A vártnál rosszabbul szerepelt a magyar gazdaság

A vártnál nagyobb mértékben esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben, a GDP 7,5 százalékkal csökkent. A lettek és a románok még nagyobbat zuhantak, a német gazdaság viszont araszol felfelé. Bár durva hanyatlást mutat a friss GDP-adat, egyelőre nem kell átírni az idei forgatókönyveket, egyelőre úgy néz ki, tartható a kormányzati prognózisban az egész évre vonatkozó 6,7 százalékos mínusz.

A Központi Statisztikai Hivatal és az Ecostat csütörtökön reggel közölt gyorsbecslése szerint a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben 7,6 százalékkal csökkent éves összevetésben. Az előző negyedévhez képest - a naptári hatást és a szezonalitást kiszűrve - 2,1 százalékos volt a hanyatlás. A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

A friss adatok a vártnál rosszabbak, a Reuters legutóbb közzétett elemzői felmérése 7,2 százalékos süllyedést valószínűsített. A bizonytalanságra jellemző, hogy jóslatok széles sávban szóródtak, volt becslés 5,5, illetve 10,3 százalékos zuhanásra is. A vártnál rosszabb friss adatok az előző negyedévhez képest is gyengébb teljesítményről árulkodnak, az első negyedévben 6,7 százalékos - a naptári hatás kiszűrésével 6,1 százalékos - hanyatlást mért a KSH.

Nem kell változtatni az eddigi forgatókönyvön

Bár nagyon durva visszaesést tükröz, és a vártnál is rosszabb lett a GDP-adat, egyelőre azonban nem kell átírni az idei forgatókönyveket - értékelte a KSH csütörtökön megjelent adatát Németh Dávid. Az ING makroelemzője elmondta, a piac azzal számolt korábban is, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben éri el a mélypontját, és az év hátralévő részében csökkenhet a mínusz. A mostani 7,5 százalékos csökkenés alapján a második félévben 6 százalék körüli hanyatlással tartható a kormány és az MNB által várt, az IMF által jóváhagyott 6,7 százalékos csökkenés. Akkor lenne baj, ha a mostani adat több, mint 8 százalékos csökkenésről szólt volna, ebben az esetben újabb intézkedéseket kellene tenni.

Akadnak azért kockázatok - mondta Németh Dávid. A mostani GDP adat előzetes becslés, a végleges szám jobb és rosszabb is lehet, a szakértő szerint a negatív változásnak van nagyobb esélye. A költségvetés szempontjából fontos kérdés a kiskereskedelmi forgalom alakulása, nevezetesen az, hogy a júliusi 5 százalékpontos áfaemelés eléri-e célját, vagyis a bevételek a terveknek megfelelően fognak alakulni.

A következő negyedévben pozitív fordulatra számítanak a magyar bruttó hazai termék alakulásában az MTI által megkérdezett elemzők, akik már a következő negyedévben is kisebb visszaesésre számítanak. Barta György, a CIB Bank makroelemzője úgy vélekedett, ha lassan is, de a harmadik negyedévben már megindul a gazdasági kilábalás. Hozzátette: jövőre már stagnálásra számít. Török Zoltán, a Raiffeisen makroelemzője optimistább, szerinte már a jövő év második felében pozitív lehet a bruttó hazai termék (GDP) alakulása Magyarországon. Segítheti a magyar gazdaság recesszióból való kilábalását az, hogy az ázsiai országokban, s valószínűleg Amerikában is javul a helyzet, aminek nyomán a nyugat-európai GDP-adatok is kedvezőbb képet mutatnak. Az elemzők véleménye megegyezetett abban is, hogy a lakosság a gazdasági fellendülést majd csak jóval később érzi meg, mint ahogyan a GDP elkezd növekedni.

Németország már elindult felfelé

Bár a csütörtök reggel megjelent számok kétségtelenül rosszabbak a vártnál, ám akadnak kedvező jelek is. Magyarország legnagyobb exportpiaca a német gazdaság, onnan pedig kedvező hírek érkeztek. Csütörtök reggel közzétett adatok szerint a német GDP 0,3 százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, ami valamivel meghaladja az 0,2 százalékos többletet valószínűsítő elemzői várakozásokat, és kitűnő eredmény ahhoz képest, hogy az év első három hónapjában az előző negyedévhez képest még 3,5 százalékos volt a visszaesés. (Korábban 3,8 százalékos mínuszt mértek, ezt az adatot a mostani jelenetésben pozitív irányba korrigálták.)

Mindenképpen jó jel, hogy a német gazdaság negyedéves összevetésben már növekedett, hiszen Magyarország legjelentősebb exportpartneréről van szó. Kérdés persze, hogy mit mutatnak majd a részletes német adatok, milyen komponensekből tevődik össze szerény- 0,3 százalékos negyedéves - növekedés - fogalmazott Németh Dávid, hozzátéve: a német kormány hatalmas összegeket pumpált a gazdaságba, részben az autópiac fellendítésére, ebből pedig hasznot húzhat Magyarország, elég csak a győri Audi gyár exportjára gondolni. Összességében valószínűsíthető, hogy a világ vezető gazdaságainak felzárását célzó ösztönző csomagok farvizén a következő időszakban a második negyedévben kiábrándítóan szereplő magyar gazdaság is a javulás útjára léphet.

