Lehulló fejekben mérik a minimálbér-emelés árát

Tömeges elbocsátások, a feketegazdaság előretörése, a versenyképesség romlása - a munkaadói szervezetek szerint ezek a veszélyek fenyegetnek, ha engednek a szakszervezetek követelésének, és jelentősen, 78 ezer forintra emelik a minimálbért. A szakszervezetek látják a bérnövelés forrásait, de a munkaadók szerint ez csak megszűnő állásokban mérhető. A kormány nem megy bele a csetepatéba, azt állítja, neki bármilyen megoldás megfelel.

Csütörtökön folytatódik a szociális partnerek tárgyalássorozata, fordulatos érdekküzdelemre van kilátás, az álláspontok - legalábbis a kommunikáció szintjén - befeszülni látszanak, mindkét fél arról beszél, hogy eljutott lehetőségei végső határaihoz. Amennyiben a jelenlegi vitahatárokon belül sikerül megegyezniük a munkaadóknak és a munkavállalóknak a minimálbér és a garantált bér jövő évi mértékéről, a kormány partner lenne a kialkudott mértékek érvényesítésében. A munkaadók nem mennének 73 ezer forint fölé a tárgyalások jelenlegi állása szerint, míg a munkavállalók úgy látják, 78 ezer forint alá nem mehetnek.

"Nem lenne szerencsés, ha a a jövő évi minimál-, illetve garantált bér veszítene reálértékéből, így a kormányzat ráutaló magatartással azt sugallja, hogy e szintek körüli megegyezéshez beállna harmadik partnernek" - mondta az [origo]-nak Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a kormány képviselője. A kormányzati számítások szerint az inflexiós pont - az a pont, hol a nettó bérek még megtartják reálértéküket - 73 400 forintos bruttó minimálbérnél van, ami 60 175 forintos nettót jelent. E számításokat a kormányzat 4,1 százalékos inflációval számolta, amit a munkapiaci oldalak sem vitattak. A garantált bér esetében ez a pont 91 ezer forintos bruttó bérnél van.

A kormánynak az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) folyó tárgyalásokon "számbemondási" kényszere nincs, a munkavállalói oldal a javaslattevő, ám a versenyszféra bérei áttételesen hatást tudnak gyakorolni a hozzávetőleg 800 ezer állami alkalmazott bérszínvonalára is.

Nem tűnik közelinek a megállapodás

A jövő évi bérszintre nagy hatással levő minimálbér-megállapodás egyelőre nem tűnik közelinek annak ellenére, hogy mind a munkavállalók, mind pedig a munkaadók engedtek eredeti elképzelésükből. A szakszervezetek 80 ezer forintos minimálbérjavaslattal indítottak, ebből mostanra 78 ezer forint lett, a munkaadók pedig 1500 forintot voltak hajlandók engedni a jelenleg érvényes 71 500 forintos szinthez képest (a munkaadók az eredeti elképzelés szerint nem emelték volna a minimálbért).

A két elfogadhatónak tartott érték közötti különbség még így is 5000 forint, ami különösen amiatt tűnik nagynak, hogy mind a két oldal kijelentette: eddig tudott engedni, további elmozdulás lehetetlen.

A minimálbér reálértéke*

A két álláspont tehát egyelőre távolinak tűnik, de ez a múltbeli tapasztalatok alapján korántsem jelenti azt, hogy nem lesz megállapodás. Tavaly például az OÉT-tárgyalások idéjén már beindult a válság, sőt, már Magyarországon is komoly és érezhető következményei voltak a világpiacok összeomlásának, de a szakszervezetek már akkor is 80 ezer forintos ajánlattal érkeztek - ez az abban az évben érvényes 69 ezer forintos minimálbérhez képest több mint 15 százalékos emelést jelentett volna. Ez nem volt elfogadható a krízis miatt már akkor szenvedő és aggódó munkaadók számára, és végül sikerült is megállapodni 71 500 forinton, azaz a munkavállalói oldal - több lépésben - 8500 forintot engedett az eredeti követeléséből.

Munkaadók vs. munkavállalók

"A munkaadói oldal nem tud tovább menni a minimálbér emelésében, az általunk ajánlott 73 ezer forintban látjuk a lehetőségeink felső határát" - mondta az [origo]-nak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtikára, aki a munkaadói oldalt képviseli az OÉT-tárgyalásokon. A munkavállalói oldal jelenlegi álláspontja 9 százalékos bruttó és 4,7 százalékos nettó béremelést jelent, ami megítélésük szerint vállalhatatlan. A minimálbér-igények túlfeszítése - mivel számos cég nem tudná kitermelni a jelentősebb emelés költségeit - várhatóan elbocsátásokhoz vezetne, illetve a feketegazdaság felé terelné a gazdaság szereplőinek jó részét.

