Megdrágíthatják a devizahiteleket

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a bankok devizahitelezési gyakorlata veszélyt jelent a gazdaság egészére, ezért megdrágítaná ezeket a hiteleket. Az OTP szerint nem lenne indokolt a visszafogás, a Bankszövetség tanácsadója szerint fogyasztóvédelmi kérdésről van szó, a Raiffeisen elemzője szerint ugyanakkor szükség lenne a felügyeleti beavatkozásra. Annyi biztos: ha az elképzelések megvalósulnak, az ügyfelek az eddigieknél is drágábban juthatnak majd devizaalapú hitelekhez.

A jegybank megfontolandónak tartja a bankokra vonatkozó szabályozás megváltoztatását, amennyiben a pénzintézetek önmaguktól nem fogják vissza a lakosság devizaalapú hitelezését - legalábbis erre utalnak Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének szavai, aki a Reuters keddi, bécsi konferenciáján nyilatkozott.

Az alelnök elmondta, hogy az MNB már tett lépéseket annak érdekében, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) "meggyőzze" a pénzintézeteket a devizahitelezési aktivitás csökkentéséről. Úgy fest, hogy amennyiben a banki önkontroll nem lesz elegendő, akkor szóba kerülhet a banki tőkekövetelmények megemelése is.

Az MNB sajóosztálya megkeresésünkre a fenti nyilatkozattal kapcsolatban csak annyit közölt, hogy "a jegybank alelnöke a jelenleg körvonalazódó európai szabályozás kapcsán beszélt a tőkekövetelmények esetleges megemelésének gyakorlatáról. A jegybank a felelős devizahitelezéssel kapcsolatban folyamatosan egyeztet a szabályozóval és az érintett felekkel."

Megdrágulnának a devizahitelek

A tőkekövetelmények megemelése azt jelentené, hogy a devizahiteleket nyújtó bankoknak több tartalékot kellene képezniük, mintha csak forinthiteleket nyújtanának. Ez egyrészről megdrágítaná a devizában való hitelezést, ami csökkentené az ilyen termékek iránti igényt, és végső soron a devizahitelek térvesztéséhez vezetne. Másrészről javulna a bankok tőkehelyzete, vagyis problémás pénzügyi időszakokban a pénzintézeteknek több pénzük lenne saját pénzügyi helyzetük stabilzásálára. A részletek még nem ismertek, de az biztosra vehető, hogy az adminisztratív úton megdrágított hitel pluszköltségét végső soron a hitelfelvevő fizetné meg.

A válság miatt a devizahitelektől sokan megijedtek, de a forintkölcsönök még így sem igazán versenyképesek. A forintalapú lakáshitelek stagnálnak, a svájci frank alapon gyakorlatilag nem adnak új hitelt, az euró pedig jelentősen nőtt (tavaly október és idén augusztus között ötszörösére emelkedett az éven túli, euróalapú lakáshitelek állománya). A devizában felvett lakáshitelek összértéke 2400 milliárd forintot tett ki a jegybank augusztusi adatai szerint (ennek több mint 80 százaléka még mindig svájci frank), a forinthitelek állománya pedig "mindössze" 1500 milliárd forint.

Van rá lehetőség, az MNB javasolhat

A tőkekövetelményekről alapszabályként a pénzügyi kormányzat dönt, de többlettőke bevonásának elrendelésére már most is van lehetősége a hatóságoknak. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint a kérdés ugyan a felügyelethez tartozik, de a jegybanknak lehetősége van javaslat tételére, sőt mivel az MNB-nek törvényi feladata a pénzügyi stabilitás felett őrködni, így ha kockázatokat érzékel, akkor kötelessége is ezzel szemben fellépni. Amennyiben a PSZÁF is úgy ítéli meg, hogy bizonyos banki tevékenység (például a devizahitelezés) miatt valóban nőnek a kockázatok, úgy elrendelheti a többlettőke-bevonást.

Ilyen tőkeigény emelésre a lakáshitelek esetén eddig nem volt példa, de a lehetőségét már felvetette a PSZÁF és az MNB. A két szervezet vezetői tavaly februárban kiadtak egy közös ajánlást a jenhitelezés kockázataival kapcsolatban, amelyben lefektették, hogy a "kockázatok felépülésének korlátozása érdekében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (...) minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál, ezen belül mérlegelni fogja esetleges többlettőke-követelmény előírását is".

