Húsz "trükköt" találtak Járaiék a költségvetésben

Húsz olyan "költségvetési trükköt" sorol fel a jövő évi költségvetést bíráló közgazdászok által készített kiadvány, amely szerintük jelentősen befolyásolja majd a hiány mértékét. A közgazdászok novemberben felszólították a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a büdzsét - most indokolnak. Oszkó Péter szerint a kampány része a közgazdászok kiadványa és szerinte egyedül az ingatlanadó eltörlése okozhat kiesést.

"A parlament többsége által elfogadott 2010. évi költségvetés rossz irányba viszi Magyarországot, a magyar gazdaságot: nem segít kimozdítani az országot a gazdasági válságból, nem tesz konkrét lépéseket a versenyképesség javítása érdekében. Ráadásul tele van trükkökkel, nem reális makrogazdasági feltételezésekre épül, és fiktív adatokat tartalmaz mind a várható bevételek, mind pedig a kiadások tekintetében " - tartalmazza az [origo]-hoz eljuttatott, "Jelentés a 2010. évi költségvetés trükkjeiről" című kiadvány, amely szerint nincs reális esély a 3,8 százalékosra tervezett GDP arányos államháztartási hiány elérésére, annak mértéke ugyanis könnyen elérheti a 7-8 százalékot is

A jelentés elkészítésére Orbán Viktor Fidesz-elnök kérte azt a 29 közgazdászt, akik november végén felszólították a parlamenti képviselőket: ne szavazzák meg a 2010-es költségvetést. A fideszes politikusok és a közgazdászok keddi, második találkozója után tartott budapesti sajtótájékoztatón Járai Zsigmond volt jegybankelnök - a füzetben foglaltakra utalva - azt mondta: a jövő évi büdzsében a GDP-csökkenés alul, az adóbevételek pedig túl vannak tervezve, az idei kiadásokból néhány tételt áttoltak jövőre, és az állami vállalatok veszteségei egyáltalán nem szerepelnek benne.

A dokumentum szerint hiányoznak a költségvetésből a kedvezőbb makrogazdasági környezet kialakítására irányuló lépések - a növekedés ösztönzése, a munkahelyek teremtése, az adócsökkentés, a kis- és közepes vállalkozások támogatása. A 15 közgazdász összesen húsz "trükkre" hívta fel a figyelmet - ezeket szerkesztett változatban közöljük.

1. A 2010-es növekedés felültervezése

Számos ponton irreálisak, fiktívek a költségvetés makrogazdasági feltételezései - írja a kiadvány. Szakmailag megalapozatlannak, szinte komolytalannak nevezik a közgazdászok a 2010. évi tervezésnek a GDP mindössze 0,6 százalékos csökkenésére való alapozást. Ez az érték alig nagyobb, mint a GDP-számítás statisztikai hibája, (néhány hónapja korrigálták a GDP-számítás statisztikai módszerét, amely korrekció következtében a 2010-re várt GDP-csökkenés 1-ről a jelenlegi 0,6 százalékra csökkent). A kiadvány mintegy 200 milliárd forintos tervezési hibával számol, pusztán a GDP felültervezése következtében, a közgazdászok úgy látják, hogy a túltervezés miatt fiktív adóbevételek is szerepelnek a költségvetésben.

2. A társasági adóbevétele felültervezése

A romló gazdasági körülmények, a kis- és középvállalkozások egyre rosszabb helyzete, valamint az egyre több cégfelszámolás miatt irreális, hogy a társasági adóból származó bevétel elérje a tervezett mértéket. Ezen adónem esetében 50-80 milliárd forintos felültervezésről van szó - áll a kiadványban.

3. Az áfa-bevétel felültervezése

A munkanélküliség növekedése, a reálbérek csökkenése miatt a fogyasztás visszaesése miatt irreális az általános forgalmi adóból tervezett bevétel elérése is, ez esetben is 50-80 milliárd forintos felültervezésről van szó.

4. A jövedéki adóbevétel felültervezése

A fogyasztás visszaesése és az adóbeszedés hatékonyságának jelentős csökkenése miatt a közgazdászok szerint a jövedéki adóból származó bevétel 30-60 milliárd forinttal fog elmaradni a várakozásoktól.

