintően 9,8 százalékal esett a mezőgazdasági termelés, aminél voltak nagyobb csökkenések - például 2007 minden negyedévében -, de többnyire növekedést tettek közzé a statisztikusok.

A drágulás biztos, a kérdés csak a mértéke

Az aszály miatt a mezőgazdaság kibocsátása nagyjából 10 százalékkal eshet vissza a múlt évi szinthez képest - mondta Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. üzletág-igazgatója az [origo]-nak. Szinte biztosra vehető az árak emelkedése a kisebb termés miatt, ám pontos becslést nehéz adni - hangsúlyozta a szakember, aki hozzátette: az áfaemeléssel együtt nagyjából tíz százalék körüli áremelkedésre lehet számítani például a tésztafélék, péksütemények körében. A kenyeret az alapvető élelmiszerek közé sorolták, így erre a kedvezményes áfa vonatkozik majd júliustól, vagyis mérsékeltebben emelkedhet majd az ár.

Érdekes kérdés, hogy a termelői oldalon megjelenő áremelkedés milyen mértékben épül be a végfelhasználói árakba, azaz a boltokban mennyivel emelkednek majd az élelmiszerek árai. Ez alapvetően üzlettípustól is függ, a nagyobb üzletláncoknak, például a hipermarketeknek nagy mozgásterük sokat segíthet, ám a kisebb boltok már csak a válság miatt is kénytelenek lesznek áthárítani az áremelkedést a fogyasztókra.

Ezzel összhangban nyilatkozott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, szerinte az árak emelkedése éppen az áfaemelés, a gabonák várható drágulása miatt sem zárható ki. Hozzátette: az általános inflációs nyomást növeli mindemellett a jövedéki adó emelése, a nyersanyagárak emelkedése, az energiahordozók drágulása. Mindez összességében a jövő év első hónapjaiban csúcsra járathatja az inflációt, amely 2010 elején akár 7 százalékra is emelkedhet.

Török szerint a mezőgazdaság nem képvisel önmagában nagy súlyt a hazai GDP előállításában - 3-4 százalék körüli az agrárium részaránya -, ugyanakkor az ágazat kimagaslóan jó vagy rossz működése komoly hatással lehet az egész gazdaságra. Tavaly például a 40-50 százalékkal bővülő mezőgazdaság a GDP 1 százalékos növekedését eredményezte. Márpedig idén várhatóan csökken az agrárium teljesítménye, ami az amúgy is gyenge GDP-adatokat tovább ronthatja - véli Török.

Milliós bukás a búzaföldeken

A szakemberek által prognosztizált drágulás tehát elsősorban a rossz terméssel magyarázható. Az aszály miatt az idei búzatermés 1,5 millió tonnával, 30 százalékkal maradhat el a tavalyitól, azaz a korábbi 5,5 millió helyett mindössze 3,5-4 millió tonnával számol a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Vancsura József az [origo]-nak elmondta, hogy a búzáéhoz hasonló kiesés várható a többi kalászos gabonánál is, és súlyosak a veszteségek az aszály miatt a káposzta- és repceföldeken is. A borsó és más zöldségek pedig sok helyütt ki sem keltek.

Magyarország szinte valamennyi szántóföldjét érintette a mostani szárazság, csak Zalában, Somogy délnyugati és Baranya déli részén esett némileg megfelelő csapadék. Az ország keleti felében, valamint a Dunántúlon a Balaton-Szekszárd-vonaltól északra pusztított a szárazság. Ezekben a térségekben csak a Duna környékén esett néha az eső a kritikus időszakokban, így aztán rendkívüli mértékben visszaesnek a terméshozamok, még a kukorica is megsínylette a csapadékhiányt. Öntözés Magyarországon csak pár tízezer hektáron zajlik, így ez sem segített az aszályos időben.

