EU-s szabvány zavarhatja meg a magyar vásárlókat

Zavart okozhat a magyar boltokban, hogy idén nyártól várhatóan nem az eddig megszokott módon kell feltüntetni az élelmiszereken a lejárati dátumot. Az új kiírás egy uniós irányelvből következik, és bár ellentétes a magyar helyesírási szabályokkal és többletköltségeket is okozhat a magyar termelőknek, a kormánynak mégsem sikerült sikeresen harcolnia Brüsszelben a nyugat-európai gyakorlat kötelezővé tétele ellen.

"12. 03. 11." - ha egy termék szavatosságáról van szó, akkor ez a számsor ma még azt jelenti, hogy 2012 március közepéig fogyasztható az adott termék, de nyár végén már arról tanúskodik majd, hogy csak 2011 tavaszáig garantált a minőség. Az ok egy uniós szabály, illetve annak magyarországi bevezetése, amely szerint a jövőben nem lehet a Magyarországon megszokott sorrendben feltüntetni a szavatossági dátumokat a magyar termékeken sem.

A vonatkozó EU-irányelv azt írja elő, hogy a dátum világos, kronologikus formában tartalmazza a napot, a hónapot és az évet. Ez még nem jelentené azt, hogy mindenképp szakítani kell a magyar helyesírásban elfogadott gyakorlattal, miszerint a dátumoknál az évet követi a hónap, majd pedig a nap megjelölése. Magyar szempontból a gondot az okozza, hogy az irányelvből eredő konkrét szabályok, vagyis a vonatkozó brüsszeli rendelet, illetve az erre felkészítő magyar rendelkezés már azt rögzítik majd, hogy a nyugat-európai gyakorlatot kell követni a dátumozásnál. Még egyik konkrét szabályt sem fogadták el, de semmi nem utal arra, hogy változnának, így az új magyar cimkeszabály jó eséllyel július 1-től hatályos lesz.

Sorrendvita

A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a Magyarországon forgalmazott termékeken a dátum az év, hónap, nap és a nap, hónap, év sorrendet is követheti, de zárójelben utalni kell arra, hogy melyiket alkalmazta a gyártó. Ez a választási lehetőség szűnik meg nyártól, ettől kezdve ugyanis csak a nappal kezdődő kiírás lesz a helyes - annak ellenére, hogy ez ellentétes a magyar gyakorlattal és a helyesírási szabályokkal is.

Ha életbe lép az új szabályozás, az megzavarhatja a fogyasztókat, és komoly zavarhoz vezethet a magyar boltokban. Arra ugyanis nincs konkrét előírás, hogy az uniós irányelvben szereplő "világos közlés" pontosan mit is jelent, s mivel a magyar szabály szerint az év nem csak négy, hanem két karakterrel is jelölhető, például a 12-es kód 2012-re, illetve 12-ére is utalhat.

"Hátrányt jelent a gazdálkodóknak is az új szabály, ők ugyanis kötelesek lesznek átcímkézni a termékeiket, miközben az importtermékeknél nem merül fel ez a költség" - mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetség (MOSZ) titkára, aki egyúttal jelezte, hogy szerinte vélhetően a külföldi termékeket forgalmazó cégek sikeres lobbimunkájának gyümölcse a jogszabály módosítása.

Kiegészítő szabályok

A három hónapon belül lejáró terméken esetében továbbra is elég lesz a nap/hónap megjelölése. A hónap feltüntethető arab számmal vagy betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidítéssel. Betűvel történő jelölés esetén elfogadható az EU más tagállamának hivatalos nyelvén történő megjelölés, feltéve, hogy az a magyar fogyasztó számára nem félreérthető. Nem kell utalni a sorrendre, ha a fogyasztó számára egyértelmű a megjelölés, tehát betűvel van megjelölve az adott hónap.

A főtitkár szerint a magyar rendelet rossz irányt képvisel, a mostani uniós irányelv ugyanis szabadságot hagy ebben a kérdésben, így a következő időszakban is a magyar helyesírásnak megfelelő sorrendet kellene használni. A MOSZ titkára arra a felvetésünkre, miszerint készül egy uniós rendelet, amely ezt kötelezően elő fogja írni, azt mondta: "nem is biztos, hogy lesz ilyen rendelet, ha pedig valóban lesz, majd akkor átállunk az új címkézésre".

A tárca szerint nincs más választás

"Nem nagyon van választása Magyarországnak, várhatóan a jövő év második felében életbe lép az eddigi uniós irányelvet felváltó, minden tagországra nézve kötelező rendelet, amely a nap/hónap/év sorrendet fogja előírni" - mondta az [origo]-nak Gyaraky Zoltán, az FVM főosztályvezetője, aki elmondta: Magyarország próbálkozott azzal, hogy a készülő rendeletben lehetőség legyen arra, hogy az eddig elterjedt megjelölés maradhasson érvényben, de ezt az uniós döntéshozók elutasították.

Miután az agrártárca számára egyértelművé vált, hogy felesleges a magyar gyakorlatért harcolni, úgy döntöttek, módosítják a jelenleg érvényes magyarországi rendeletet, hogy az érintetteknek legyen elég idejük felkészülni az uniós szabályra. "Ne akkor kelljen kapkodni és kidobni a régi csomagolásokat" - indokolta a magyar rendelet viszonylag korai megváltoztatását a szakember.

A minisztérium ugyan azt közölte, hogy voltak egyeztetések az érintettekkel, de Tóth István szerint több szakmai szervezet, köztük a Hús Terméktanács, a Tej Terméktanács és a Baromfi Terméktanács is kimaradt ezekből a konzultációkból. A magyar rendelkezést még nem fogadták el, de a véleményezési határidő már lejárt.