Cseles banki akciókat hozhat a kódex

A napokban elfogadott banki magatartási kódex tételesen felsorolja azokat az okokat, amelyek lehetőséget adnak a bankok számára a kamat-, illetve egyéb költségek emelésére. Van lehetőség a kamatemelési szabályok kikerülésére, de a civil érdekvédők optimisták, szerintük ugyanis a nem tisztességes pénzintézetek piacot vesztenek majd.

A vitáktól sem mentes egyeztetés után szerdán aláírt banki magatartási kódex külön foglalkozik a kamatok és egyéb díjak egyoldalú változtatásának lehetőségével, tételesen felsorolva azokat az okokat, amelyekre hivatkozva a pénzintézetek módosíthatják a feltételeket.

A hitelek díjai, jutalékai esetében a jövőben az áremelés nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett infláció mértékét, a kamatokra vonatkozó ok-listán pedig nagy részben olyan tételek szerepelnek, amelyek logikusnak tekinthetők - ilyen például Magyarország hitelbesorolásának, az országkockázati felárnak, a jegybanki alapkamatnak és a bankközi kamatoknak a változása, a jogszabályi környezet módosulása vagy épp az ügyfél jövedelmi helyzetének megváltozása.

Nehezen értelmezhető okok

Vannak azonban olyan tételek is a listán, amelyek nehezen értelmezhetők, ilyen például az ingatlanok értékváltozása, a tőkepiaci zavar, illetve a hozamgörbék elmozdulása.

• Ingatlan értékváltozása

A kódex szerint a bank megváltozottnak tekintheti az ügyfél kockázati megítélését, ha a fedezetnek beadott ingatlan értéke legalább 10 százalékkal megváltozik. Ezzel a kitétellel az a legnagyobb nehézség, hogy a kódex nem nevesíti, hogy mi alapján mérik és ki méri az ingatlan értékének változását.

Lehetséges, hogy a bank az általa megbízott értékbecslő felmérése alapján kalkulálja az árat, ám ebben az esetben kérdés, ki fizeti a szakértő díját. Emellett adódhat más megoldás, például a kiszabott illetékek vagy esetleg az ingatlanadóhoz kapcsolódó rendszer alapján szabják meg az ingatlan értékét, ám ez komoly vitákra adhat okot.

• Tőkepiaci zavarok

Szintén nem egyértelmű, hogy miképp lehet definiálni a "hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok" fogalmát - márpedig a kódex alapján erre hivatkozva is megemelheti a bank a kamatokat.

• Hozamgörbék elmozdulása

Szakembereknek feltehetően érthető "a magyar állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása" kitétel, de a hitelfelvevők nagy többsége minden bizonnyal nem tud mit kezdeni ezzel a potenciális okkal sem.

A két hozamgörbe elmozdulása abban az esetben történhet meg, ha a kötvénypiac valamiért "befagy" - azaz amennyiben valamiért eltűnnek a vevők, amire a mostani válság elején is volt példa Magyarországon is. (Banki szempontból ennek azért lehet jelentősége, mert arra utalhat, hogy a bank finanszírozása nehezebbé vált, így erre hivatkozva emelhető az adósok felé is a kamatszint.)

Maradt banki mozgástér: a kiskapuk

"A magatartási kódexben lehetnek kiskapuk, de összességében a piac tisztulása felé vezető lépésről van szó" - fejtette ki az [origo]-nak a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének illetékese, Lénárd Mariann. Lénárd szerint a kiskapuk kihasználása legfeljebb rövid távon lehet vonzó egyes bankok számára, hosszabb távon ugyanis az átláthatóság és a felügyeleti kontroll növekedése miatt a nem tisztességesen eljáró pénzintézetek kiszorulnak a piacról.

"A korábbinál átláthatóbbak lesznek a banki termékek, jobban összevethetőek lesznek a különböző konstrukciók, ami hozzájárulhat a verseny fokozásához" - vélekedett Homa Péter banki szakértő, aki hozzátette: a bankoknak így is maradt mozgásterük arra, hogy a megváltozott piaci körülmények esetén emeljék a díjaikat.

A kódex kamatemelésekkel kapcsolatos rendelkezéseit két helyen is viszonylag könnyen ki lehet játszani: az egyik az árfolyamokkal, a másik pedig az akciós termékekkel kapcsolatos.

