Nőuralom jöhet a munkaerőpiacon

A válság miatt megnőtt a nők súlya a munkaerőpiacon: Kanadában már most több nő dolgozik, mint férfi, az USA-ban pedig hamarosan átbillenhet a mérleg, miután a gyáripari és építőipari állások tömegesen szűnnek meg. A nők azonban szinte mindenütt kevesebbet keresnek, és rosszabb állásokat töltenek be, mint a férfiak. Magyarországon egyelőre a férfiak uralják a munkaerőpiacot.

Akár átmenetinek is bizonyulhat az a váltás, amely hamarosan végbemehet az amerikai munkaerőpiacon, de az mindenképp figyelemre méltó, hogy az USA Today beszámolója szerint egy-két hónapon belül több nő fog dolgozni az Egyesült Államokban, mint férfi.

A brit Guardian ennek kapcsán felidézi, hogy 1970-ben még csak az összes munkaerő 43,8 százalékát tették ki a nők Amerikában, mostanra viszont az arányuk 49,83 százalékos. Júliusban tovább nőtt egy kicsivel a ráta, elérte a 49,9 százalékot. Így akár még ősszel megelőzhetik a nők a férfiakat az USA-ban.

Mindez a gazdasági válság következménye, és éppen ezért lehet átmeneti a jelenség. A krízis során ugyanis számos olyan építőipari és gyári állás szűnt meg, amelyeket korábban férfiak töltöttek be. Ezzel szemben az oktatásban, az egészségügyben és az államigazgatásban, ahol hagyományosan több nő dolgozik, nem voltak ilyen nagy arányú leépítések, sőt a központi kormányzati támogatások is éppen ezeket a szektorokat érték el az Egyesült Államokban.

Hartmann számon kér

Ha a válságnak vége, akkor viszont a férfiak újra álláshoz juthatnak, így könnyen megint megfordulhat a tendencia. Hosszabb távon mindazonáltal a nők valóban erősíthetik a pozícióikat Amerikában. A húsz év feletti nők közül 1970-ben 43,3 százalék volt jelen a munkaerőpiacon, idén augusztusban viszont már 60,8 százalékos volt a gazdasági aktivitásuk.

Az amerikai foglalkoztatottak száma júniusban 132 millió volt, majdnem a felük, 49,83 százalékuk nő. Hogy a recesszió mennyire sújtotta a férfiakat, azt jól mutatja az a statisztika, amely szerint 2007 decembere óta minden négy megszűnt állásból három férfit érintett Amerikában. Így az elmúlt majdnem két év alatt az építőiparban 1,2 millió férfi vált munkanélkülivé (és csak 106 ezer nő), a feldolgozóiparban pedig 1,8 millió férfi és ugyancsak 106 ezer nő vesztette el munkáját.

Mindezek ellenére Heidi Hartmann közgazdász továbbra is az egyenlőséget kéri számon Amerikán: szerinte a nők között több a részmunkaidős, és keresetük átlagosan 77-78 százalékát éri csak el annak az összegnek, amit a férfiak kapnak. A vállalatok topmenedzserei például többnyire férfiak. A nők inkább titkárnőként, személyi asszisztensként és adminisztratív munkaerőként dolgoznak, sok közöttük a pénztáros, a kórházi nővér, iskolai tanár, bolti eladó, recepciós és takarítónő.

Kanadában már fordult a kocka

Jelenleg tíz amerikai férfi közül hétnek, illetve még annyinak sem van állása. Foglalkoztatottságuk egészen pontosan 67,4 százalékos. 1948 óta, amióta ilyen adatokat gyűjtenek, még sosem csökkent 70 százalék alá ez a mutató. Ez azt jelenti, hogy jelenleg kétmillió dolgozó nő él együtt munkanélküli partnerével. Azért aggasztó a férfiak munkanélkülisége, mert általában az ő állásukkal jár együtt az egészségbiztosítás Amerikában, a női foglalkoztatottak ritkábban kapják meg ezt a "kedvezményt" munkáltatóiktól. Így tehát egész családok maradnak egészségbiztosítás nélkül mostanában az USA-ban.