Hasonlóan vélekedik Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Szerinte a munkavállalói érdekképviseletek esetleges túlzottan erőszakos fellépése azoknál a cégeknél is elbocsátásokhoz vezethet, amelyek eddig - többnyire humánus, kisebbrészt üzleti okokból - kivártak a leépítésekkel. Tolnay szerint a jelenlegi helyzetben a munkahelyek megőrzése lehet a legnagyobb érték, amiben számottevő a szakszervezetek felelőssége.

A munkaadókat elsősorban az zavarja a szakszervezeti kéréssel kapcsolatban, hogy jövőre jó eséllyel ugyan már nem szakad oly mértékben a magyar gazdasági teljesítmény, mint az idén, de a bruttó hazai termék (GDP) növekedésével nem lehet számolni. Márpedig ha a gazdasági teljesítmény nem nő, akkor nincs miből többet adni - hangzik a munkaadói érvelés. A munkavállalói oldal természetesen nem ezt hangsúlyozza, hanem azt, hogy a gazdasági visszaesés ellenére sem tudja elfogadni a reálbérek csökkenését.

Nem tudunk elképzelni olyan megállapodást, ami változtat ugyan a minimálbéren, de változatlanul hagyja a garanált bért, mert az legalább olyan fontos a munkavállalók számára, mint a minimálbér - mondta lapunknak a munkavállalói oldal szóvivője, Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Az elnök a munkaadóknak a megemelt minimálbért terhelő többletköltségeire vonatkozó aggályairól azt mondta, hogy lenne forrás a megemelt minimálbérekre, mégpedig az év közepi 5 százalékos járulécsökkentés, valamint az egészségügyi hozzájárulás eltörlése.

Akár a tavalyi is maradhat

Amennyiben véletlenül nem sikerülne megegyezni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a 2010-es bérekről, azzal együtt sem marad minimálbér-szabályozás nélkül a munka világa, hogy egy alkotmánybírósági ítélet nyomán idén először a tanácsnak a korábbi egyetértési joga helyett csak konzultációs joga van a kérdésben. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat az OÉT-megegyezés nélkül is kihirdetheti a 2010-re érvényes minimálbéreket - sőt ki is kell hirdetnie, mert erre jogszabályi kötelezettsége van. Ugyanez igaz a versenyszféra éves átlagbérére vonatkozó ajánlással kapcsolatban is, ami azonban nem kötelező jellegű.

Dávid Ferenc: A bérminimum esetében nincs esély emelésre

Dávid Ferenc a garantált bér esetében - amely most a minimálbér 122 százaléka, azaz 87 500 forint - egyáltalán nem lát emelési lehetőséget. Amennyiben itt nem sikerül megállapodni, úgy - szemben a minimálbérrel - elvész a garantált bér intézménye 2010-re. Az átlagbérajánlásra konkrét számot nem adnának a munkaadók, mert nagyon nagy a szórás, szerintük inkább a preferált munkavállalói körben lenne célszerű megegyezni.

A tavalyi bérmegállapodást úgy kötötték meg, hogy annak hatálya idén december 31-én lejár, de a megállapodás alapján készült, az abban foglaltakat hatályba helyező kormányrendelet már nem szól arról, hogy a rendelkezés mikor veszti hatályát. Így Csizmár Gábor szerint nincs akadálya annak, hogy megállapodás hiányában továbbra is a 2009-re érvényes minimálbérek maradjanak hatályban.

Nagyon vitatott szabályozás

A minimálbér egyike a legtöbbet kritizált állami szabályozásoknak. A legkisebb adható bér szintjének központi szabályozása mellett az a fő érv, hogy a jellemzően kiszolgáltatott munkavállalót megvédi a munkaadó kizsákmányolásától, azaz a túlzottan alacsony bértől. Ellenérvből több is akad. Ezek közül a legfontosabb az, hogy csökkenti az alacsony képzettségűek foglalkoztatását, hisz amennyiben a bér azon szint fölé emelkedik, amiért még érdemes egy kevés hozzáadott értéket képviselő munkást alkalmazni, akkor nem érdemes fenntartani a munkahelyet, a védeni szándékolt munkavállalót pedig el fogják bocsátani. "A mostanihoz hasonló válságidőszakban a minimálbért meg kell szüntetni, vannak ugyanis olyan térségek és szektorok, amelyeknek a minimálbérnél alacsonyabb a jövedelemtermelő képessége. Márpedig a kis jövedelem is többet ér, mint a semmilyen jövedelem" - fogalmazta meg véleményét Parragh László, az egyeztetésben részt nem vevő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Ezt a hatást nagyon nehéz számszerűsíteni, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2006-os felmérése szerint a vállalatvezetők nagy része a dolgozók motivációját féltve nem szívesen reagál leépítéssel a minimálbér emelésére, hanem máshol - elsősorban a nem bérjellegű költségeknél - próbál meg spórolni. Ezzel együtt azt is látni kell, hogy a válság ebből a szemponból komoly változást hozhatott, amennyiben ugyanis a cégnek nincs más lehetősége, úgy kénytelen lehet a létszámot csökkenteni is.