• Devizaárfolyamok

A devizahitelek esetében a forint árfolyamának jelentősége nagyon nagy, a hitelt ugyanis devizában tartják nyílván, az adós azonban forintban fizet - a két összeg közötti átváltás pedig azon múlik, hogy az adott időpontban épp hol áll a forint. A kódex ezzel a kérdéssel nem igazán foglalkozik, csak annyit rögzít, hogy "a devizaalapú hitelek folyósítása és törlesztése esetén alkalmazott aktuális árfolyamot és az MNB deviza-középárfolyamtól való eltérést visszakereshetően is nyilvánosságra" kell hozni - azaz nincs iránymutatás és szabály az árfolyam kalkulálásával kapcsolatban, így a bankok számára itt bőven maradt játéktér.

• Cseles akciós termékek

A kódex elfogadása előtt, július közepén számos bank moratóriumot vállalt az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban, és azt a többség be is tartotta. Vannak azonban kivételek - volt olyan bank, amely nem tartotta magát a bankszövetségi ígéretekhez és jelentős emelést vezetett be, több pénzintézet pedig ha nem is szegte azt meg, de nyitva hagyta a lehetőséget arra, hogy a későbbiekben mégis módosítsa a feltételeket. Ez utóbbi lehetőség a kódex elfogadása után kis adott lesz.

"Több banki hirdetményben is megjelentek új díjak, ám számos esetben odaírták, hogy egyelőre nem vezetik be azokat. Akadt olyan pénzintézet, amelyik a teljes díjstruktúrát átírta" - mondta Homa Péter. Bár a kódex aláírói vállalják, hogy a korábbinál pontosabb, közérthetőbb tájékoztatást nyújtanak, de a hirdetményekben szereplő feltételekkel lehet módosítani a kondíciókat.

A kulcskifejezés az akciós termék: bele lehet építeni a hirdetménybe, hogy az adott - az ügyfél számára kedvező, jellemzően akciós - kondíciók csak visszavonásig érvényesek, így a gyakorlati emeléshez nem kell semmilyen feltételnek teljesülnie, elég ha a bank deklarálja, hogy az akció véget ért. A kódex ezzel a kérdéssel nemigen foglalkozik, az akciós termékekkel kapcsolatban csak azt köti ki, hogy "a kereskedelmi kommunikációban az akciós induló és az akciós időszakot követően fizetendő törlesztőrészletet ugyanakkora betűmérettel és megegyező megjelenítésben kell feltüntetni, vagy gondoskodni kell arról, hogy az jól érthetően elhangozzon".

Arra is érdemes figyelni, hogy a kódex egyik alapelve a szimmetria elve, amely kimondja, hogy ha a feltételek kedvezőtlen megváltozásra hivatkozással a hitelező az ügyfél által fizetendő kamatot, díjat vagy költséget egyoldalúan emeli, akkor, ha a körülmények kedvező irányba változnak, e változásokat is érvényesíteni kell az ügyfeleik javára.

Formálódik a kódexellenes koalíció

Egyes vélemények szerint problémákat is okozhat a bankpiacon a magatartási kódex. Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke a dokumentum kapcsán kialakult vita miatt már távozott is a szervezet éléről, Szekeres Tibor, az Axa magyar leánybankjának vezetője a Magyar Rádiónak pedig esetleges szakadásról beszélt. "Nincs értelme a pénzintézetek tevékenységét szabályozó kódexnek, amely fölöslegesen ró újabb terheket a hitelnyújtókra. A piac már most is szabályozott, ha valaki a törvényeknek megfelelően működik, akkor nincs szükség újabb szabályozásra" - mondta a bank első embere, hozzátéve: az Axa nem írja alá a kódexet, hacsak nem kényszerítik őket. A kódex előkészítése során is komoly viták voltak a bankszövetségi tagok között, mára egyértelműen két tábor alakult ki a dokumentum megítélését tekintve. "Már formálódik a kódexet elutasító cégek egységes fellépése, kettészakadhat a bankrendszer. Előfordulhat, hogy a kódexet elutasítók közösen lépnek fel, ha hátrány éri őket az újabb dokumentum miatt" - tette hozzá Szekeres.