Cápák a zavarosban - válságban vásárolnak

Sir Alex Fergusont, John Terryt és Frank Lampardot kivásárolták a Rothschildok a budapesti Aréna Plázából, a dél-afrikai Naspers egyre-másra veszi a magyar internetes cégeket, de külföldön is élénkül a vállalatfelvásárlási piac, amit a Porsche-VW ügylet és a Saab eladása jelez. A Facebookba nemrég orosz befektető szállt be, miután a Yahoo elszalasztotta a lehetőséget.

Válság idején kevesebb a vállalatfelvásárlás, de az igazi cápák a krízist használják ki, hogy olcsón terjeszkedjenek, és nyomott áron szerezzenek meg értékes cégeket, befektetéseket.

Az általános elbátortalanodásnak három oka van: egyrészt a terjeszkedni akarók saját pénzügyi helyzete is sokszor gyengébb, mint a krízis előtt, másrészt a megszerzendő célpontokról szóló információk is bizonytalanabbak, így az invesztíció kockázata is sokkal nagyobb. Harmadrészt az ügyleteket finanszírozó pénzintézetek is tőkehiánnyal küzdenek, és eleve óvatosabbak a korábban megszokottnál, hiszen a mostani válság többek között a bankok rossz befektetései miatt robbant ki.

A mostani helyzetben tehát azok vásárolhatnak be sikeresen, akik mögött megfelelő tőkeerő van, amely biztonságot ad, illetve olyan menedzsmenttudással rendelkeznek, amit hasznosítani tudnak a krízis során. Magyarországon és külföldön mindkettőre van jó és rossz példa, különösen a kicsiknek kell vigyázniuk "nagybevásárláskor", hiszen könnyen finanszírozási gondokba ütközhetnek.

Biztató jelek térségünkben

Ami térségünket illeti, a Deloitte kockázatitőke-indexe a fél évvel ezelőtti mélyponthoz képest 30 ponttal emelkedett, ami a vállalatfelvásárlási (M&A) piac helyreállása korai jeleként értelmezhető a közép-európai régióban - a tanácsadó cég szerint.

Seres Béla, a Deloitte pénzügyi tanácsadás üzletágának közép-európai vezetője elmondta: "a bizalmi index azt mutatja, hogy a befektetők ismét készek arra, hogy éljenek a kínálkozó lehetőségekkel - még ha az ügyleti és a hitelezési kilátások korlátozottak is maradnak jó pár hónapig".

A felmérésben részt vevők szerint a felvásárlási piac továbbra is stagnál. Ám úgy vélik, nem folytatódik a visszaesés, és már csak 19 százalékuk számít csökkenésre, ami jelentős előrelépés a fél évvel ezelőtti nyolcvan százalékhoz képest.

Távol Dél-Afrikától

Magyarországon is van néhány példa a vállalatfelvásárlások beindulására. A dél-afrikai Naspers éppen a napokban szerezte meg az Árukereső.hu többségi részesedését. Így az egyik legnagyobb magyar internetes vásárlási tanácsadó oldal is immár az érdekeltségei közé tartozik.

A Naspers - amely lengyel leányvállalatán, az Allegrón keresztül hajtotta végre a tranzakciót - kisebb online-birodalmat épít nálunk, hiszen korábban a Vaterában és a TeszVeszben is érdekeltséget szerzett. Így a hazai online aukciós és vásárlási tanácsadási piacon kulcspozíciókkal rendelkezik.

A Naspers befektetési kapcsolatokért felelős vezetője, Meloy Horn az [origo]-nak elmondta: "Továbbra is értékeljük a piaci lehetőségeket Magyarországon, mint ahogyan az egész közép-kelet-európai régióban és a Független Államok Közösségének tagállamaiban." Horn hozzátette: "Ha olyan új lehetőség adódik, amiben stratégiai értéket látunk, igyekszünk megszerezni." Magyarország azért érdekli a Nasperst, mert a jövőben erősen növekvő piacot lát hazánkban. Sok az innováció az itteni internetszektorban, így számos lehetőség adódik a terjeszkedésre, és ez a vállalat nagyobb, kelet-közép-európai térségre vonatkozó stratégiájának részét is képezi - tudtuk meg Horntól.

Fergusonék befürödtek Pesten?

Válság idején a kisebb befektetők nehezebben tudják megtartani pozíciójukat, példa erre Sir Alex Ferguson esete is. Ferguson a Manchester United futballklub menedzsere, és ott valóban világsztárnak számít, de a gazdasági életben azért a Rothschildok neve mégiscsak ismertebben cseng.

Nem véletlen, hogy a budapesti Aréna Pláza - amely számos problémával küszködött a nyitás óta - résztulajdonát most átadta a Ferguson és több híres brit focista (John Terry, Frank Lampard, Ryan Giggs) érdekeltségébe tartozó Active Asset Investment Management. A vevő a szintén angol Lanebridge Investment Management (LIM) Ltd. ingatlanbefektetési alap volt.

A LIM többségi tulajdonosa egyébként az NM Rothschild & Sons Ltd. kereskedelmi bank. A LIM az Aréna társtulajdonosa volt már korábban is, most az AAIM kivásárlásával döntő befolyást szerzett a pesti bevásárlóközpont fölött.

