Illegális volt az Airbus támogatása

Kiszivárgott hírek szerint a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO negatív döntést hozott az európai repülőgépgyár, az Airbus számára az amerikai Boeinggal folytatott vitában. Illegálisnak minősítették ugyanis - a Wall Street Journal szerint - az Airbusnek adott európai állami támogatásokat. Az ügyet szakértők a valaha volt legnagyobb kereskedelmi vitának minősítették.

A Wall Street Journal és a francia La Tribune is beszámol azokról a kiszivárgott hírekről, miszerint a WTO illegálisnak ítélhette az Airbusnek adott európai támogatásokat pénteken. Ugyanakkor a cégnek a francia újság szerint várhatóan nem kell visszafizetnie a kapott "gigantikus összegeket". Más források szerint ugyan a vitában inkább a Boeing nyerhetett, viszont az amerikai panaszok jelentős részét elvetette a WTO. Az Airbust minden bizonnyal az A380-as szupergép kifejlesztéséhez adott német, francia és spanyol kormánytámogatások miatt marasztalták el - ezt a Bloomberg írja.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) pénteken döntött az ügyben, ám a Financial Times szerint ezer oldalas terjedelmű jelentést nem hozták nyílvánosságra, azt hivatalosan csak az érintett felekkel, azaz az amerikai és az európai uniós kereskedelmi illetékesekkel közölték. (A vita ugyan két vállalat között folyik, de a WTO kormányközi szervezet, így az érintett államoknak van joga kifogást emelni, ha úgy érzik, partnereik megsértették a nemzetközi szerződéseket.)

Az Airbus-Boeing párharc a valaha volt egyik legnagyobb kereskedelmi vita. Az amerikai cég öt évvel ezelőtt azzal vádolta meg európai riválisát, hogy jogszerűtlenül (nem piaci alapon) kapott eurómilliárdokat az európai kormányoktól, és ennek köszönhetően le is taszította a polgári repülőgépgyártó-piac tetejéről az amerikai mamutot.

A pénteki döntés nem okozott különösebb meglepetést, az elemzők számítottak arra, hogy a WTO jogszerűtlennek ítéli az Airbusnak juttatott milliárdokat.

Kölcsönös vádak

A vád szerint a brit, a francia, a német és a spanyol állam segítette az Airbust, hogy sikeresen fejlesszen ki olyan repülőgépeket, amelyek a Boeing tipusanak közvetlen versenytársai lettek. Az Egyesült Államok azzal érvelt, hogy illegális állami támogatásokról volt szó, amelyek az Airbusnak nem indokolt előnyt biztosítottak.

A vitát sokan a valaha volt egyik legnagyobb jelentőségű kereskedelmi disputának tartják, amit feltehetően a piac sajátosságai magyaráznak, a repülőgépgyártás ugyanis nagyon sok pénzről szól. Az AFP által idézett becslések szerint az elkövetkező húsz évben 3200 milliárd dollárt költenek majd világszerte repülőgépekre, így nem mindegy, hogy melyik ország vállalata viheti el a legjobb falatokat a kiélezett versenyben.

Az ügy kifejezetten bonyolult, és nem is csak egy szálon fut. A mostani döntés az amerikaiak panaszára adott válasz, de az európaiak sem voltak restek, az általuk felvetett, a Boeingnek adott illegális amerikai segélyekről hat hónapon belül születhet meg az elsőfokú WTO-ítélet. Az európai vádak szerint a Boeinget azáltal támogatták jogszerűtlenül, hogy komoly munkákat végeztettek a céggel az állami űrkutatási hivatal, a NASA illetve a Hadügyminisztérium részére. Összességében még évekig elhúzódhat az ügy, a BBC átal idézett szakértők szerint 4-5 év is eltelhet a végső döntésig.

A mostani WTO-döntésnek feltehetően nem lesz rövid távú hatású a gyártókra, és jó eséllyel egy ideig az utasok sem érzékelik majd a változásokat a jegyárakon (bár a csomagok díjaival kapcsolatban nem ilyen optimisták az elemzők), de hosszabb távon komoly következményekkel lehet számolni. A mostani döntés igazi tétje az, hogy megszabja, miképp segíthetik a különböző államok a saját, illetve sajátjuknak tekintett repülőgépgyártókat: itt nem csak az Európai Unióra (EU) és az Egyesült Államokra kell gondolni, hanem azokra az országokra is, amelyek a Boeinggel és az Airbusszal versenyre kelő cég létrehozásán fáradoznak: a jelenlegi állás szerint Kínára, Kanadára és Brazíliára.

