A fő számokban nincs semmi meglepő, csak a részletekben van némi eltérés a várthoz és az előzetes gyorsbecsléshez képest - véli Barcza György, a K&H makroelemzője. Az egyik ilyen részlet a közösségi szolgáltatások fejezetben van, ahol a KSH adatai szerint az "Út a munkába" állami munkahely-teremtési és -megőrzési program eredményezett jobb adatokat.
Az érdekesség - mondja Barcza - hogy szűkülő költségvetés mellett sikerült kedvező reálteljesítményt elérni. Többet ugyan nem, hiszen a negyedéves 2 százalék még visszaesést jelez, ez viszont már kevesebb, mint az első negyedéről a második negyedévre történt változás.
Barcza szerint a harmadik negyedév lehet a visszaesés alja. Éves összehasonlításban 2010 második negyedévében fordulhat növekedésbe az ország, de legalább két év mire a válság előtti állapotot újra elérjük. Negyedéves összehasonlításban, akár már az idei utolsó periódusban megállhat a visszaesés.
Ez az adat megerősíti a kormány makrogazdasági pályáját, bár Barcza szerint legkevésbé ez számít, inkább az elemzői és jegybanki pályát érdemes követni. Ami fontos, hogy korábban mindig negatív irányba kellett módosítani a várakozásokat, most először van olyan helyzet, hogy erre nincs szükség.
"Európa betege"
Fórián Szabó Gergely, Pioneer Invest makroelemzője elmondta, hogy termelési oldalról közelítve továbbra is a mezőgazdaság és az ipar gyengélkedése húzza le a GDP-t, viszont az építőipar stabilizálódni látszik. A szolgáltatások is viszonylag rendben vannak. A beruházásokat tekintve még mindig az államiak dominálnak.
Felhasználói oldalon a háztartások fogyasztásának visszaesése szemetszúró. Fórián emellett a vállalatok készleteinek apadását emelte ki, amely mértékét tekintve a teljes visszaesést lefedi. A fogyasztásban a forgalomkiesés emiatt azonban nem indokolt, a készletek nem fogynak el. Az exportpiacok fellendülésével a készletezés is emelkedésnek indulhat.
A külkereskedelmet tekintve az elemző elmondta, hogy a nettó export adatai kiválóak, azonban nem az export javulása miatt, hanem hogy az import nagyobb mértékben esett vissza. Ez pedig a GDP zuhanását némileg mérsékli.
Fórián Szabó Gergely év végére körülbelül 6,5 százalékos visszaesést vár (éves alapon). A negyedéves összevetésben ő is elképzelhetőnek tart nullás vagy pozitív GDP-változást. 2010-ben azonban maradunk "Európa betege," ha leszámítjuk a baltiakat. A lassú, elnyújtott felépülést a jövő évi nulla körüli növekedés mutathatja.
Esett a mezőgazdaság és az ipar hozzáadott értéke
A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest 2,0 százalékkal csökkent. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 16,7 százalékkal csökkent. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye - az elmúlt év kiugró szintje után - 21,7 százalékkal, az ipar hozzáadott értéke pedig 19,3 százalékkal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkező 21,3 százalékos visszaesés következtében. Ugyanakkor az építőipar hozzáadott értéke 0,7 százalékos növekedést mutat elsősorban az egyéb építmények építésének termelésbővülése miatt, mely a metróépítésnek és az útépítési munkáknak köszönhető.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdaság átlagnál kisebb mértékben (-3,2 százalék) esett vissza. A szolgáltatások közül jelentős teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (-7,6 százalék) területén, összhangban a háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesésével.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 4,7 százalékkal csökkent. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása az első negyedévben mértnél kisebb mértékű, 6,6 százalékos csökkenést mutat. A kormányzattól és a háztartásokat segítő non-profit szervezetektől kapott természetbeni juttatások mértéke emelkedett, 2,6 százalék illetve 4,1százalékkal. A közösségi fogyasztás kismértékű 0,9 százalékos növekedést mutatott. A kormányzat fogyasztási kiadásainak enyhe növekedésében tükröződik az "Út a munkához" program hatása is, ami a közigazgatás létszámnövekedésében is megjelenik.
Továbbzuhant a külkerforgalom
Folytatódott a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának számottevő csökkenése. Ugyanakkor a külkereskedelmi forgalom egyenlege eddig nem tapasztalt 540 milliárd Ft-os aktívumot mutat. Az export 14,0 százalékkal, míg az import ennél nagyobb mértékben, 22,6 százalékkal csökkent. Az áruforgalom exportja 17,1 százalék, importja 25,7 százalékkal csökkent, míg a szolgáltatások exportja 3,8 százalékkal nőtt, miközben importja 3,2 százalékkal csökkent.
2009 első félévében a bruttó hazai termék 7,2 százalékkal csökkent. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 15,7 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 3,2 százalékkal esett vissza. A végső fogyasztás 4,6 százalékkal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 5,3 százalékos csökkenést mutatott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 4,8 százalékkal csökkent, míg a belföldi felhasználás mértéke nagy mértékben, 12,3 százalékkal esett. Az export 16,2 százalékos, míg az import 22,3 százalékos csökkenést mutatott.
Csökkent az ipari termelés is
Előzetes adatok alapján az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2009 júliusában 19,4 százalékkal csökkent, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan index-szel. A termelés volumene az év első hét hónapjában 22,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index júliusban 0,7 százalékkal csökkent.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió gazdasága 2009 II. negyedévében, az első negyedévhez hasonlóan, 4,8 százalékkal esett vissza.