Hatalmas veszteségekre készül az MNB

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott hitel átváltása miatt hatalmas lehet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége az elkövetkező két évben. A devizafinanszírozás költségei mindig egy éves csúszással jelentkeznek a büdzsében, a költségvetés saját kamatkiadásai azonban rögtön csökkennek emiatt.

"A kormány számos tételt nem számolt el a jövő évi költségvetésben, így például a Magyar Nemzeti Banknál várható 300 milliárd forintos, úgynevezett sterilizációs veszteséget sem" - mondta kedden Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, kritizálva a 2010-es büdzsét.

A sterilizációs veszteséggel kapcsolatos kijelentéseket Oszkó Péter pénzügyminiszter szerda reggel egy televíziós interjúban visszautasította, és azt mondta, hogy az idei évre a központi banknál "nulla veszteség" valószínűsíthető, hiszen jelenleg az MNB-nek 50 milliárd forintos nyeresége van, így a 2010-es büdzsét a kérdés nem is érinti.

A jelenlegi jogszabályok alapján az egyértelmű, hogy a miniszternek igaza van abban, hogy a 2010-es költségvetésnek nem kell a kérdéssel számolnia (persze csak ha az MNB valóban nem termel veszteséget), de az is igaz, hogy a jegybank korábban nem látott veszteségeket lesz kénytelen elkönyvelni a következő években a költségvetési hiány devizából történő finanszírozása miatt.

Jövőre már komoly MNB-mínusz

A 2010-es költségvetés azért "védett", mert arra csak a 2009-es MNB-eredmények van hatása, a jövő évinek nincs. A jogszabályok szerint ugyanis a központi bank veszteségét két forrásból kell finanszírozni: a jegybank eredménytartalékából és a költségvetésből. A büdzsé akkor lép be a finanszírozási folyamatba, amikor a tartalékok már nem elegendőek, a költségvetésnek a jegybanki mérleg közgyűlési elfogadását követő 30 napon belül (praktikusan a tárgyévet követő tavasszal) kell megtérítenie a nem fedezett hiányt.

A jegybank sterilizációs veszteségét nehéz megbecsülni, a szakmai becslések a Varga által mondottnál jóval kisebb, de így is jelentős összeggekkel számolnak. A Költségvetési Tanács elemzésében azt írja, hogy az MNB prognózisa 2009-re nullszaldót, 2010-re a GDP 0,5 százalékának megfelelő hiányt, azaz mintegy 130 milliárd forintos deficitet vár, a nemzetközi hitelcsomag teljes összegének lehívását feltételezve pedig a veszteség mértéke 2011-ben is ez utóbbi nagyságrend lehet majd. A veszteség megtérítése mindig a rákövetkező költségvetési évben számolandó el, vagyis a 2011-es és 2012-es költségvetési egyenlegeket terhelik majd a nagy mínuszok.

A jelen állás szerint a sterilizációs veszteségekkel tehát érdemes számolni, de a 2010-es költségvetésre ezeknek csak szerény hatásuk lesz (a gyenge forint miatti árfolyamnyereség miatt). A Varga Mihály által jelzett nagyságú veszteség még az azt követő, 2011-es év költségvetésében sem jelentkezhet, a 2010-es és a 2011-es évek összvesztesége lehet nagyjából 260-300 milliárd forint.

Az utóbbi években egyszer sem volt példa a következő években várható 100 milliárd forint nagyságrendű veszteségre. A jegybank 2002-ben 4,9 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, a következő évben azonban vaskos - közel 80 milliárd forintos - nyereséget ért el, elsősorban a forint elleni januári támadás kezelésén elért hatalmas profitnak köszönhetően. Ezt követően két veszteséges év következett, 2004-ben 42,8, 2005-ben pedig 21,4 milliárd forint volt a mérleg szerinti mínusz. Egy évvel később 14,5 milliárd forintos többletet termelt a jegybank, ezt követte a 2007-es 16,6, illetve a 2008-as 5,5 milliárd forintos veszteség.

