Csak a pszichológia mozgatja a forintot

Továbbra is kiszámíthatatlanul mozog a forint árfolyama. Az elmúlt négy hétben is folytatta - március óta kilengésekkel tarkított - menetelését a magyar pénz, hiszen az euró tíz forinttal kevesebbe kerül most, mint július közepén. Az árfolyamhoz hasonló kilengést mutatnak az előrejelzések is: a 260 forintos vagy még olcsóbb eurótól egészen a háromszáz forint közelébe erősödő közös pénzig. Ennek oka, hogy a magyar gazdaság állapota nem indokolja a forint erősödését, az árfolyam csak a piaci hangulattól függ.

Az elmúlt egy hónapban is jól teljesített a forint, amely a márciusi mélypontja óta az erősödés jeleit mutatja. Júliusi 13-án még 278 forint felett volt a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett hivatalos középárfolyam, egy hónappal később, augusztus 13-án pedig több mint 10 forinttal volt alacsonyabb a jegyzés. (Péntek délelőtt a nemzetközi kereskedelemben 268,50-269 forint körül ingadozott az euró.)

A folyamat alapvetően a külföldnek köszönhető. Az idei év ugyanis arról szól, hogy amikor javul a kockázatvállalási kedve a befektetőknek, akkor a dollárral szemben szinte minden más deviza erősödik, ha pedig a pesszimizmus lesz úrrá a piacokon, akkor szinte minden gyengül. Ezt a globális hatást váltják ki a befektetők, akik tavasszal 317 forintig kergették az eurót, miközben az utóbbi napokban már jellemzően a 268-275 forintos sávban mozgott a közös pénz.

Rossz háttér, jó hangulat

A magyar gazdaság helyzete nem indokolja a forinterősödést. A magyar GDP az első negyedévben 6,1, a másodikban 7,5 százalékkal esett, az ipar kiábrándító mutatókat produkál, és az infláció is meglehetősen magas. Ám a befektetőket nem igazán érdeklik a fundamentális tényezők - mondta az [origo]-nak Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank senior üzletkötője, bár azt hozzátette, hogy a kiigazító lépések és a jó befektetési hangulatban megvalósított eurókötvény-kibocsátás mindenképpen segített a hazai fizetőeszköz erősödésében.

A forinterősödést elősegítő spekulatív befektetőknek tehát elsődlegesen nem a fundamentális adatok a fontosak, ők az úgynevezett carry traderek, akik alacsony kamatozású devizában vesznek fel hitelt, és ezt a pénzt magas kamatozású országok eszközeibe, devizájába fektetik. Ők a lehető legnagyobb kamatkülönbözetre hajtanak, ezt pedig a vonzóan magas magyar kamat miatt be is tudják zsebelni. (A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 8,5 százalékon tartja jelenleg a magyar alapkamatot, miközben például a dollár egynapos kamat célsávja 0 és 0,25 százalék között van, a svájci frank háromhónapos - londoni bankközi - kamat célsávja pedig 0 és 0,75 százalék között mozog.)

A forintnak és Magyarországnak előnyt jelent a többi feltörekvő piaci devizával szemben, hogy védőhálót kaptunk az Európai Uniótól, a Nemzetközi Valutaalaptól, ami mérsékli a kockázatokat és növeli a befektetői bizalmat.

Az év elején, még a válság miatt országok és bankok csődjétől rettegő befektetők az elmúlt néhány hónapban, a nagyobb kamatot ígérő piacok felé fordultak, ennek köszönhetően elkezdtek magyar állampapírokat vásárolni, ezzel felolvasztva a korábban befagyott piacot. Ezt a hangulatváltozást az Államadósság Kezelő Központ jól használta ki és sikeresen növelte az állampapír-kibocsátások összegét. A kedvező államapapír-piaci folyamatok jól látszanak a hozamok alakulásából. A március közepén feljegyzett 10,5-12,46 százalékról 7,85-8,56 százalékra csökkentek. (Ha az állampapírok hozama csökken, az árfolyamuk nő, köszönhetően a fokozott vételi nyomásnak.)

A fundamentumokkal törődő befektetők is rátettek egy lapáttal a kedvező hangulatra a nemzetközi porondon: a vártnál jobb adatoknál azonnal erősödni kezdett a kockázatvállalási kedv.

A javulás csak erősen viszonylagos

A helyzet azonban közel sem megnyugtató, sem Magyarországon, sem a világ többi részén. A vártnál jobb adatok általában arról szólnak, hogy nem 20 vagy 30, hanem csak 10 százalékkal esett vissza valahol az ipari termelés, javulás általában egyelőre csak a jövőre vonatkozó mutatókra igaz.

