A kupázsnak nevezett eljárás legalizálását a magyar termelőkön kívül hevesen ellenezték a francia és az olasz borászok is, és a jelek szerint eredményes volt az utóbbi hetek intenzív lobbitevékenysége.
Mariann Fischer Boel agrárbiztos kifejtette, hogy Brüsszelnek figyelnie kell az európai termelők álláspontjára, és egyértelművé vált, hogy az európai borszektor nagy része szerint a keverés tönkretenné a hagyományos rozék imázsát a világban.
A kupázsról még az uniós államoknak is döntenie kell, a tanács ebben a hónapban, június 19-én hoz majd döntést, de a brüsszeli álláspont megváltozása után jó eséllyel tiltott marad az EU-ban a borkeverés.
"Jól állunk" - mondta el portálunknak Sztanev Bertalan a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezető tanácsosa a magyar borágazatot érzékenyen érintő brüsszeli döntésről. Magyarország és Franciaország számára tehát kedvező döntés született, ám fontos, hogy politikai döntésről van szó, igaz, a külföldi lapok már kész tényként kezelik, hogy június 19-én megerősítik a mostani határozatot, vagyis nem lehet majd pancsolni a rozét. "A franciák nagyon erősen lobbiztak a pancsolás ellen, és a többi tagország nem igazán tudta érvényesíteni akaratát, mindazonáltal fontos, hogy a tagországok között még nincs egyetértés az ügyben" - tette hozzá Sztanev Bertalan.
Brüsszel mostani álláspotnja 180 fokos fordulatnak tekinthető, az EB ugyanis korábban azt javasolta, hogy azokat a borokat is rozéként lehessen forgalmazni, amelyek fehér- és vörösbor összeöntéséből készülnek, ne pedig csak azokat, amelyek eredetileg is rozének voltak szánva. A pancsolás legalizálását jelentő lépés ellen Magyarország szólalt fel elsőként, de később bővült a támogatók listája.
Az érintett magyar termelők többsége egyértelműen elutasította a tervet, a lépés nyomán ugyanis ellephették volna a piacot a "rozénak látszó tárgyak", amelyek minőségben, ízvilágban messze elmaradnak a valódi rozéktól. Emellett félő volt, hogy a fogyasztók nem fogják tudni, melyik az igazi és melyik a kevert bor.