Az olajhomokkal szembeni legnagyobb kifogás, hogy hatalmas károkat okoz a környezetben, erről bárki tanúskodhat, aki látott már kanadai olajmezőket kinőni az őshonos mocsaras lápvidék helyén. A két olajipari cég által javasolt eljárás annyit javítana az olajhomok helyzetén, hogy a nyersolaj előállítása során 10-15 százalékkal csökkenne a széndioxid kibocsátás.
Az eljárás neve "magas hőmérsékleten végrehajtott tajtékzás", amin a Shell közel 50 tudósa dolgozik. "Az új módszerrel kevesebb lesz a szennyezés és nem keletkezik annyi a legkárosítóbb melléktermékekből, mint eddig. Ez az energia hatékonyabb felhasználásáról szól" - nyilatkozta Brad Komishke a kutatás vezetője a Bloombergnek.
A kanadai olajmezők értéke jelenlegi piaci árok mellett 10 biliárd dollár, ami a második legnagyobb a világon Szaúd-Arábia után. A kitermelt nyersolaj nagyobb része (60 százalék) az Egyesült Államokba menne, ahol nagy szükség lenne a környezetbarátabb eljárásra, hiszen környezetvédő csoportok szerint 40 százalékkal több károsanyag származik az olajhomokból, mint a hagyományos amerikai olajkutakból nyert kőolaj esetén.
A kanadaiak hiába tiltakoznak, az amerikai környezetvédők szerint a 15 százalékos széndioxid csökkentés még mindig nem tenné olyan tisztává az olajhomokot, mint kellene, és nem jelenten megoldást a most régi eljárással működő bányákra.
"Jelenleg Alberta csak a hagyományos olaj szintjét akarja elérni. A kihívás az, hogy meddig tudjuk csökkenteni a szennyezést, amikor az éghajlat szempontjából jóval alacsonyabb értékek kellenek" - mondta Simon Mui kutató.
A környezetvédelmi szempontokat azonban könnyen felülírhatják a gazdaságiak. A Shell, az Exxon, a Chevron és többek közt a ConocoPhillips arra számít, hogy az elkövetkező hat évben az Egyesült Államok piaca a mostani olajhomokból kinyert kőolaj mennyiségének kétszeresét is el fogja nyelni.