5. Az ingatlanadó mint fikció

A kormány 40 milliárd forintos adóbevételre számít az újonnan bevezetendő ingatlanadóból. Ezt a forrást a kiadvány fiktív bevételnek nevezi, hiszen az Alkotmánybíróság vizsgálja a kérdést, a Fidesz pedig világossá tette, hogy kormányra kerülése után azonnal eltörli ezt az adófajtát

6. A központi kormányzat forrásmegvonása

Indokolt lehetne a központi kormányzati apparátus fenntartásából való forráskivonás, ha ez a szükséges átszervezéssel párosult volna. Struktúra-váltás nélkül azonban a költségek csak átmenetileg, fenntarthatatlanul, látszólag vagy egyáltalán nem csökkenthetők. Mindez azt jelenti, hogy a költségvetésnek ezen a helyen újabb 150 milliárd forint kiadással kell számolnia - áll a kiadványban.

7. Az önkormányzatokat sújtó forráselvonás

Az egészségügyi, oktatási, szociális és egyéb intézmények százait fenntartó önkormányzatoktól a kormány úgy vont el forrásokat, hogy közben nem csökkentette, hanem növelte feladataikat - állítják a közgazdászok. Az iskolák, kollégiumok, kórházak, rendelők, idősotthonok működőképességének fenntartása érdekében a költségvetésnek 110 milliárd forintot kell még előteremtenie.

8. Fiktív bevételekből gyógyító-megelőző tevékenység

Az utóbbi esztendőkben az egészségügyi és az oktatási intézmények finanszírozása is a költségvetési kozmetikázás eszközévé vált. Mivel a gyógyító-megelőző tevékenységek fedezésére a kormány 22 milliárdos fiktív bevételt állított a költségvetésbe, ezt az összeget elő kell teremteni a valóságban is.

9. A kórházaknak járó támogatás kifizetése

Már szeptemberben, a kórházak finanszírozásáról kötött alkuval megkezdődött a valójában 2009-ben keletkezett költségvetési hiány egy részének 2010-re való áttolása - állítják a dokumentumban. Ekkor ugyanis összesen 11 milliárd forint idei kifizetést vállalt a kormány a kórházak részére, gyakorlatilag a jövő évi hiány terhére.

10. A zárjegyek értékesítése

A jövedéki adó alá eső termékek jövő évi zárjegyeinek még az idén történő értékesítése eddig összesen mintegy 20 milliárd forintnyi nagyságrendet tesz ki.

11. Az adóbevételek előrehozása, a kiadások elhalasztása

Az adóbevételek előrehozása és a kiadások áttolása az év végén bizonyos "játékteret" ad a kormányzatnak a költségvetési hiány "kozmetikázására". Ennek pontos nagyságrendje nehezen becsülhető, az előkészületekből azonban összesen nagyjából 80-100 milliárd forintra, a GDP körülbelül 0,4 százalékára becsülhető e tétel nagyságrendje - állítja a kiadvány.

12. Az MNB veszteségének fel nem tüntetése

A hatályos jogszabályok szerint a Magyar Nemzeti Bank veszteségét a felmerülést követő három év alatt egyenletesen elosztva kell a költségvetésben elszámolni, márpedig ilyen tétellel a kormány nem számolt. Egy év alatt, egyszerre lehetetlen lesz megfelelő nagyságú összeget kivonni a célra a költségvetésből, így már 2010. évi költségvetésben el kell különíteni legalább 40 milliárd forintot.

13. Az MFB veszteségének fel nem tüntetése

Nehezen meghatározható nagyságú veszteséget jelenthet a költségvetésnek a Magyar Fejlesztési Bank valószínűleg szükségessé váló "kezelése". A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban a legtöbb állam feltőkésíteni kényszerült gyakran még a magántulajdonban lévő bankokat is, nehezen képzelhető el, hogy éppen csak a magyar állam tulajdonában lévő fejlesztési bankban ne halmozódott volna fel jelentős veszteség. Amit kívülről is látni lehet, az az MFB által árfolyam-garanciával nyújtott hitelek nagyjából 100 milliárd forintra becsülhető eddigi vesztesége, amit nyilvánvalóan ki kell majd fizetni a költségvetésből. Ez a várhatóan szükséges feltőkésítés minimuma - írják.