A szárazság miatt fáj a gazdák feje

A terméskiesés miatt hatalmas károk érik a termelőket, akiknek Vancsura szerint azért némi segítséget jelent az agrártárca által megnyitott, ötmilliárd forintos vis maior-alap. Akinek kára van, azt enyhíteni kell, még akkor is, ha teljesen nem is fedezi a kormányzati kártérítés az elszenvedett veszteségeket. A szövetségi elnök úgy látja, sok termelő fennmaradását segítheti a vis maior-keretből juttatott összeg. Vancsura hozzátette: a mostani szárazság nyomán Csongrádban már kényszeraratásokat hajtanak végre, az árpát ugyanis elkezdték betakarítani.

Lesz mit enni

Ugyanakkor a gabonatermesztők szervezetének vezetője úgy látja, attól nem kell félni, hogy "nem lesz mit enni", hiszen Magyarországon egymillió tonna búza a hazai fogyasztásra, másik egymillió a takarmányozásra kell (bár az állatállomány jelentősen csökkent, úgyhogy a takarmány iránti kereslet is visszaesett). Így aztán inkább az export zuhanhat most vissza az aszály miatt, ami nem két-három millió tonna lesz majd, hanem ennél jóval kevesebb, az egymillió tonna sem kizárt. Behozatalra azonban nem lesz szükség - magyarázta a szövetségi elnök.

A gabonatermesztők legfőbb problémája az, hogy a felvásárlási árak jelenleg sok helyütt nem érik el az önköltséget sem, a 70 forintért előállított terméket 30 forintért vennék meg tőlük az aszály sújtotta térségekben, ahol egy hektárra akár 150-200 ezer forintot is ráköltenek a termelők - magyarázta Vancsura. Éppen ezért kormányzati segítséget tartana jónak a szövetségi elnök, ami ellensúlyozná költségeik növekedését.

Felemás helyzet lehet a húsoknál

A gabonatermesztők szeretnék tehát az áraikat emelni, és ha ez megvalósul, akkor az érintheti a többi ágazatot is - az élelmiszeripart, a húsipart is, illetve azokat, ahol takarmányozásra kell a gabona. A Húscéh alelnöke, Horváth József lapunknak azt mondta, hogy az áremelés begyűrűzhet a húsiparba, ám a húsdrágulás korántsem biztos. A húsiparra ugyanis jelenleg több tényező is hat, és ezek nem mindegyike vezet áremelkedéshez. Az erős verseny, az olcsó - de nem feltétlenül jó minőségű - nyugati húsimport letöri az árakat.

A húsiparban a termelőcégek már sokszor most sem tudják jó áron eladni készítményeiket - nem véletlen néhány tradicionális magyar márka küszködése a fennmaradásért. A takarmányozás oldaláról pedig azért sem vehető biztosra a drágulás, mert sok állattartó gazda szójával helyettesíti a gabonát, a szóját pedig importból kell beszerezni. (Utóbbinak az árát az nemzetközi árupiac és a forint árfolyama szabja meg.)

A takarmányárak esetleges drágulása az aszály miatt nem feltétlenül a húsárak jelentősebb emelkedését, inkább a húsipari termelők amúgy is szorongatott helyzetének romlását hozhatja magával Horváth szerint. A Húscéh alelnöke ezért az állami segítségben bízik - akárcsak a gabonatermesztők -, például abban a harmincmilliárd forintos keretösszegben, amellyel a hitelfelvételhez hiányzó fedezetet pótolná ki a kormányzat azoknak a vállalkozásoknak, amelyek egyébként jutnának bankkölcsönhöz.

Ha a gabonák esetleges drágulása nem is annyira, az ötszázalékos áfaemelés minden bizonnyal hatni fog a húsipari árakra Horváth szerint. A Húscéh alelnöke azt is fontosnak tartja, hogy a hazai húsipart olyan közterhek sújtják már most is, amelyek erősen rontják a nyugati importtal szembeni versenyképességét. Horváth kiemelte: az áfaemelés tovább rontja a hazai gyártás esélyeit a konkurenciaharcban.