Minimálbér Magyarországon 1998-tól (forintban)

1998	19 500	2005	57 000
1999	22 500	2006	62 500
2000	25 500	2007	65 500
2001	40 000	2008	69 000
2002-2003	50 000	2009	71 500
2004	53 000	2010-től	?

Forrás: APEH

A minimálbért ellenzők azt is érvként szokták felhozni, hogy a minimálbér emelése az összes bért megemeli, mert a bérek struktúrája (egymáshoz viszonyított aránya) ettől nem módosul. A bérszint általános emelkedése nem csak a krízis miatt amúgy is bajban levő vállalatok versenyképességét rontja, hanem makrogazdasági szempontból is problematikus, ugyanis az infláció emelkedéséhez, illetve az import megugrása miatt a külső egyensúly romlásához vezethet. Jelenleg Magyarországon ezek kevésbé fenyegető veszélyek, a fogyasztói árdinamika ugyanis nem jelentős (havi szinten csökkentek szeptemberben az árak), a kereskedelmi egyenleg pedig többletet mutat - lenne tehát tere a romlásnak.

Nem egyértelmű mindeközben az sem, hogy szakszervezeti oldalról van-e értelme a minimálbér emeléséért lobbizni. A bérek emelése nem feltétlenül jár együtt ugyanis a jövedelmek emelkedésével: a növekvő költségek kompenzálására a béren kívüli juttatások remek lehetőséget kínálnak, így jó eséllyel sok esetben az összkereset nem emelkedik a minimálbér emelésével együtt. Mirco Toninnak az MNB-sorozatban publikált tanulmánya arra mutat rá, hogy mivel Magyarországon elterjedt gyakorlat a ténylegesnél alacsonyabb jövedelem bejelentése, így a minimálbér emelése egyes munkavállalók számára kizárólag annyit jelent, hogy jövedelmük magasabb hányadát vallják be, így a ténylegesen rendelkezésre álló jövedelmük még csökkenhet is.

Csak a cégek egy részét érdekli

Egy 25 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kisvállalkozás vezérigazgatója elmondta, amennyiben emelik a minimálbért, kénytelen lesz 5 főt elbocsátani. A vezérigazgató szerint a megoldás az lenne, ha nem tennék kötelezővé az emelést, és a munkaerő is áruként működne: amennyiben megéri a munkavállalónak a felkínált összegért a cégnél dolgozni, akkor vállalja. A munkaadók a kötelező emeléssel arra kényszerülnek, hogy kiskapukat keressenek, ami tovább szürkíti a gazdaságot - tette hozzá.

Amennyiben sokkal növelik a minimálbért, tulajdonképpen rátolják azt a szakmunkásbérre, így pedig kevés pénz marad arra, hogy a többi, nem minimálbérből élő dolgozót is érdekeltként tudják tartani. A probléma elsősorban a kisvállalkozókat érinti, hiszen ők azok, akik napi megélhetési gondokkal küzdenek és nem tudják kitermelni a növekvő béreket.

Eközben a cégek egy részét nem érinti vagy nem érdekli a minimálbér kérdése. Vannak olyan cégvezetők is, akik egyáltalán nem foglalkoznak a szabályozási környezet megváltozásával, egyszerűen azért, mert már most sem a szabályok figyelembe vételével működnek. "Nincs különösebb jelentősége a minimálbérrel kapcsolatos megállapodásnak, miután az építőiparban dolgozó cégek nagy része, így az enyém is feketén foglalkoztatja az alkalmazottait" - fogalmazott név nélkül az [origo]-nak egy építőipari vállalkozó.

"Arra is érdemes lehet figyelni, hogy milyen egyéb hatása van a minimálbér emelésének, vannak ugyanis olyan állami kifizetések (például segélyek), amelyek nagysága szintén a minimálbértől függ. A kapcsolódó kifizetések nagysága akár a konkrét bérhatásnál is nagyobb lehet" - fogalmazott meg egy újabb szempontot Parragh László, aki szerint amúgy a mostani minimálbér közelében állapodnak majd meg az OÉT-ben a felek.