Mindez kiegészül azzal, hogy a korábbi években jól prosperáló gazdaságok által produkált 1 százalék alatti GDP-növekedés is képes felfokozni a hangulatot, a piacok ezeket az adatokat ugyanis jövőre és későbbre várt kilábalásként árazzák be. Ezek alapján törékeny a forint helyzete. Ameddig a vásárlókedv kitart, nincs probléma, a feszített költségvetés, a gyenge gazdasági mutatók ellenére nem kerül lejtőre a forint. Ha azonban felerősödik a bizonytalanság a nemzetközi befektetők körében és rájönnek, hogy a világgazdasági helyzet messze nincs jó formában, akkor jobban megnézik majd az adatokat, ami negatív hatással lehet a forint árfolyamára.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa is a legutóbbi ülésén a piac által várt 50 bázispont helyett 100 bázispontot faragott a kamatból, amit leginkább a befektetők kockázatvállalási hajlandóságával, a javuló piaci környezettel, az állampapírpiacon megjelent vásárlókkal indokolt, vagyis azt a következtetést vonta le, hogy befektetői oldalon van támasza a forintnak. A monetáris tanács nem tart az infláció fokozódásától sem, így a gazdaság fellendítését segítheti a vártnál nagyobb kamatvágással.

A jelentős kamatcsökkentés nem is ütötte ki a forintot, márpedig a kamatvágásoknál általában gyengülni szokott az adott deviza, hiszen mérséklődik az általa kínált kamatelőny. Az elemzői kar újabb kamatcsökkentéseket vár a monetáris tanácstól, ám nagyon óvatosan kell lépnie a jegybanknak, hogy ne lökje mélybe a forintot. A piac ugyanis hajlamos túlreagálni dolgokat, és az indokoltnál nagyobb mértékben elhúzza az árfolyamokat.

Mi lesz negatív fordulat esetén?

Ha negatív fordulat következik be a piacokon, akkor fordított előjellel hasonló a helyzet, mint a pozitív irányváltás esetén. A befektetők gyakorlatilag eldobnak mindent, és öntik a pénzt a menedékdevizákba, a dollárba és a svájci frankba, ez pedig szükségszerűen a forint gyengülését eredményezheti. Az ősz során könnyen elképzelhető egy ilyen negatív korrekció a piacon, ennek következtében elhagyhatja a 270 és 280 forintos sávot az euró, de annak azonban elenyésző a valószínűsége, hogy az árfolyam eljut a 310-320 forintos szintekig.

Hasonlóan vélekednek a Raiffeisen elemzői, szerintük szeptermberben 280 forint körül lehet az euró jegyzése, mivel az őszi időszakban a kockázatvállalási kedv csökkenésével számolnak. A 300 forint feletti euróárfolyamot valószínűleg az MNB sem nézné tétlenül, és beavatkozna a piaci folyamatokba, ez a legrosszabb esetben akár kamatemelést is jelenthetne.

Pozitív szcenáriók

Persze vannak ezzel ellentétes prognózisok is. A válság során a Bank of America óriásbankba beolvasztott Merrill Lynch befektetési bank elemzői a napokban kifejtették: a javuló nemzetközi befektői hangulatnak és az erősödő kockázatvállalás miatt masszív erősödés várható a forint piacán: a harmadik negyedévben 264, a negyedikben 250 forintos átlagos euróárfolyamra lehet számítani, 2010 második felében pedig 240 forint körül lesz a kurzus. Az egyik legnagyobb francia pénzintézet, a Société Générale szakértője azt mondta, hamarosan 255 forintra eshet az euró árfolyama.

Ezeket az elemzéseket persze nem szabad készpénzek venni, nem tudni, hogy mennyire kiforrott modelleken alapulnak, illetve, hogy ezek a modellek mennyire képesek figyelembe venni a pszichikai, hangulatbeli tényezőket, és a változó adatok alapján teljesen más, akár az eddigiektől gyökeresen különböző eredményeket hozhatnak ki. Ezt bizonyítja az is, hogy a Merrill áprilisban még 330 forintos euróról beszélt. Annak azonban mindenképpen van alapja, hogy a kockázatvállalási hajlandóság további erősödése nyomán gyengülhetnek a hagyományos menedékvaluták, és ebből a felzárkózó piaci fizetőeszközök húzhatnak jelentősebb hasznot, köztük a forint és a zloty is.