A térség országai közül Csehország, Lengyelország és Szlovákia megelőzte Magyarországot, Románia és Bulgária viszont hátrább került a rangsorban. A listát az idén Svájc vezeti, maga mögé utasítva a tavalyi első helyezett Egyesült Államokat. A sereghajtó idén is Burundi.
A versenyképességi mutató (Global Competitiveness Index, GCI) összeállításánál az egy-egy ország versenyképességét meghatározó 12 szempontot vettek figyelembe. Ezek között szerepel egyebek mellett a GDP, az államháztartási hiány, a GDP-arányos megtakarítás, az infláció, a kamatrés és az államadósság alakulása, de nagyító alá vették a pénzügyi és intézményrendszert, az egészségügyet, az oktatatást, az innovációt is. A VF a rangsort 131 országban mintegy 13 ezer vezető üzletember megkérdezése alapján állította össze.
Az idei rangsorban az első tíz között van Svájc és az Egyesült Államok után Szingapúr, Svédország, Dánia, Finnország, Németország, Japán, Kanada és Hollandia.
A kelet-európai térség államai közül Csehország a 30-ik helyre lépett elő a tavalyi 33-ikról, Lengyelország a 46-ik a tavalyi 53-ik hely után. Szlovákia viszont rontott, a 47-ik helyen áll az idén a tavalyi 46-ikat követően. Kína és India továbbra is az élen jár a nagy fejlődő országok között.
Magyarország esetében az üzleti életet hátráltató tényezők között az adótörvényeket említette az első helyen az összeállítás. A második helyen állnak a finanszírozási nehézségek, a harmadikon az adók alakulása, a negyediken a politikai instabilitás, az ötödiken a bürokrácia, a hatodikon a korrupció áll az összesen 15 vizsgált területből.