Új-Zélandig ér a görög válság

Ausztrália és Új-Zéland a görög válság miatt aggódik, a Goldman Sachs óriásbank jótékonykodik, de a bankárbónuszokhoz képest csekély összeggel - külföldi gazdasági lapszemle.

A belső nehézségeik mellett az euróval történő események is befolyásolják Ausztrália és Új-Zéland valutáját. Előbbi ország az inflációval, utóbbi a lakáspiaci árak esésével küzd, amihez adalék, hogy a Görögország sorsáról tárgyaló európai pénzügyminiszterek döntése tovább gyengítheti a két szigetország befektetői pozícióját - írja a Bloomberg.

A Bank of Japan, az ázsiai szigetország jegybankja 800 milliárd jen (8,8 milliárd dollár) értékben ad forrásokat a pénzügyi intézményeknek 0,1 százalékos kamatra- írja a Reuters. Japán évek óta a defláció ellen harcol, a jegybank ezért alacsony kamatokkal és pénzpumpálással kívánja segíteni a gazdaságot.

A Goldman Sachs 20 000 fontot adott a "Mentsük meg a gyermekeket" alapítványnak, hogy javítsa társadalmi megítélését, de a fegyver pont fordítva sült el. Az óriásbankokról szóló hírek ugyanis a bónuszokkal vannak tele, amiket a válság és a bankmentések ellenére bőkezűen osztanak, így a 20 000 font jelentéktelennek tűnik a bank részéről - írja a Guardian.

A Kraft Foods holnapig teheti meg újabb ajánlatát a Cadbury brit édességgyártóra, és a Bloomberg értesülése szerint ebben inkább a készpénz fog dominálni a részvények helyett. A további részvény-ajánlat ugyanis felbőszíthetné a papírjaik miatt aggódó tulajdonosokat, így a milliárdos befektető Warren Buffetet is.

A Mazda és a Ford felbonthatja együttműködését Kínában és egy új struktúrát hozhatnak létre. Jelenleg egy Csong-king Csangan Automotive nevű társaságban dolgozik együtt a két cég, de a Wall Street Journal értesülése szerint azon fáradoznak, hogy kettéosszák a vállalatot.

Eladásra kínálja adósságait a Dubai World, a dubaji állami befektetési intézmény - írja a Financial Times. A tavaly év végén nem sok híján fizetésképtelenséget jelentő cég átalakítja 22 milliárd dolláros adósságállományát, ennek keretében próbálnak olyan konstrukciókat létrehozni, ami a piaci szereplők számára is vonzó.

Aláírták a Shell és a malajziai Petronas olajtársaságok szerződését, amelyben az iraki olajmezők fejlesztéséről állapodtak meg. Az olajmező jelenleg csak napi 46 000 hordó kitermelésére alkalmas, pedig napi 1,8 millióra is lenne lehetőség - írja a BBC.