Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2008. július 11-én az olaj hordónkénti ára túllépte az addig hihetetlen 147 dollárt, de a globális pénzügyi és reálgazdasági válság miatt pillanatnyilag már kevesebb, mint feléért, 67 dollárért adják-veszik a fekete aranyat a nemzetközi központokban.
Az olaj árának múlt év nyarán kiteljesedő felfutásában mindenek előtt két piaci tényező játszott szerepet. Az egyik inkább technikai jellegű volt, a gyengülő amerikai dollár ugyanis automatikusan felfutatta a dollárban jegyzett árakat, így az olaj árfolyamát is. A másik ok már sokkal inkább gazdasági, hisz a világgazdaság egészének mozgását tükrözi, hogy a feltörekvő piacok az élre törnek - márpedig ahogy India, Oroszország és Kína gazdasági növekedése gyorsul, úgy fokozódik a kereslet a legfontosabb energiahordozó, a kőolaj iránt is.
Csúcspont után zuhanás
A csúcspont után azonban jött a zuhanás. A kereslet-kínálat törvényeinek megfelelően a túl magas ár csökkentette az olaj iránti érdeklődést (gondoljunk itt a hirtelen beindult megújuló energiaforrások és bioüzemanyag-lázra), ami lassan az árakban is megmutatkozott, és mindezeken felül még a válság is beütött.
Az események az utóbbi hónapokban gyorsan követték egymást: az ingatlanbuborék kipukkanásával és a Lehman Brothers befektetési bank csődjével világszerte beindult a tőzsdék szabadesése, és ez magával rántotta az olajat is. A bizalom elpárolgásával a befektetők elfordultak a magas kockázatú termékektől, ilyen többek között az olaj is, és inkább a biztonságosnak vélt állampapírokba fektették a pénzüket - illetve ami abból a korábbi áresés után is megmaradt.
Tavaly július 3. és december 19. között a Standards and Poor's 500-as indexe 30 százalékot veszített értékéből, ezzel párhuzamosan az olaj jegyzése pedig 77 százalékot ment le. Az olajár a hordónkénti 33,87 dolláros szinten jutott el a mélypontjára.
Azóta a tőzsdék 43 százalékkal erősödtek, az olajár pedig 70 dollárra mászott vissza, tehát ahogy az esése, úgy az emelkedése is dinamikusabban ment végbe, mint az értékpapíroké. James Cordier, az OptionSellers.com alapítója szerint ennek oka, hogy az olajpiac esetében sokkal erőteljesebb a spekulánsok jelenléte.
Megjelentek a spekulánsok
Cordier szerint a spekulánsok nélkül még mindig a decemberi szinten lenne az ár, hiszen "a kínálat 20 éves csúcson van, míg a kereslet az eddigi leggyorsabb ütemben hanyatlik. A mostani emelkedés nagyon spekulatív volt, és a szakértő szerint néhány pozitív "hírmorzsára", illetve arra a sokak szerint kevéssé alátámasztott hangulatra alapozódott, hogy a globális gazdaság viszonylag gyorsan talpra fog állni.
A következő hónapokban, a dollár gyengesége mellett is, az olajár csökkenését várja Cordier. "Amikor augusztusban vagy szeptemberben azok lesznek a szalagcímek, hogy a munkanélküliség elérte a 10 százalékot, az nagy sokk lesz a befektetőknek. Az olajjal ekkor majd elkezdenek kereskedni a valós, 50-55 dollár közötti árszinten" - vélekedett a CNN által idézett elemző.
Az arany is jól szerepel
Túlteljesítette idén a legtöbb befektetést az arany, hiszen árfolyama dollárban számolva 7 százalékkal emelkedett 2009-ben. Az Erste elemzői szerint az emelkedő trend fennmarad, és 2009-ben az ezerdolláros bűvös határt is áttöri a jegyzés. Az arany árfolyama az emelkedő tendencia elején jár, a hosszú távú célár eléri a 2300 dollárt.A spekuláció jelenlétét sokan kiemelik az olajár alakulásával kapcsolatos elemzéseikben. A MoneyWeek publicistája szerint az olajár emelkedésének nem sok köze van a ténylegesen elfogyasztott, illetve keresett olajmennyiséghez, sokkal inkább a kínai olajtartalékok feltöltése és a befektetői bizalom javulása van a háttérben. A kínai tartalékok növelése természetesen nem tarthat örökké, hisz bár a hatalmas pénzkészletekkel rendelkező Pekingnek szinte korlátlanok az anyagi lehetőségei, de egyszerűen nincs elegendő tárolókapacitás az ázsiai országban.
A hatóságok is figyelnek
Marad tehát a befektetői magatartás pszichológiájának elemzése, és a számok alapján nehezen lehet kétségbe vonni, hogy az olajpiacon egy hatalmas spekulációs lufi kezd kialakulni - még a Nemzetközi Energiaügynökség is arra figyelmeztetett a héten, hogy az árupiaci alapok és a spekulánsok felerősítik az árak emelkedő trendjét, és az sem véletlen, hogy az amerikai hatóságok is árgus szemekkel figyelik, hogy milyen tényezők is mozgatják a piacon az árakat.
A spekuláció felerősödésére utal az is, hogy soha nem látott mértékben önlik a pénz az árupaici alapokba. Az idei év első felében a JP Morgan 1500 ilyen alapjába összesen 25 milliárd dollárnyi beáramlást mértek, azaz hat hónap alatt többet fektettek ebbe a szektorba, mint eddig bármikor egy év alatt.
A pénzgyártás az olajnak kedvez
A szimpla spekuláción és a fenti reálgazdasági tényezőkön túl azt is figyelembe kell venni, hogy az olaj árupiaci termékként - az aranyon kívül - az egyik legbiztosabb fedezeti termék, azaz gyakori, hogy a pénz étékvesztésétől rettegő befektetők olajba menekítik pénzük legalább egy részét.
A történelmi méreteket elérő pénzgyártás (amit sokszor elegánsabb kifejezéssel kvantitatív enyhítésnek neveznek a jegybankok), illetve az államadósságok világszerte jelentkező rendkívül nagy mértékű felduzzadása az elkövetkezendő évek legsúlyosabb problémájává teheti az inflációt.
Inflációs időben pedig jellemző, hogy reáleszközökbe menekül a tőke. "Általánosságban a nyersanyagok húznak majd hasznot ebből a helyzetből, kiváltképp az olaj és az arany árfolyama emelkedhet magasra" - fogalmaznak az Erste elemzői.
Egyszerű csalók is vannak
Egyesek az árfolyamokra nem csak egyszerűen spekulálnak, hanem sokszor meg nem engedett eszközöket is felhasználnak spekulációs tippjük valóra váltásához - ez alól természetesen az olajpiac sem kivétel. Épp a héten bukott le egy olyan csaló, aki illegális ügyletekkel idei csúcsára vitte fel az árfolyamot.
A csaló kedden több olyan tranzakciót is végrehajtott, aminek nyomán az olaj ára 73 dollár fölé ugrott Londonban. Kedden kora reggel 73,50 dollárba került egy hordó olaj a londoni tőzsdén - innen ment vissza az ár a pozíciózárások miatt. A kereskedés nagyon volatilis volt, és meglepően nagy volt a forgalom: 16 millió hordó olaj cserélt gazdát határidős ügyletek keretében, ami a normális forgalom több mint harmincszorosa, és Szaúd-Arábia napi kitermelésének duplája.