A fizetési meghagyásos eljárás alapvető célja, hogy az előreláthatólag nem vitatott igények peren kívül és a lehető legrövidebb időn belül intéződjenek el. Kulcsfontosságú jogintézménnyé vált az állampolgárok, vállalkozások közötti késedelmes fizetés és a körbetartozás problémáinak a megoldása szempontjából. Ezt mutatja a statisztika is. Az elmúlt évben ugyanis a bíróságok több mint 400 ezer ilyen ügyet intéztek - olvasható a fizetési meghagyásról szóló törvény tervezetéhez fűzött kormányzati előterjesztésben.
Az eljárás célja nem változna a jövőben sem. A hitelező kérelmére, követelésének a teljesítésére egy úgynevezett meghagyást bocsátanak ki. Ezt kézbesítik az adósnak (kötelezettnek). Ha a kötelezett nem mond ellent, úgy a meghagyás jogerőre emelkedik és ugyanolyan feltételekkel hajtható végre, mintha a perben, a bíróság döntött volna.
Az ügyfélkapun keresztül is elindítható az eljárás
Az igazságügyi tárca által kidolgozott javaslat a fizetési meghagyások elintézését közjegyzői hatáskörbe utalná át, ezzel egyidejűleg automatizálná az eljárást. Az elektronikus ügyintézés bevezetése jelentősen lerövidítené a határidőket. További előnye, hogy minimálisra csökkentené az emberi munkát.
A digitális út mellett megtartanák a hagyományos lehetőségeket is. A fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó kérelmet írásban elektronikusan (elektronikus aláírás alkalmazásával vagy ügyfélkapun belépve), illetve papíralapon (automatikus feldolgozásra alkalmas űrlapon), vagy pedig szóban lehet majd a jövőben terjeszteni.
Az ügyfélkapus benyújtás azt a célt szolgálja, hogy elektronikus ügyintézés lehetőségével széles körben, elektronikus aláírás hiányában is lehessen élni. További újdonság, hogy a kérelem tulajdonképpen bármelyik közjegyzőnél előterjeszthető.
Elektronikus út használata esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamara informatikai alkalmazása osztja ki az ügyet - előre meghatározott módon - valamelyik közjegyzőnek. Papíralapú vagy szóbeli kérelem esetén pedig az a közjegyző jár el, akinél az eljárást elindították. A beérkezést követően a kamarai rendszeren keresztül megvizsgálják a kérelmet, majd - amennyiben hiánypótlás kibocsátására nincs szükség, vagy a kérelmet nem kell elutasítani - a közjegyző fizetési meghagyást bocsát ki. Ezt kézbesítik az adósnak, azaz a kötelezettnek. Amennyiben a kötelezett nem él az ellentmondás lehetőségével, úgy a közjegyző megállapítja, hogy a meghagyás jogerőssé vált. Ellentmondás esetén, ha a felek között vitás helyzet alakul ki, az eljárás perré alakul és az iratok átkerülnek a bírósághoz.
Illeték helyett díjfizetés, gyorsabb végrehajtás
A fizetési meghagyás kibocsátásáért a tervezet elfogadása esetén az eddig illetékfizetés helyett díjat kell majd fizetni. A jövőben is megmarad azonban az a szabály, amely szerint a szociálisan hátrányos helyzetben lévők nem kötelesek a költségeket megelőlegezni. Változatlanul hagyják azt a rendelkezést is, hogy a közjegyzői eljárás perré alakulása esetén a már megfizetett díjat a peres illetékbe be kell számítani.
Az illetéket felváltó díjfizetéssel a 3 százalékos átlagos költségszint nem növekedne, a díjszámítási skála azonban degresszívebb lenne, jobban igazodna az eljárás költségeihez - derül ki a szakmai előterjesztésből. Így a jelenlegi legfeljebb 450 ezer forint helyett 300 ezer forint lenne a legmagasabb eljárási díj, míg a minimális 3000 forint helyett 5000 forint lenne az alsó határ.
A közjegyzői okiratokban és határozatokban foglalt követelések végrehajtását gyorsítja, hogy a tervezet szerint a jogerőssé vált fizetési meghagyások végrehajtásának az elrendelése ugyancsak a közjegyzői hatáskörbe kerülhet át.