Oszkó: Szándékosan nincs euró céldátum

A már hatályba léptetett és a tervezett államháztartási kiigazítások rövid távon ugyan növekedési áldozattal járnak, de hosszabb távon fenntartható növekedési pályára állítják az országot - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a Treasury Club rendezvényén.

Oszkó Péter egy kérdésre válaszolva elmondta: a mostani kormány szándékosan nem tűzött ki céldátumot az euró esetleges magyarországi bevezetésére. A kormány határozott célja viszont olyan makrogazdasági helyzet teremtése, amelynek révén Magyarország a lehető legkorábban tudja teljesíteni az európai közös valuta bevezetésének előfeltételeit - emelte ki. Oszkó Péter emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi pénzvilág és az elemzők egyre jobban értékelik a már megtett lépéseket, így például a JP Morgan a közelmúltban azt közölte: várhatóan Magyarország csatlakozik elsőként az eurózónához a közép-európai hármak közül.

A maastrichti feltételek teljesítéséhez azonban a jövőben is folytatni kell a szigorú fiskális politikát. A mostani kormány jelentősen mérsékelte a munkára rakodó közterheket, az "adóéket", ezzel is növelte az ország versenyképességét. Szükséges az is, hogy a mostanihoz képest jelentősen javuljon az országban a foglalkoztatottság, mondta a pénzügyminiszter és hangsúlyozta: középtávon az a cél, hogy a jelenlegi 56,7 százalékos foglalkoztatási ráta 65 százalékra nőjön. A foglalkoztatottság emelését segítette az "Út a munkához" program, amelyre idén mintegy 100 milliárd forintot, jövőre pedig 110 milliárd forintot fordít a központi büdzsé. A nyugdíjszabályok módosítása, a családtámogatási rendszer változtatása is a foglalkoztatás bővítését szolgálja, mutatott rá Oszkó Péter.

Csaba László, a Közép-Európai Egyetem professzora szerint Európában a válságnak, visszaesésnek vége van, fel kell készülni azonban arra, mi a legyen a válság után. Számos bizonytalanság jellemzi az unióban is a helyzetet, "most a válságkezelőket kell kezelni, már nem lehet több pénzt nyomni a gazdaságba gazdaságélénkítésre" - hangoztatta a professzor.

Csaba László aláhúzta: "Nincs semmi mozgástere a következő kormánynak a fiskális lazításra". Sőt úgy vélte, nem lehet élni az államosítás, a keresletélénkítés eszközeivel sem, mert ezek csak rövid ideig tudnak kedvezően hatni a gazdasági fejlődésre. A professzor szerint a mostanihoz képest lényegesen csökkenteni kellene az adminisztrációs terheket, emellett "munkabarát" gazdasági környezetet kellene teremtenie az új kormánynak.

Csaba László kiemelte: nemzetstratégiára lenne szükség, amely előtérbe állítaná a területi fejlettségi különbségek mérséklését, a korrupció csökkentésére pedig külön programot kellene elindítani, és meg kell oldani a cigányság integrálását, mindenekelőtt az oktatás fejlesztése révén.