Kína tavaly jelentette be, hogy saját repülőgépiparát olyan szintre kívánja fejleszteni, hogy képes legyen jumbo jetek előállítására, 2016-ig pedig egy teljesen új motor kifejlesztése is szerepel a tervekben. A szakértők szerint a kínai rivális az elkövetkező évtizedekben nem tudja majd veszélyeztetni az Airbus és a Boeing pozícióit a világpiacon, de már az is komoly hatással járhat, ha Kína függetleníteni tudja magát a két óriáscégtől.

A kisebb gépek piacán már most is érezhető jelenléttel rendelkezik a brazil Embraer és a kanadai Bombardier, amelyek szintén komoly állami mankókat kaptak az utóbbi években. Ez a két eset abból a szempontból is érdekes, hogy Brazília és Kanada eddig sikeresen védte meg magát a WTO előtt a repülőipar állami támogatásaival kapcsolatban.

Miért fontos ez a kormányoknak?

A cégszféra és a kormányzatok összefonódása első látásra talán meglepő, de jóval érthetőbb, ha tudjuk, hogy a két vállalat nagyon komoly pozíciókkal rendelkezik a WTO-ügyben érintett nemzetgazdaságokban. A Boeingnek több mint 64 ezer munkavállalója van, nagy részük Washington-államban és Kansas környékén dolgozik. Az Airbus 52 ezer embernek ad munkát, nem meglepő módon azokban az országokban, amelyeket a WTO elé citáltak az amerikaiak: Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban.

Mindenre várni kell

A WTO egyik legutóbbi, nagy port kavart döntése értelmében helyt adtak a brazil kifogásnak, amely szerint nem volt jogszerű az amerikai gyapottermesztőknek juttatott állami támogatás. A döntést 2005-ben hozták Genfben, az amerikai gyakorlat nem változott, de Brazíliának három évébe telt, hogy a szankciókat életbe léptethesse.

A nagy foglalkoztatásért "cserébe" mind a két cég komoly állami segítségeket kapott és kap: a Boeing és az amerikai illetékesek szerint az Airbus eddig összesen 205 milliárd dollár állami segítséget kapott, és bár ezt az Airbus túlzónak tartja, de az látható, hogy mekkora nagyságrendről van szó.

A Boeing mostanában különösen amiatt aggódik, hogy az állami segítség miatt az Airbus nyerheti a nagy hatótávolságú, közepes méretű gépek versenyét: az A350-es 4 milliárd dollárnyi támogatást kapott a nyugat-európai kormányoktól (ez a teljes fejlesztési költség negyede), így jelentős versenyelőnyt szerezve az amúgy is sok bajjal küzdő Boeing 787-essel szemben.

A WTO és a stratégiai érdekek

A WTO döntése csak egy dolog, a kormányokat közvetlenül nem lehet arra kényszeríteni, hogy cselekedjenek annak megfelelően - az más kérdés, hogy amennyiben folytatják jogszerűtlen magatartásukat, akkor szankciókkal számolhatnak a kereskedelmi partnerek részéről. Nem véletlen, hogy az AFP által megszólaltatott nemzetközi jogász, H. Deen Kaplan is azt hangsúlyozta: a kormányok a stratégiai érdekeik alapján cselekszenek, és csak másodlagosan foglalkoznak a kereskedelmi következményekkel.

Bízni igazából abban lehet tehát, hogy az európai és az amerikai fél úgy ítéli meg, hogy érdekükben áll az állami szubvenciók rendszerének valamilyen korlátok közé szorítása - erre van is esély, épp amiatt, hogy új titánok fenyegethetik idővel az Airbus és a Boeing pozícióit.

Washingtonnak és Brüsszelnek ugyanis létérdeke, hogy ne lehessen az állami pénzeket nyakló nélkül költeni a repülőgépgyártásra, hisz a feltörekvő gazdaságok már enélkül is komoly veszélyt jelentenek az egyre inkább a status quo-ban érdekelt felekre.