Politikai vihar hullámai érhették el a Molt és az OTP-t

A Podravka-ügyben feltehetően történtek törvénytelenségek, de a Molt és az OTP-t a horvát kormánypárton belüli csatározások hullámai érhették el. A magyar olajcég Horvátország belpolitikai ügyének tekinti a vizsgálatot, az OTP pedig azt állítja, csak egy sztenderd ügyletet kötött. A magyar cégek elleni támadást az is indokolhatta, hogy a Mol komoly érdekeket sérthetett a horvát állami olajcég irányításának átvételével.

Párton belüli politikai csatározások hullámai érhették el Horvátországban a Molt és az OTP-t, a két magyar vállalat vezetőit egy olyan ügyben szeretnék egy osztrák lap szerint meghallgatni a horvát hatóságok, amely a jelenlegi és az egykori horvát kormányfő közötti nyilt konfliktus egyik szimbolumává vált.

A magyar cégek érintettsége a múlt héten merült fel, amikor a Hina nevű horvát hírügynökség azt állította, különös hitelszerződést kötött az OTP és a Podravka, amely mögött Damir Polancec volt gazdasági miniszter és a Mol megállapodása állhat. A hírügynökség szerint a Podravka a Mol segítségével kapott hitelt az OTP-től, hogy abból a horvát cég vezetése megvásárolja az élelmiszeripari vállalatot, miközben a magyar olajcég ezért cserébe kapta meg az irányítást az INA fölött tavaly nyáron. A magyar cégek egyelőre nem kaptak hivatalos idézést a korrupcióellenes testülettől, de a vádakat tagadják: az OTP szerint sztenderd ügyletet kötöttek, a Mol pedig állítja, hogy semmi köze nem volt ennek a tranzakciónak az INA irányításának átvételéhez.

Cáfolnak a magyar cégek

A Vegeta ételízesítőiről Magyarországon is ismert Podravka korrupciógyanús botrányában a jelenlegi kormányfő Jadranka Sokor és az új kabinet áll az egyik oldalon, a másikon pedig a korábbi miniszterelnök, Ivo Sanader és egykori helyettese, a fő gyanúsított, Damir Polancec. Utóbbiak nyíltan jó viszonyt ápoltak a Mollal, így jó eséllyel ezért röppenhetett fel a pletyka, hogy a magyar társaság előnytelenül nagy segítséget kapott az előző horvát kormánytól - bár mindkét politikus határozottan tagadta, hogy bármi közük lett volna a Podravka és a magyar cégek közti ügylethez (a horvát belpolitikai helyzetről lásd keretes írásunkat).

"A Podravka-ügy Horvátország belpolitikai ügye, és minthogy a Mol a legjelentősebb horvát energetikai cég legnagyobb tulajdonosa, tisztában vagyunk azzal, hogy ez a tény szerepet játszhat a horvát belpolitikai vitákban, ám ezeket szakmai befektetőként nem véleményezzük" - mondta Somlyai Dóra, a Mol kommunikációs igazgatója.

"Kétségtelen, hogy látható a politikai szál, de nem kreált ügyről van szó, legfeljebb arról, hogy bizonyos politikai erők megpróbálják felhasználni" - mondta felvetésünkre egy ottani napilapnál dolgozó, a hátteret jól ismerő horvát újságíró. Tény, hogy Sanader korábban a Podravka igazgatótanácsának tagja volt, és az ügyben valóban terhelő adatok kerültek elő: úgy tűnik, egyes vezetők nem a saját pénzükön akarták maguknak privatizálni a vállalatot - tette hozzá.

Az OTP Bank lapunkkal annyit közölt, hogy "mindenben eleget tesz a törvényi előírásoknak, a külföldi társintézményekkel együttműködő magyar hatóságok számára átadta a kért dokumentációkat, következésképp törvénytisztelő, jogkövető intézményként jár el". Az OTP azt is közölte, betartja az üzleti titokra és banktitokra vonatkozó törvényi előírásokat, és a Podravka esetében is a szerződésben rögzítetteknek megfelelően jár el.

Érdekeket sérthetett a Mol

A horvát belpolitikai szál jelentőségére utal az is, hogy az [origo]-nak névtelenül nyilatkozó, az ügyet jól ismerő iparági forrásunk szerint sem a magyar társaságok a fő célpontok a mostani botrányban. A botrány azért robbant ki, mert Horvátországban az új kormány tisztogatni kezdett a korábbi kabinet gyanús ügyei miatt, és a Podravka körül bőven voltak a korrupció lehetőségét felvillantó érdekességek.