14-15-16-17. MÁV, BKV, kórházak, önkormányzatok

A MÁV, a BKV, a kórházak és az önkormányzatok esetében a költségvetés évek óta azt a trükköt alkalmazza, hogy ezek kiadásait rendszeresen alultervezik, a többletkiadásokat ezek a szervezetek hitelek felvételével fedezik, így kiadásaik ezen része elvileg kívül van az államháztartáson. Mivel a hiteleket saját forrásaikból nyilvánvalóan soha sem tudják visszafizetni, ezeket az adósságokat az állam időről ide "bekonszolidálja" az államadósságba, az éves folyó veszteségek azonban tulajdonképpen a mindenkori költségvetés kiadásait terhelik.

Bizonyos formában és bizonyos mértékig ezen tételek figyelmen kívül hagyása is alátervezésnek fogható fel a kiadvány szerint, hiszen ezek egy részét a józan ész szabályai szerint a 2010-es költségvetésben szerepeltetni kellett volna. Az egyes kötelezettségek szerkezetének pontos ismerete nélkül nehéz ezen szükséges konszolidáció pontos mértékét felbecsülni, ezt a munkát az államapparátusnak a költségvetés készítése során kellett volna elvégeznie.

18. Az állami vállalatok veszteségeinek nem szerepeltetése

A 2008-ban elfogadott közpénzügyi törvény 2010-től kezdődően rendezi a kvázi-fiskális adósságok elszámolását úgy, hogy az állami vállalatok veszteségét a mérlegkészítést követő évben kell a költségvetésben elszámolni. A 2009-es veszteségek elszámolása ennek ellenére nem szerepel a költségvetésben. Ez csak a MÁV és a BKV esetében mintegy 70 milliárd forintra tehető. Minimális igényként az fogalmazható meg, hogy ezen szervezetek 2010-ben várható összesen legalább 100 milliárd forintos veszteségét szerepeltessék a költségvetésben, holott tekintetbe véve az eddig felhatalmazott 500 milliárd forintnyi veszteséget, összesen akár 600 milliárd forintnyi konszolidáció is szükséges lehet - írják a dokumentumban.

19. Az állami garanciavállalások nem szerepeltetése

2009 végéig összesen 2300 milliárd forint értékben vállalt az állam garanciát különböző költségvetési szereplők kiadásaira. Ezek egy részének lehívásával a költségvetés egyáltalán nem számolt, márpedig a becslések szerint 100 milliárd forintnyi garancia lehívása reális lehet.

20. A tartalék jelentős része már nem létezik

A hivatalos előterjesztés szerint a 2010-es költségvetés eredetileg 325 milliárd forintos tartalékkal számolt az előre nem látható kiadások fedezetére. Ez a közgazdászok szerint nem igaz, mivel már több mint 150 milliárd forintot elköltöttek a kórházak támogatására a jövő év terhére, a távfűtés áfájának csökkentésére, a BKV finanszírozására, az afganisztáni szerepvállalásra, és a kormány - az ellenzék és a közvélemény nyomására - végül meghátrált a gyermekétkeztetés támogatásának csökkentésétől. Tényleges tartalék így alig 150 milliárd forint maradt - állítják a költségvetés el nem fogadására felhívó nyílt levél aláírói a kiadványban.

Oszkó szerint a kampány része a kiadvány

A politikai kampány részének tekinti a 29 közgazdász által most publikált jelentést "a jövő évi költségvetés trükkjeiről" Oszkó Péter pénzügyminiszter és az a MTI-nek azt nyilatkozta, hogy örömmel áll a 29 közgazdász rendelkezésére, amennyiben érdemi párbeszédre törekszenek.