Nehéz felmérni, pontosan mi játszott szerepet abban, hogy a jenhitelezés visszaszorult Magyarországon, de az mindenesetre az ajánlások hatékonyságára utal, hogy a fenti közös dokumentum kiadása után szinte eltűntek ezek a termékek a bankfiókokból.

Az MNB is kódexben gondolkodott

Az alapvetően olcsóságuk miatt teret nyerő devizahitelek visszaszorítása régi terve a jegybanknak. A nemrég, a felügyelet koordinálása mellett elfogadott banki magatartási kódex kidolgozásával párhuzamosan egy másik kódexen is dolgoztak a közelmúltban: ezt a szabálykönyvet az MNB szerette volna elfogadtatni a bankokkkal, és épp az szerepelt volna benne, hogy miképp lehetne visszaszorítani a devizában való eladósodást.

Máshogy látták 2007-ben

A közép- és kelet-európai lakossági étvágy a devizakölcsönökre gondos ügykezelést igényel, de nem jár különösebb kockázattal, és ha minden kötél szakad, a központi bank majd segít, mondták bankárok a Reuters hírügynökség által szervezett, bécsi befektetési értekezleten 2007 októberében.

Információink szerint a tényleges betiltás helyett olyan konstrukcióról lehetett volna például szó, miszerint eltérő hitelbiztosítéki és forgalmi értékkel vették volna figyelembe a deviza- és a forintalapú hiteleknél a fedezeteket, vagyis devizahitel esetén csak kisebb összeget lehetett volna igényelni. A jegybank kódexe azonban nem készült el, a bankok ugyanis nem mentek bele a korlátozásba.

A bankok most sem túl lelkesek, az OTP már a bécsi konferencián jelezte, hogy a gazdaság felzárkózási szakaszában nem lát kivetnivalót a devizahitelezésben - akkor sem, ha magánszemélyeknek adják azt. Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója az [origo]-nak úgy fogalmazott, hogy ezt az ügyet fogyasztóvédelmi kérdésként kellene kezelni, nem pedig banki alapelvi kérdésként. "Nehézséget okozna az, ha emelnék a devizaalapú hitelek tőkekövetelményét, az aránytalanná tenné a termék árát a kockázataihoz képest. A drágább hitel visszavetné a jelzáloghitelezést, ami a lakáspiac szűküléséhez, s végső soron alacsonyabb tőkebeáramláshoz vezetne" - fogalmazta meg kétségeit Müller.

Többlettőke-előírások más pénzügyi szegmensekben is érvényben vannak. A felügyelet autófinanszírozással kapcsolatban kiadott útmutatója szerint a finanszírozóknak előírták, hogy milyen önrésszel és milyen futamidőre hitelezhetnek, és amennyiben ezt nem tartják be, akkor emelni kell a cég tőkéjét. Ennek is hasonló volt az oka, mint amitől most sokan a lakáshitelekkel kapcsolatban tartanak: a bankok esetében a növekedési célok elérése, az ügynökök esetében pedig a magas jutalék miatt felelőtlen volt a hitelezés, azaz olyanoknak adtak kölcsönt, akik nem tudják azt visszafizetni.

Nagy a gazdasági kockázat

A devizahitelezés visszaszorítása már többször is felvetődött, elsősorban azért, mert a nem forintalapon nyújtott kölcsönök komoly kockázatokat rejtenek - mégpedig nem csak az adósra, hanem a gazdaság egészére nézve is.

A fő kockázat abból adódik, hogy a devizában eladósodott háztartások nem védettek a forint gyengülésével szemben (ellentétben a vállalatokkal, amelyek bevételeinek egy része gyakran devizában keletkezik). A gazdaság egészére nézve ez azért problematikus, mert a devizahitelezés tömegessé válása miatt nem lehet egyéni szinten kezelni, amennyiben ugyanis a nem fizető adósok száma elér egy kritikus szintet, akkor a gazdaság egészét átszövő bankrendszer meg is roppanhat.

"Ugyan még nem késő, de hamarabb is eszükbe juthatott volna" - kommentálta Karvalits szavait Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint több előny is származna a terv megvalósításból. A devizahitelezés 2004 és 2008 közötti felfejlődése miatt vesztett hatékonyságából a jegybank monetáris politikája, mivel mind a lakosság, mind a vállalati és az állami szektor nagy devizaadósságot halmozott fel. A válság idején pedig az árfolyamkockázatokból realitás lett: sokak törlesztőrészletét emelte meg a forint gyengülése, így az árfolyam változása, illetve annak megakadályozása az egyik fő politikai kérdéssé lépett elő.