Összeomolhat a magyar egészségügy finanszírozása

A kormány az egészségügy finanszírozási modelljének gyökeres átalakítását tervezi: az 1998-ban indult teljesítményalapú rendszer helyett október 1-től minden bizonnyal ismét havi fix összegeket kapnának az intézmények. Az egészségügy szereplői szerint a váltás az ellátás azonnali összeomlásához vezetne, ezért működésük és kifizetéseik korlátozása mellett éhségsztrájkkal is fenyegetőznek.

Egyelőre nagyon távol állnak az egészségügyi szolgáltatók és a minisztérium elképzelései arról, hogyan legyenek úrrá az egészségügyben egyre súlyosabb pénzhiányon. A kormány a finanszírozási rendszer átalakítására készül, a szolgáltatók szerint egyszerűen több pénzre lenne szükség. A minisztérium terveit ismerő érintettek - bár a vonatkozó kormányrendeletet még nem hozták meg - szinte biztosak abban, hogy október 1-jén a jelenlegi, teljesítményalapú rendszert felváltja a havi fixes struktúra. Az egészségügyi tárca lapunknak azt mondta, hogy az ügyben még tartanak a szakmai egyeztetések.

A szolgáltatók szervezetei tegnap nemet mondtak a tervezett változtatásra, a számukra megküldött rendelettervezetet elfogadhatatlannak, jogszerűtlennek és végrehajthatatlanak nevezték. Állásfoglalásukban az Egészségbiztosítási Alapból zárolt 13,5 milliárd forint azonnali feloldását, 12 milliárd forint többletjuttatást, valamint a finanszírozási kormányrendelet módosítását követelik.

"Pénzre van szükség"

A havi fixes, úgynevezett bázisfinanszírozás rendszerének újbóli bevezetése azt jelentené, hogy az egészségügy 11 évet visszamegy az időben. 1998-ban vezették be ugyanis Magyarországon az elvileg költséghatékonyabb működést lehetővé tevő teljesítményalapú finanszírozást. Akkor túlhaladottnak ítélték azt a rendszert, amihez most visszatérne a kormány. A gondok gyökere, hogy a kórházak egy része folyamatos adósságspirállal küzd, ami a teljes intézményi rendszert nézve ma már sok milliárd forintos felhalmozott tartozást jelent. A minisztérium szerint a szolgáltatóknak jobb, hogy ha kevés is a pénz, legalább pontosan tudják, mire számíthatnak.

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Siófoki Városi Kórház főigazgatója az [origo]-nak ugyanakkor azt mondta: a bázisfinanszírozáshoz való visszatérésnek az előnye elvileg a kiszámíthatóság lenne, ez azonban csak első pillantásra van így. Szerinte a tervezett fix összegek folyósítása nem oldja meg a gondokat. "Nem a finanszírozási technika változtatására, hanem pénzre van szükség az egészségügy működtetéséhez" - állította. A szövetség számításai szerint az intézmények többsége három hónapon belül ellehetetlenül, ha a jelenlegi tervezet szerint változik a rendszer októbertől. Ennek szerintük az az oka, hogy a kórházak csökkenteni próbálják majd költségeiket, és a betegeket mindenki más intézménybe próbálja majd továbbküldeni. Így bizonyos intézményekben túl sok lesz a beteg, akiknek kezelése költség- és kapacitásgondokat is okozhat. Úgy vélik, az is szinte biztos, hogy a nagy értékű ellátások közül ami halasztható, az el is halasztják, és nőnek majd a várakozási listák is.

Össztűz a tervezetre

Az egészségügyi szolgáltatók bejelentése szerint ha szeptember 23-ig nem történnek konkrét intézkedések a szolgáltatók által szükségesnek ítélt változtatások irányába, úgy figyelemfelkeltésként zöld zászlót kitűzését, illetve a dolgozók számára zöld szalag viselését javasolják, szeptember 30. után bejelentik, hogy a fennálló finanszírozási feltételek mellett nem tudják biztosítani a a jelenlegi szakmai minimumfeltételeket sem, október 7. után éhségsztrájkba kezdenek az intézményvezetők, majd október 14. után az intézmények korlátozzák az egészségügyi szolgáltatásaikat. Ezzel párhuzamosan az intézmények pénzügyi lehetőségeiknek megfelelően csökkentik a szállítói számlák kifizetését.