Mit jelent a sterilizációs veszteség?

Az MNB esetében nem arról van szó, mint a rosszul működö állami vállaltoknál, itt ugyanis nem a rossz működés számlájára írhatóak a mínuszok, hanem a jegybanki feladatokból adódnak (lásd keretes írásunkat).

Nem a működési költségeken múlik

A magyar jegybank eredményét nem szabad a piac alapon működő pénzintézetekkel összevetni, az MNB nyeresége vagy vesztesége teljesen független a működési költségektől. A tavaly elmélyült pénzügyi válság miatt a magyar államadósság finanszírozásában a korábbinál jóval fontosabb szerepe lett a devizaforrásoknak: az állam hatalmas összegű hitelt vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól, ennek eredményeként a hiteleket forintra váltó jegybank devizatartaléka és a jegybanki kötvényállomány felduzzadt. Ebből az következett, hogy a jegybank eredménye is rosszabb lett - tehát nem a korábbinál rosszabb működés, hanem a pénzügyi klíma jelentős változása miatt romlik a jegybanki mérleg.

A jegybank úgynevezett sterilizációs veszteségei abból adódnak, hogy amennyiben deviza érkezik az országba (mint például az IMF-hitel esetén), akkor a jegybanknak ki kell vonnia az átváltással keletkező többletforrást (forintot) a piacról, ellenkező esetben ugyanis a forintállomány növekedése inflációs hatásokkal járna. A forintok piacról való "kiszippantását" hívja a szaknyelv sterilizációnak, ami a jegybanki betétek megnövekedésén keresztül történik meg (az MNB-nél levő pénz ugyanis nem számít forgalomban levő pénznek). A sterilizációnak természetesen vannak költségei is, hisz a jegybank a betétek után kamatot fizet - jelenleg éves szinten 7,50 százalékot, hisz ennyi az alapkamat. A sterilizációs költség tehát abból adódik, hogy az MNB az IMF-től érkező devizát forintra váltja, majd a pluszforintokat a piacról a betétein keresztül kivonja, és ezek után kamatot fizet.

Az államháztartásra gyakorolt hatások többrétűek, azokat nem lehet a sterilizációs költségekre leegyszerűsíteni. A jegybankot nem azért terhelik a fent említett költségek, mert az IMF adta a pénzt, hanem azért, mert az állam - az állampapírpiac leállása miatt - devizában finanszírozta a hiányát. A devizafinanszírozásnak pedig vannak a költségeken (fizetett kamatok és sterilizáció) túl előnyei is, hisz a devizahitelek kamata alacsonyabb a forinthitelekénél. Az állam tehát bukik a sterilizáción, de ez a fajta finanszírozás a költségvetés kamatkiadásait ezzel párhuzamosan mérsékli. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a jegybank a hozzá érkező devizát (esetünkben az IMF-pénzt) fialtatni tudja az átválátás után, aminek szintén van hozama.

Az IMF-féle finanszírozás tehát rontja az MNB eredményét a sterilizáció miatt (mínusz a devizán elért hozam) és javítja a költségvetés helyzetét az alacsonyabb (deviza-) kamatok miatt. A jegybanki veszteség a devizatartalékok és a kéthetes jegybanki kötvényekre kifizetett kamatok különbségéből adódik, amit a büdzsé relatív nyeresége kompenzál.

Több mint 3300 milliárd az MNB-nél

Az államháztartás devizából történő finanszírozása jelentősen megemelte a kéthetes MNB-kötvény állományát: ez az érték a 2008. októberi 600-700 milliárdos szintről idén október elejére 3300 milliárd forint fölé emelkedett, Mindeközben a jegybanki tartalékok értéke a tavaly őszi 17,5 milliárd euróról 29 milliárd euró fölé nőtt. Ennek a két folyamatnak a hatásaként egyrészről több kamatot kell fizetni a jegybanknak az MNB-kötvények után, másrészről pedig több kamatot kap a devizája után. A kettő különbsége a sterilizációs költség.