Éves összevetésben - a munkanaphatással tisztított adatok alapján - 5,9 százalékkal esett vissza a német GDP, szemben az előző negyedévben mért 6,7 százalékos csökkenéssel. A német adatok arra utalnak, hogy Európa legnagyobb gazdasága kilábalóban a gödörből, a válság miatt ugyanis Németország a második világháború óta nem látott recesszióba süllyedt. A német gazdaság javuló teljesítménye alapján elképzelhető, hogy a magyar GDP is elindulhat a mélypontról. (Magyarországnál vannak sokkal rosszabbul teljesítő országok a régióban, Lettország GDP-je például 20 százalékkal csökkent, az orosz gazdaság teljesítménye közel 11 százalékos mínusz produkált, a Romániában pedig 8,8 százalékos mínuszt jegyeztek fel.)

Várható volt a vaskos mínusz

Számos tényező játszott szerepet a kiábrándító teljesítényben, amire számítani lehetett más makroadatokból. A magyar ipar termelése április és június között 18,6-27,1 százalékkal esett vissza éves összevetésben, az viszont kedvező, hogy a hanyatlás mértéke hónapról hónapra csökkent, és júniusban havi összevetésben már 1,9 százalékkal bővült az ágazat.

A külkereskedelmi fogalomban is óriási zuhanást ment végbe, az export 21, az import pedig 29 százalékkal esett vissza. Ezen a téren is akad pozitív folyamat, mégpedig az import az exportnál nagyobb mértékben esett vissza, így a külkereskedelmi mérlegben - az export és az import különbözetében - hatalmas plusz halmozódott fel. A január és június közötti időszakban 2 milliárd euró fölé nőtt a többlet, emiatt valószínűleg óriási többlettel zárja az évet a külkereskedelem, amire a KSH 2001-ig visszatekintő statisztikájában nincs példa. Fontos ugyanakkor, hogy a külkereskedelmi mérleg pozitív alakulása arra utal, hogy közel sincs minden rendben. A magyar gazdaság fejlődéséhez importra is szükség van, tehát amíg ilyen gyászos értékeket mutat az import, addig nem várható komolyabb erősödés.

Ezzel összefüggésben más adatokon is látszódnak a válság negatív hatásai, amelyek gátolják az importot, a cégek visszafogták a beruházásaikat, és fokozatosan építették le korábbi készleteiket. A belső fogyasztás sem adott erőt a gazdaságnak, a kiskereskedelem is gyenge számokat produkált, áprilisban 4,1, májusban pedig 4,2 százalékkal csökkent a forgalom az előző év azonos időszakához képest.

A kiskereskedelemben látható kedvezőtlen tendenciák szerepet játszhattak abban, hogy a kedden megjelent inflációs adat kellemes meglepetést okozott, a fogyasztói árak júliusban a várt több mint 6 százalékkal szemben csak 5 százalékkal emelkedtek a májusi 3,7 százalék után. Az árindex megugrása a júliustól érvénybe lépő 5 százalékpontos áfaemeléssel magyarázható, ám a legfrissebb adatok alapján az adóváltozás nem épült be teljesen az árakba, sok kereskedő vélhetően nem emelte árait az áfaemelés mértékének megfelelően annak érdekében, hogy nem veszítsen el újabb vásárlókat. Mindezekből az következik, hogy a globális krízis alkalmazkodásra kényszerítette a magyar gazdaságot.

Rossz a helyzet, de vannak kedvező jelek

A rossz magyar adatokkal összhangban van, de a jövőre nézve a korábbinál kedvezőbb képet fest a Thomson Reuters és az Oesterreichische Kontrollbank napokban kiadott közép- és kelet-európai üzleti környezet állapotáról készített felmérése, amely szerint javul az üzleti hangulat Közép- és Kelet-Európában, de még továbbra is a negatív tartományban van.

A várakozások a következő fél évre vonatkozóan határozott javulást mutatnak, mind a saját üzleti környezetük, mind a gazdaság egészének megítélésében a Kelet-Európában működő külföldi cégek körében. A felmérés szerint - bár továbbra is a negatív tartományban volt - az egész régióban javult az index: az áprilisi mínusz 15-ről júliusra mínusz 7-re emelkedett. Magyarországon az index értéke 4 ponttal -28-ra javult, ám ezzel a lista végén szerepel, míg Ukrajna volt a második legrosszabb.

Óvatosabban fogalmaznak a Questor elemzői, akik az éves növekedésre vonatkozó várakozásukat (-6,5 százalék) csak a szeptember 8-án megjelenő részletes adatok ismeretében vizsgálják felül. Szerintük az ipar gyengélkedése folytatódik, a mezőgazdaság kiugró teljesítményével sem lehet nagyon számolni, a fogyasztási és a beruházási kedv pedig továbbra is alacsony. Így továbbra sincs húzóereje a gazdaságnak. A német negyedéves adat ugyan kedvezőbbek a vártnál, de éves szinten itt is 7 százalék feletti a visszaesés, s aegyelőre német gazdasági kilátások is bizonytalanok, és a kereslet élénkülése csak fokozatosan következhet be.