Mol-ellenes hangulat ugyanakkor érezhető, és ez nem a Podravka-botránnyal kezdődött, a magyar céget már jó ideje kritikusan nézik egyes politikusok. Forrásunk szerint ebben szerepe lehetett annak is, hogy a magyar társaság sok érdeket sértett azzal, hogy 2009 júniusában átvette az INA operatív irányítását (a stratégiában most is közösen döntenek a horvát kormánnyal) - a térnyerést még a Sanader nagy ellenfelének számító Stjepan Mesic államfő sem nézte jó szemmel.

A magyar társaság az INA többségi tulajdonosaként a nemrég átvett irányítási jogkörében közel 80 fő leváltásával vagy áthelyezésével "lefejezte" a horvát olajtársaság vezetését miközben a Molnak nincs többsége a cégben, részesedése alig haladja meg a horvát államét. Iparági forrásunk szerint a horvát cég állami pénzszóróként működött mindaddig, amíg a Mol le nem állított több, fölösleges költést, és ez nem tette népszerűvé a magyar társaságot a rosszul érintett üzleti és politikai körökben.

Újságíró forrásunk szerint nincs Horvátországban általános Mol-ellenes hangulat, de sokan tartanak attól, hogy a magyar cég 50 százalék fölé növeli INA-részesedését, és ezzel még jobb pozícióba kerül. "A nemzeti energiavállalatról lévén szó, ez érzékeny kérdés, és vannak üzleti körök, amelyek ellenségesen tekintenek a Mol-ra" - erősítette meg.

Hogyan kerültek képbe a magyar cégek?

Az érintett magyar vállalatok közül az OTP szerepvállalása logikusnak tűnik, a pénzintézet mint hitelnyújtó tűnik fel, az viszont kevésbé egyértelmű, hogy miért vállalt szerepet a kölcsön folyósításában a Mol.

A Podravka 2007-ben alakított ki egy olyan finanszírozási struktúrát, amely védelmet nyújt egy ellenséges felvásárlás ellen. A válság miatt azonban pénzügyi gondok jelentkeztek, mivel az addig a működést finanszírozó Merrill Lynch amerikai bank kiszállt az üzletből. A horvátok a Molt keresték meg, de az először csak a tanácsadásban vállalta a közreműködést, a forrásnyújtásban nem (ez érthető is, hiszen nem ez a cég tevékenységi területe).

A Mol tájékoztatása szerint azért fordult a Podravka a magyar olactársasághoz, mert az ország egyik stratégiai befektetőjének számít, és rendelkezik ellenséges felvásárlási kísérlet meghiúsítása során szerzett tapasztalatokkal - a Mol korábban visszaverte az OMV felvásárlási kísérletét, és elejét vette annak a Szurgutnyeftyegaz próbálkozásának. A magyar olajtársaság a Horvátországban szintén jelen levő OTP Bankot ajánlotta a finanszírozás biztosítására, de a horvát cég átvilágításában a Mol munkatársai is részt vettek, tanácsadói szerződéssel.

OMV-lobbi a háttérben?

A Mol elleni politikai támadás mögött álló körök érdeke összecseng az OMV-ével, amely nemcsak a magyar társaságot kívánta felvásárolni, hanem az INA megszerzéséért is indult, és kudarcot vallott. Iparági forrásunk szerint a horvátországi politikai helyzetben a Mol és az OTP Bank könnyen bűnbakká tehető, és ezt Marijan Kostrencic, az OMV kormányközeli lobbistája és egyben ügyvédje ki is használja. Gyakran nyilatkozik a horvát sajtóban arról, hogy az osztrákok mennyivel jobb befektetők lettek volna. Legutóbb, kihasználva a Podravka-botrány miatt a Molt ért vádakat, a Vecernji list nevű lapnak beszélt arról, hogy szerinte a Mol törvénytelenül szerezte meg az INA operatív irányítását.

"Az OTP Bank a Merrill Lynch Internationaltől vállalta át a Podravka által 2007-ben megkötött hitelszerződést. A hitelátvállalás a nemzetközi piacokon szokásos dokumentációval történt, amely sztenderd ügyletnek minősül a hazai és nemzetközi hitelpiacokon aktív hitelintézetek részére" - áll a magyar bank közleményében.

