A kapcsolt energiatermelés miatt drágul az áram

Minden áramszolgáltató területén drágul az áram novembertől, a legrosszabbul az E.On ügyfelei járnak, a legkisebb drágulással pedig az Émász klienseinek kell számolnia. Az áremelkedést az okozza, hogy a gazdasági recesszió miatt esik a fogyasztás, ám a hatékony és drága technológiával termelt áramot így is kötelező átvenni.

A Magyar Energia Hivatal (MEH) döntése értelmében 1,3 és 6,2 százalék közötti mértékben emelkedik az áram végfelhasználói ára a lakosságot, a kisfogyasztókat és a közintézményeket ellátó egyetemes szolgáltatói körben.

Az E.On szolgáltatónál 6,2 százalék, a Démásznál 3,9 százalék, az Émásznál 1,3 százalék, az Elműnél 2,4 százalék lesz az áremelés átlagos mértéke. Az egyes szolgáltatók között eltérő árakat a területi sajátosságok indokolják - áll az indoklásban. Egy, havonta 3-4 ezer forintos áramszámlát produkáló egy- vagy másfél szobás garzonlakás esetében 72-96 forintos többletet jelent. Egy jóval nagyobb, több mint 100 négyzetméteres budapesti, háromszobás lakás eddig 13 ezer forint körüli áramszámlája mintegy 300 forinttal emelkedik.

Az áramszolgáltatók az áremelésre vonatkozó kérést azzal indokolták, hogy a hivatal által engedélyezett, kilowattóránként 1,9 forint árrést nem érték el, és az átlagosnál jóval drágább, de kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyisége a vártnál magasabb részarányú volt.

Drága a hatékony termelés

Az indoklásból kiderül, hogy az árrés részben azért csökkent, mert a vártnál nagyobb lett a kötelező átvételű villamos energia beszerzett mennyisége. Márpedig a kötelező átvétel azokra az energiaforrásokra vonatkozik, amelyek környezetbarátabbak vagy pedig hatékonyabbak, de mindenképp jóval drágábbak a sima, fosszilis úton előállított energiánál (egy kilowattóra az előbbi esetben átlagosan 28 forintra jön ki, míg az utóbbi esetben ennek alig több mint a fele az ár).

A kötelező átvételt (KÁT) jellemzően a zöld energiával azonosítják, pedig Magyarországon ez nem állja meg a helyét. A villamos energiáról szóló törvény alapján a megújuló energiaforrásokkal, a hulladékból és az úgynevezett kapcsolt termeléssel előállított energiát kell kötelezően átvenni és érte kiemelet átvételi árat fizetni. A KÁT rendszerben a zöld energia nagyjából egyharmados arányt képvisel, míg a kapcsolt technológia kétharmadosat (a hulladékégetés nem jelentős tétel).

A kapcsoltak a ludasak

A lakosságnak fix árréssel adja el az áramot a szolgáltató, a termék ára viszont a kötelező átvétel magas ára miatt emelkedik, és ezt fizetik meg az emberek. A kötelező átvétel tehát alapvetően nem a zöld energiát érinti, hanem a hőt és áramot egyszerre termelő kapcsolt erőműveket, főleg az idei évtől, amikor az erőműegységek megengedett maximális kapacitásának megemelése miatt a Budapesti Erőmű is bekerült a rendszerbe. A kapcsolt erőművek valóban hatékonyabbak, hisz épp azt jelenti ez a technológia, hogy a hőtermelés mellett keletkező energia nem veszik el, hanem áramtermelésre használják (vagy fordítva).

A kötelező átvételt úgy kell elképzelni, hogy a környezetbarátnak tekintett technológiát használó erőművek termelését átveszi a MAVIR, amely ki is fizeti a magasabb árat, majd ezeket a költségeket leosztja az áramszolgáltatók felé. Az áramszolgáltatók a többletköltségeket természetesen továbbhárítják a végső fogyasztókra, így a hatékonyság növelését és a megújulóenergia-technológiák támogatását végső soron ők fizetik meg - mondta az [origo]-nak Varga Katalin, az Energia Klub illetékese, aki rámutatott, hogy a mostani áremelésért is elsősorban a kapcsolt erőművek a felelősek, a megújulók esetében ugyanis rögzített az áremelkedés mértéke.

Felsmann: Változásra lenne szükség

"Megmagyarázható az áramszolgáltatók indoka, amely szerint a vártnál nagyobb mennyiségű volt a kötelezően átvett energia, mivel a recesszió miatt csökkent az összkereslet, a hővel kapcsolt termelés részaránya pedig nőtt. Kisebb tortában nagyobb lett a szelet" - mondta Felsmann Balázs, az elsősorban energiaiparra szakosodott Force Motrice tanácsadó cég egyik vezetője.

Az erőművektől a MAVIR által hatósági áron átvett villamos energiához kapcsolódó, támogatásnak tekinthető összeg - az ezt szabályozó rendelet szerinti tényleges átvételi ár és egy piaci alapon megállapított alapár különbözete - 66,9 milliárd forint volt 2008-ban. Az idei esztendő első felében e támogatás már 42,9 milliárd forintot tett ki. A hővel kapcsolt termelés támogatása 2008-ban 48, 2009 első hat hónapjában pedig 30,9 milliárd forint volt, ami súlyos aránytalanság, a kapcsolt energiatermelés túlzott előnyt élvez e rendszerben. Tavaly a megújuló energiák támogatására, átvételére mindössze 19 milliárd forint jutott - vélekedett Felsmann.

A szakember szerint teljesen át kell alakítani a hővel-kapcsolt termeléssel kapcsolatos szabályozást, mert a mostani rendszer a zöldnek semmiképpen sem mondható fosszilis energiaforrásoknak kedvez, ráadásul módosítás nélkül az áram újabb drágulásához vezethet.