Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki jelentése szerint a ráta 10,4 százalék volt, magasabb mint a 13 éves csúcsot jelentő július-szeptemberi 10,3 százalék. Az adat az egy évvel korábbit 2,7 százalékponttal haladja meg. Ennél magasabb munkanélküliségi rátát 1996 első negyedévében mért a KSH, akkor 10,5 százalék volt az állástalanok aránya.
A munkanélküliségi ráta az idén először a július-szeptemberi időszakban lépte át a tíz százalékot.
Idén augusztus-októberben a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3,789 millió, a munkanélkülieké 440 ezer fő volt, ami 10,4 százalékos munkanélküliségi ráta. A vizsgált időszakban a 15-64 éves népesség 62,0 százaléka, ezen belül a 15-61 évesek 64,7 százaléka jelent meg
a munkaerőpiacon.
A nők kevésbé vesztik el munkájukat
A 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. augusztus-októberben átlagosan 3 millió 758 ezer fő volt, 125 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55,6 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,6 százalékponttal csökkent.
A férfiak munkanélkülisége 3,1 százalékponttal, a nőké 2,2 százalékponttal nőtt.
A munkanélküliek 19,7 százaléka a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,7 százalékos munkanélküliségi ráta 7,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A 25-54 évesek - azaz a legjobb munkavállalási korúak - munkanélküliségi rátája 9,4 százalék volt, 2,4 százalékponttal magasabb, mint 2008. augusztus-októberben.A munkanélküliek 43,1 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap, 2,4 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál.
Az állástalanok számának további növekedése várható
Elemzők szerint nem volt meglepő a munkanélküliségi ráta emelkedése az augusztus-októberi időszakban, és az év hátralévő részében, sőt még jövőre is tovább nőhet a munkanélküliség. Barta György, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője szerint a munkanélküliség még nem érte el csúcspontját. Az elemző az év végére 10,8 százalékos mutatóra számít, ami várakozása szerint a jövő év első felében még tovább nőhet.
Várakozását arra alapozza, hogy a fejlett piacokon is folytatódik a munkaerőpiaci lazulás, továbbá jövőre a hazai gazdasági növekedés még nem lesz olyan mértékű, hogy kellő számú munkahelyet teremtsen, sőt további zsugorodás várható. Ezt némileg ellensúlyozhatja, ha az exportvezérelt szektorokban esetleg emelkedik a foglalkoztatottság azáltal, hogy nő a magyar export termékek iránti kereslet, illetve megindul a készletek feltöltése. Az elemző megjegyezte, hogy az augusztus-októberi ráta azért is nőtt, mert az adatokból teljesen kikerültek a szezonális hatások, amelyek a nyári hónapokban - az idénymunkák miatt - javították a mutatót.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője szerint szintén tovább emelkedhet a munkanélküliség, a szakértő a következő hónapban 10,7 százalékos rátára számít. Kifejtette, hogy jövőre jó esetben stagnálás, esetleg enyhe csökkenés várható a munkanélküliségben, a rosszabbik forgatókönyv szerint pedig tovább nőhet a munkanélküliség. Hozzátette, hogy a munkaerő-piaci helyzet nagyban függ a külföldtől, mivel a magyar gazdaságot a külső konjunktúra húzhatja, a belső kereslet továbbra is alacsony.
Az elemző szerint kérdéses, hogy amennyiben nem indul be a termelés, a cégek elbocsátásokkal vagy inkább a bérek visszafogásával alkalmazkodnak a további profitcsökkenéshez. Valószínűnek tartja, hogy - kihasználva a jövő évi adóváltozásokat, ami a kedvezően érinti a munkavállalók nagy részét - a cégek nem emelnek bért jövőre.