Az OTP végül biztosítékok fejében vállalta a Podravka refinanszírozását (a működéséhez szükséges forrásokat), és ezt a garanciát a Mol adta meg - vagyis ha a Podravka nem fizetett volna az OTP-nek, akkor a Molnak kellett volna. Somlyai Dóra az [origo]-nak rről azt mondta: a magyar olajvállalat "szerepvállalása technikai jellegű volt, a finanszírozó pénzintézetnek kiszámlázott tanácsadói díjon és garanciavállalás kockázatával arányos kamaton kívül ellenszolgáltatást nem kért és nem is kapott, motivációja kizárólag egyfajta gesztus volt a horvát gazdaság stratégiai fontosságú vállalata felé".

"Nevetséges feltételezés, hogy nem a Mol 3 milliárd eurós horvátországi szerepvállalása, hanem egy standard feltételek mellett nyújtott hitelgarancia lett volna az irányítás átadásának az oka" - fogalmazott Somlyai Dóra. Ezt támasztja alá az is, hogy a névtelenséget kérő forrásunk szerint a Mol azelőtt szerezte meg az irányítást az INA felett, mielőtt megkeresték volna a Podravka-finanszírozás tanácsadói felkérésével.

Nem ez az első eset

A magyar olajtársaságra nem először nehezedik politikai nyomás Horvátországban. Tavaly szeptemberben horvát pénzügyőrök vizsgálták az INA ügyleteit, hogy kiderítsék, pontosan mekkora összeggel tartozik a cég az államkasszának. A horvát lapok által közölt becslések szerint akár 2 milliárd kunával (közel 73 milliárd forinttal) is tartozhat az INA, és az állam a 14 százalékos kamatot is behajtaná.

A vizsgálatot időzítése teszi érdekessé: a hivatal azután jelent meg a cégnél, miután az INA az augusztus eleji, 1 százalékos áfaemeléskor, majd két héttel később is, jelentősen megemelte az üzemanyagok árát. Ez nemcsak a közvéleményt, hanem a kormányt is meglepte, sőt a kormány közeléből kiszivárgott hírek szerint az INA-t mint az egyik legnagyobb adótartozót tették felelőssé az állam fizetőképességének romlásáért is.

Párton belüli csatározás

A magyar cégekig elérő Podravka-ügyben egymásnak feszülő két oldal a jobboldali HDZ párt két szárnya, amelyekek szembenállása tavaly nyár óta egyértelmű. Ivo Sanader tavaly júliusban mondott le a miniszterelnökségről és a HDZ pártelnöki posztjáról, és ekkor azt is bejelentette, hogy teljesen visszavonul a politikai élettől. Sanader meglepetésszerű lemondásakor utódját is megjelölte, mégpedig az akkori miniszterelnök-helyettes, Jadranka Kosor személyében.

A távozásakor a visszatérést kizáró Sanader idén januárban mégis úgy döntött, hogy visszatér a politikai életbe, amiben az is szerepet játszhatott, hogy tavaly októberben lemondásra kényszerült egyik közeli szövetségese, a mostani botrány főszereplője, Damir Polancec. Sanader visszatérési kisérlete akkor bukott el végleg, amikor a HDZ vezetése a pártból való kizárásáról döntött - összesen három pártvezető támogatta Sanadert, köztük Damir Polancec. Sanadert is komoly támadások érik, a vádak szerint az egykori miniszterelnök volt az országot behálózó korrupciós hálózat központi figurája.

Kuti Ákos, a Cashline részvénypiaci elemzője kérdésünkre úgy vélte, hogy a Mol támadásának lehet némi populista, magyarellenes éle, de a kormánynak nem érdeke a magyar cég kiszorítása az INA-ból, mert nekik is jó, ha van egy tőkeerős partner, amely ráadásul rugalmasan tudja kezelni a kormány kéréseit.

Egy korábbi megállapodás szerint például a gázüzletágat (a kitermelés kivételével) 2009. július 1-jével a kormány vette volna át, de ez nem történt meg, mivel a miniszterelnök haladékot kért a szűk költségvetés miatt. A gáz beszerzése drágább, mint a lakosságnak történő értékesítés, a veszteséget a Mol kénytelen volt lenyelni. Az új megállapodás értelmében az állam 2010 végén veszi át az üzletágat, addig pedig áremeléssel csökkentették a Mol veszteségét.