"Nehéz lenne olyan elemzői konszenzust találni, amely akár meg is közelítené a 29 közgazdász jelentésének alaptételét, amely szerint a jövő évi GDP 1,5 százalékkal esik vissza, s ez a költségvetési hiányt 200 milliárd forinttal rontja" - állítja a pénzügyminiszter. Annál is inkább - tette hozzá - mivel a 2010. évi költségvetés 0,9 százalékos GDP csökkenéssel készült és nem a jelentésben szereplő 0,6 százalékkal.

Oszkó Péter szerint a ma ismert elemzői konszenzus nulla körüli GDP-t jelez 2010-re, nem kizárva a növekedést sem, ezért "nem hiszem hogy a kiadványban szereplő prognózis komolyan vehető, s hogy a kormány prognózisát trükknek nevezik, az végképp komolytalan".

Az adóbevételek inkább túl-, mint alulteljesülnek

Az adóbevételeket kiadványban szereplő 200 milliárd forintos túltervezését ugyancsak nem érti a pénzügyminiszter. Véleménye szerint a PM idei prognózisából, s a rövidesen ismertté váló tényleges adatokból kellene kiindulni, s abból látható lesz, hogy "a szaktárca kellő konzervativizmussal tervezte az adóbevételeket, s azok inkább túl-, mint alulteljesülnek, s ez érvényes a jövő évi költségvetésre". Hozzátette: a GDP pálya és az adóbevételek között összefüggés áll fenn, így értékelhetetlen, hogy a kiadvány ugyanazt a tételt kétszer veszi számba, "ráadásul egyik sem állja meg a helyét."

Érdekes gondolatokat vet fel a kiadvány akkor, amikor a központi kormányzatnál 150 milliárdos többletkiadási szükséglet szerepel. Ez ugyanis azt jelenti a pénzügyminiszter szerint, hogy a mostani kormány takarékossági intézkedéseit, amelyeket pontosan végigvezetett a költségvetésen, s amelyek az adóbevételek kiesését hivatottak ellensúlyozni, most trükknek nevezi a 29 közgazdász, akik úgy látják , "hogy nulla forintot lehet megtakarítani, ... ami abszurd állítás". Ezek a takarékossági intézkedések összegszerűen meghatározott kiadáscsökkentéssel jártak, s ezek alkotják a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás tételeit.

A pénzügyminiszter érthetetlennek nevezte a Magyar Fejlesztési Bank 100 milliárd forintos jövő évi veszteségét és nem látja indokoltnak azt a 100 milliárd forintos úgynevezett konszolidációs tételt sem, amit a MÁV, a BKV vesztesége és az állami garanciák beváltása nyomán keletkezhet.

A konszolidálandó tételt elemezve Oszkó Péter elmondta: a meglévő adósságállomány jóval több, mint 100 milliárd forint, "hogy ebből az adósságállományból kell-e, s ha igen akkor mennyit kell 2010-ben konszolidálni, arról érdemes vitatkozni. A PM szerint a korábbi években felhalmozott adósságot nem szabad feltétel nélkül konszolidálni, csak a működés átalakításának programja után kerülhet erre sor, s ez érvényes az egészségügyre, a kórházakra is".

A pénzügyminiszter nem érti azt a 80-100 milliárdos tételt sem, amely a 2009. évi költségvetési hiány 2010-re való áttolásában ölt testet. "Ilyen állítást az tesz, aki nem ismeri az Európai Uniós elszámolási szabályokat, a szabályok ugyanis nem teszik lehetővé, hogy az adott évben, azaz 2009-ben az állam számára teljesített szolgáltatást a következő évben, azaz 2010-ben számolják el."

Ugyanakkor a valós kockázatot jelzi az a 40 milliárdos tétel, amelyet a kiadvány az ingatlanadó elmaradása miatt sorolt fel - közölte Oszkó Péter, hozzátéve, hogy "a jövő évi költségvetés legnagyobb kockázata, hogy a következő kormány mit fog csinálni". Ettől eltekintve a jövő évi költségvetés, a beterjesztett 3,8 százalékos államháztartási hiánnyal, teljesíthető, szögezte le Oszkó Péter pénzügyminiszter.