Terjeszkedik a bolgár Prista Oil

Szintén magyar vonatkozású folyamat, hogy a Mol egyre nagyobb befolyást - 47 százalékosat - szerez az INA-ban. Anélkül, hogy a Mol a horvát olajtársaságban abszolút többségi részesedést vett volna, sikerült biztosítania magának a fontosabb vállalati testületekben a döntő szót. Ugyanakkor a Mol maga is célpont, az orosz Szurgutnyeftyegaz a magyar cég 21 százalékát szerezte meg idén tavasszal az osztrák OMV-től.

A Molhoz csak földrajzilag kapcsolódó hír, hogy a Bogdány Petrol Kft. ugyanakkor nemrégiben állítólag többségi bolgár tulajdonba került. (A Bogdány Petrolt megpróbáltuk utolérni, de ez nem sikerült, viszont a cég honlapján szereplő telefonszámon a Mol nyírbogdányi telephelye jelentkezik be. Az Opten céginformációi szerint a Bogdány Petrol eddig magyar magánszemélyek tulajdonában volt.)

A Prista Oil honlapja szerint a bolgárok 92 százalékot szereztek a Bogdány Petrolban. Az [origo] megkeresésére ugyanakkor a balkáni cég ruszei és szófiai központjában sem válaszoltak. A Bogdány Petrol kenőanyagokat, köztük vazelint gyárt, és a Prista Oil közleménye szerint május 31-én írták alá az adásvételi szerződést a megvásárlásáról. A bolgár Prista Oilnak van már magyarországi cége, a Prista Oil-Hungary 2007-ben 949 millió forintos forgalmat ért el, másfél milliós nyereség mellett.

Nem mindig sikerül

Nem sikerült a Blikk, a legnagyobb magyar bulvárlap tulajdonosának, a Ringiernek a konkurens Bors beolvasztása. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanis nemet mondott az ügyletre. Az ügy érdekessége közben, hogy a Matesz auditáló szervezet információi szerint 2009 második negyedében a Blikk példányszáma 12 százalékkal esett, miközben a nála kisebb Bors 15 százalékkal javított eladásain.

A Saab és a GM

Külföldön is gőzerővel folynak a vállalati fúziók, különösen az autóiparban. (Erről bővebben olvashatnak egyik keretes írásunkban.) Egy kis svéd autógyár, a Koenigsegg és annak ambiciózus alapító-tulajdonosa, Christian von Koenigsegg is nagy terveket kovácsol. Megszerezte ugyanis a csődbe ment amerikai óriásvállalattól, a General Motorstól annak svéd leányvállalatát, a Saab autógyárat.

A GM-Saab együttműködés két évtizeden át tartott, de a Financial Times számításai szerint még sosem hozott nyereséget a GM-nek, miközben a Saab értékesítése is 100 ezer jármű alá esett. Most a darabonként egymillió dollárba kerülő szupersportkocsikat gyártó Koenigsegg a norvég üzletemberrel, Bard Ekerrel összefogva kísérletet tehet a régóta veszteséges Saab feltámasztására. Ehhez az Európai Beruházási Banktól hitelt, a svéd kabinettől pedig kormánygaranciát kapnak várhatóan.

Saab: van jövője?

A Facebook óriásit kaszált 2 százalékon

A Facebook internetes közösségi oldalnak is új befektetője van, méghozzá Oroszországból. A Digital Sky Technologies (DST) ugyanis 200 millió dollárért vásárolt meg a Facebook 1,96 százalékának megfelelő részesedést. A DST főnöke, Jurij Milner máris azt nyilatkozta, hogy IPO révén, azaz elsődleges tőzsdei kibocsátással szeretnének megválni ettől a tulajdonrésztől. Ez azt jelenti, hogy a Facebookot akár már három év múlva a börzére is bevezethetik.

A DST rendelkezik már két közösségi portállal, a Forticom és a vKontakte nevű oldalakkal, és az orosz webportál, a Mail.ru is a kezében van. A Facebook értékét az orosz ügylet 10 milliárd dollárra teszi, ez kevesebb, mint amikor a Microsoft két éve akart részesedést venni, mert akkor még 15 milliárd dollárról volt szó - 2007-ben egyébként a Facebook magát 3,7 milliárdra tartotta.

Célpontból felvásárló lett a Facebook

Ugyanakkor ezek a számok sokkal nagyobbak annál, mint amennyit a Yahoo kínált 2006-ban a Facebookért. Akkor a Facebook még csak két éve létezett, 8 millió tagja volt, míg a nagy konkurenst, a MySpace-t 100 millióan használták. (A MySpace-t Rupert Murdoch szerezte meg 2005-ben, nagyságrendileg félmilliárd dollárért.)

A Yahoo akkor, 2006-ban egymilliárd dollárt ajánlott Mark Zuckerbergnek, a Facebook alapítójának a cégért, de aztán visszakozott, és 800 millióért próbálta megvásárolni azt. Amikor a Yahoo rájött, hogy mégis meg kéne szerezni a Facebookot, és újra egymilliárdra emelte az árat, a Facebook annyira felfutott, hogy ekkor már Zuckerberg gondolta meg magát.

Mára a Facebook regisztrált felhasználóinak száma 250 millióra gyarapodott, és maga a Facebook vásárolja fel konkurenseit: idén augusztusi hír szerint például FriendFeed nevű céget szerzi meg.