Az elmúlt években folyamatosan növekedett azoknak a közép-kelet-európai cégeknek a száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak a hitelbiztosítóktól - állítja Dercze Zoltán, a cégek hitelkockázatát minősítő Coface Hungary országigazgatója.
A tavalyelőtti 44,73 százalékkal szemben 2010 januárjában a kockázati tényezők miatt a közép-kelet-európai országokban működő cégek átlagosan 46,25 százaléka kapott közepesen kockázatos vagy kockázatos minősítést a cégtől, amelynek elemzése szerint a jövő is meglehetősen borús.
Rizikósak a céges eredmények
Fontos kérdés, mit hoznak a 2009-es céges beszámolók - mondja Dercze, aki úgy véli, a tavasz végén jelennek meg a gyenge eredmények hatásai a minősítésekben, melyek várhatóan még rosszabb teljes képet mutatnak majd a magyar cégekről. Szerinte mindenképpen növekedés várható a kockázatos cégek számát tekintve, csak bővülés mértéke kérdéses. Ebben Magyarország nem lesz egyedülálló, mert a folyamat régiós szinten is látható lesz, de mindenképpen a nagyobb növekedést produkáló csoportban lesz.
Az országigazgató szerint a várhatóan gyatra 2009-es üzleti eredmények hatalmas problémát okozhatnak 2010-ben. "A 2009-es évben nagyon sok cégnek stagnált vagy csökkent az árbevétele, sok lesz a veszteséges vállalat is, és az eladósodottság tekintetében sem várható javulás. Az értékelő (scoring) rendszerek ezt negatívan értékelik, így sokan a korábbinál rosszabb besorolást kapnak, ami azt jelenti, hogy bizonyos szállítóknál feketelistára kerülhetnek és banki hitelekhez is sokkal nehezebben juthatnak hozzá" - mutat rá az országigazgató.
Emiatt rendkívül ellentmondásos helyzet alakulhat ki: amikor éppen beindulna a gazdasági növekedés, akkor jönnek meg a rossz adatok és ez a minősítéseken keresztül egyfajta fékezheti a gazdasági növekedést. Ez nem egy szándék-, hanem rendszerszerű folyamat, azaz számos szállító vagy hitelező csak a besorolások alapján szolgáltathat a céges előírása alapján - tette hozzá Dercze.
Kockázatos Magyarország
Régiós összevetésben Magyarország már most is rosszul áll. Ha a kockázati szinteket nézzük, akkor a kelet-európai térségen belül Magyarországon a legrosszabb a helyzet. A Coface tizes skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti. Bár a régióban a román cégek között tapasztalható a legmagasabb arány az 1 és 5 közé eső besorolásokban, de ha ezen belül az 1 és 3 értékek közötti kockázati kategóriát vizsgáljuk, kiderül, hogy a régióban a Magyarországon legnagyobb az említett sávba sorolt cégek aránya.
Ugyancsak negatív fejlemény, hogy a Coface adatai szerint a magyar cégek 78,69 százalékának van rendszeresen lejárt követelése. Az elmúlt évben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 37 százalékkal ugrott meg, a növekedés mértéke meghaladja az előző évi tendenciákat, ami az elmúlt években kiugróan magas volt.
A Coface véleménye hogy a csődhullám hamarosan eléri tetőpontját, ami vélhetően 2010 év eleje táján következhet be. "Utána a magas bázis miatt kisebb lehet a növekedés üteme, de 2010 második félévében abszolút értékben is csökkennie kell" - fogalmazott Dercze. A hazai csődarány drasztikus magasságba ugrásának az egyik oka, hogy Magyarországon túl sok a cég a piac méretéhez képest, ebből következően alultőkésítettek. A cégek 92-94 százalékának az árbevétele nem éri el az éves 20 millió forintot, tehát ezek a kis cégek nem lesznek képesek elviselni a válság okozta terhet. Dercze szerint a nagyon kis cégek eltűnése nem feltétlenül baj, mert hosszabb távon nem lennének életképesek.