Éger: Tarthatatlan állapotok

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke az [origo]-nak elmondta, a minisztérium egyelőre még nem küldte el a MOK-nak az új kórház-finanszírozási elképzeléseit, így egyelőre erről véleményt nem tudnak hivatalosan mondani. Éger ugyanakkor elmondta, hogy az eddigi finanszírozás tarthatatlan állapotokhoz vezetett, hiszen az év közben folyamatosan csökkenő ütemben érkező pénzek ellehetetlenítették az intézmények működését. Éger felháborítónak tartotta ugyanakkor, hogy a kormány éppen most törli el az egészségügyi szakdolgozók és orvosok bérkiegészítését, amely havi 15 ezer forintot tett ki. Szerinte ez a kórházban dolgozók meggyalázása, a jelenlegi, amúgy is nehéz körülmények között újabb hatmilliárdot vonnak el ugyanis az intézmények munkatársaitól. (Egyébként a bérkiegészítést a közalkalmazottaktól általában veszik el, nem kizárólag a kórházakban dolgozóktól vonja meg a kormány a 15 ezer forintos havi juttatást.)

A minisztérium nem érti a szolgáltatók harciasságát. Felhívták a figyelmet, hogy eddig is folytak egyeztetések, a bázisfinanszírozásra való áttérés nem új ötlet, s - amint a szolgáltatók állásfoglalására reagálva írják - "maguk a szakmai szervezetek kezdeményezték és támogatták ezt a javaslatot, ahogy ezt ki is nyilatkoztatták egy héttel ezelőtt a Bajnai Gordon miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után." Az Egészségbiztosítási Alapból történő zárolásról a tárca úgy nyilatkozik, hogy "az év elején a szakmai szervezetek is tudomásul vették". A legközelebbi egyeztetést pénteken tartják az érintett szervezetekkel.

A finanszírozási rendszer visszaalakítása felveti a kérdést, hogy - egy neve elhallgatását kérő ágazati szakembere szavaival élve - "érdemes-e még új finanszírozási technikákkal kísérletezni, vagy tényleg itt lenne az ideje, hogy tokától bokáig átnézzék, aztán egy nagy levegő vétele után gatyába is rázzák a magyar egészségügyi rendszert".

Az egészségügy finanszírozása továbbra sem megoldott, pedig igény és ötlet is volt elég. De ahogy a Fidesz-kormány ideje alatt kidolgozott több-biztosítós rendszerből, majd az MSZP 21 lépéséből, úgy az SZDSZ szintén több-biztosítós reformterveiből sem lett végül semmi. Időközben elúszott egy kórháztörvény - ezt még Kökény Mihály regnálása alatt dobta vissza újragondolásra a köztársasági elnök, döntés pedig azóta sincs az üggyel kapcsolatban. Szintén Kökény Mihály ideje alatt vált éppen aktuálisan reform-fogalommá az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR), és míg 2004 elején úgy volt, hogy az IBR-t a eljes magyar lakosságra kiterjesztik, az év végére kútba esett a terv.

Létrejöttek a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET), amelyeknek egyik legfontosabb feladata az ágyszámok elosztása volt: vagyis a helyi és szakmai igényeket figyelembe véve javaslatot kellett tenniük arra, hol kell több vagy épp kevesebb ágy. Amikor a 2007-es struktúra átalakításkor javaslatot kellett volna tenniük a kapacitások elosztására, végül nemet mondtak. Így beszélhetünk még mindig felesleges kapacitásokról, ágyhiánnyal küzdő kórházakról, hiszen az egyszeri felosztás csak az első lépés lett volna, ezt követően folyamatosan kellene monitorozni a kihasználtságot, majd időnként újraosztani az ágyakat. Az utolsó jelentős változás az 1998-ben bevezetett teljesítmény alapú finanszírozási rendszer volt, igaz mára ez szitokszóvá vált.

Budapest: A kórházak döntsenek a kiadások korlátozásáról

A Fővárosi Önkormányzathoz nagyon sok kórház tartozik, ezért az egészségügyi szektort felügyelő főpolgármester-helyettest, Horváth Csabát (MSZP) megkérdeztük: hogyan áll a budapesti kórházak finanszírozása. A politikus sajtóirodájától azt a választ kaptuk, hogy a fővárosi kórházak idén az első félévben a tavalyihoz képest 3,5 százalékkal több pénzt kaptak, viszont a második félévben már 11 százalékos volt a csökkenés. A főváros szerint immár nem finanszírozás-technikai kérdésekről van szó, hanem egyszerűen pénzt vontak ki a rendszerből. Ugyanakkor a felügyelete alá tartozó kórházakat felkérte a fővárosi önkormányzat, hogy készítsenek intézkedési tervet a csökkenő finanszírozás kigazdálkodására. Az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy a kórházak önmaguk döntsenek a kiadások korlátozásáról. Mindenesetre a főváros illetékes testületei jelenleg is vizsgálják az ügyet, így például a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottsága folyamatosan napirenden tartja a kórház-finanszírozás problémáit.