Kanadában egyébként már átbillent a mérleg a nők oldalára a foglalkoztatottságban. Jelenleg - a Toronto Star beszámolója szerint - az észak-amerikai ország 14 millió bérből és fizetésből élő munkavállalójának 50,9 százaléka nő, vagyis 160 ezerrel több nő dolgozik Kanadában, mint férfi. Itt már 2007 elején is volt egy-két hónap, amikor több nőnek volt állása, de csak a válság tette egyértelművé a fölényüket.

Ugyanakkor Kanadában is hasonló a helyzet, mint az USA-ban: a nők itt is a rosszul kereső állásokat töltik be, hiszen a minimálbéren foglalkoztatottak 60 százaléka, a részmunkaidősök 70 százaléka kerül ki közülük. Sőt, a kereseti arányok rosszabbak, mint az USA-ban: a kanadai nők csak 71 százalékát keresik a férfiakénak, miközben az Egyesült Államokban ez az arány 77-78 százalék.

Nem lóg kis a sorból Európa

Alapvetően Európában sem más a helyzet. A német statisztikai hivatal szerint 2008 utolsó három hónapjában a nők fizetése átlagosan 23 százalékkal volt kisebb a magánszférában, mint a férfiaké. A közszférában dolgozóknál a lemaradás csak 7 százalékos. Ennek megintcsak az az oka elsősorban, hogy a nők gyakran helyezkednek el rosszul fizetett állásokban.

Hollandia helyzetét a New York Times elemzi: az OECD-n, a legfejlettebb országokat tömörítő szervezeten belül itt a legmagasabb a részmunkaidős nők aránya. A dolgozó nők majdnem 55-60 százaléka ilyen konstrukcióban vállalt munkát az elmúlt két évtizedben. Ezt három kutató, Nicole Bosch, Bas van der Klaauw és Jan van Ours állapította meg egy friss tanulmányban. A nyolcvanas és a kilencvenes években a holland politikusok mindenképpen emelni akarták a női foglalkoztatottságot, és ezért ösztönözték a részmunkaidős munkavállalást. Időközben kiderült, hogy ez csapdahelyzetet teremt, hiszen a nők így nem tudják teljes mértékben kibontakoztatni képességeiket. A részmunkaidőben dologzó nők rosszabb fizetést kapnak, és kisebb az esélyük az előléptetésre is.

A hollandhoz hasonló arány ma már sehol sem fordul elő, régebben Norvégiában és Nagy-Britanniában volt ötven százalékot közelítő a részmunkaidős nők aránya, manapság azonban a hollnadok után a japánok következnek mintegy 40 százalékos rátával. Nagy-Britannia ma is előkelő helyen áll a listán, de 2001-es adatok szerint ott is csak negyven százalékot közelíti a részmunkaidős nők aránya az összes dologzó nőhöz képest.

Magyarországon még tart a férfiuralom

Magyarországon egyelőre a férfiak dominálnak a munkaerőpiacon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint április és július között átlagosan 1,738 millió nőt foglalkoztattak, míg a férfiak közül 2,058 milliónak volt munkája.

A férfiak dominanciája egyértelműen az iparhoz kapcsolható, itt ugyanis 850 ezer férfival szemben 335 ezer nő áll. A szolgáltatási szektorban már nem ez a helyzet: ebben az ágazatcsoportban 1,358 millió az 1,078 millióval szemben a jelenlegi állás, mégpedig a nők javára.

Magyarországon is vannak tipikusan női és tipikusan férfi szektorok. A nők egyértelműen fölényben vannak a humán-, egészségügyi és szociális ellátás, az oktatás, a pénzügyi és biztosítási tevékenység, a vendéglátás, illetve a textilipar területén. A férfiak uralják ezzel szemben az építőipart, a szállítási és raktározási, illetve a fémfeldolgozási területet, a feldolgozóipart és a mezőgazdaságot.

A gazdasági válság mind a két nemet rosszul érintette, de az Magyarországon is igaz, hogy a férfiak több állást vesztettek el, mint a nők. Tavaly az év elején még 2,092 millió férfi állt alkalmazásban, azaz valamivel több mint másfél év alatt 34 ezerrel csökkent a férfiak foglalkoztatotti létszáma. A nők közül 2008 elején 1,751 millióan dolgoztak, azaz a csökkenés mostanáig 13 ezer fős.