Bajba kerülhet a forint, ha igaza lesz Soroséknak

Soros György cége is egyike azon befektetési alapoknak, amelyek szerint a görög válság miatt a dollár szintjére gyengülhet az euró - legalábbis ez szivárgott ki egy manhattani magánrezidencián tartott vacsoráról, amelyen több neves tőzsdei guru is ott volt. Az uniós pénz egyelőre nem indult el a lejtőn, de ha igaza lesz a jósoknak, úgy a forint árfolyama is elszállhat.

Egy manhattani magánrezidencián befektetőguruk kis csoportja, köztük a magyar származású Soros György cégének képviselője, február végén egy vacsora közben arról beszélt, hogy az euró várhatóan a dollár szintjére fog gyengülni - legalábbis ezt állította a Wall Street Journalnak (WSJ) egy névtelenséget kérő forrás. Amennyiben igazuk lesz, akkor a közös uniós pénz több mint 30 százalékkal értékelődik le, ami a forintot sem hagyná érintetlenül.

A befektetők a háttérbeszélgetésről nem nyilatkoztak, de legfeljebb az euró gyengülésével kapcsolatos jóslatuk tekinthető meglepőnek, az ugyanis ismert, hogy Soros György nem túl optimistán látja az euró jövőjét. A sztárbefektető korábban nyíltan kijelentette, hogy a pénzügyek hatékony rendbe tétele hiányában "az euróövezet széteshet", és nincs is egyedül ezzel a véleményével: február közepén a Harvard egyetem ismert professzora, Martin Feldstein fejtette ki, hogy a görög gazdasági válság azt mutatja, hogy az eurórendszer egyszerűen nem működőképes.

A megszólaló amerikai devizapiaci szakértők közül sem temeti mindenki az eurót, de a tengerentúlon még a viszonylag optimista elemzések is arról szólnak, hogy a görög krízis komolyan megingathatja az egész euróövezet stabilitását. A titkos guruvacsorán képviseltette magát az SAC amerikai befektetési alap is, a cég egyik alapkezelője, Aaron Cowen pedig azt mondta, hogy a görög válság összes lehetséges kimenetele negatívan érinti az euró árfolyamát - vagyis mindegy, mi történik, az euró gyengülni fog.

A forint is aggódhat

A devizapiaci mozgásokat nehéz előre jelezni, de abban azért egyetértenek az elemzők, hogy az euró drasztikus leértékelődéséből nem jönne ki jól a forint, a magyar pénz is sokat veszítene az értékéből. A Sorosék által előrejelzett mozgás nagyságrendjét jól mutatja, hogy ha a forint nem szakadna el az eurótól, akkor a dollár árfolyama a mostani 200 forint alatti szintről 260 forint fölé emelkedne, ha pedig a forint nagyobbat esne, mint a közös pénz, akkor könnyen 300 forint fölötti euróra és dollárra kellene felkészülni - ez utóbbira nagyjából egy évtizede nem volt példa.

Hatások a gyakorlatban

Vannak olyan példák, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy az euró kilengései meglátszanak a forinton is. Tavaly márciusban az euró/dollár kurzus 1,26-ról 1,36 ment fel, a forint pedig 310-ról 290-re jött le az euróval szemben - mind a két mozgást az indokolhatta, hogy javult a nemzetközi befektetői hangulat, azaz csökkent a piaci pánik. Április és június között 1,30-ról 1,42-re emelkedett az euró dollárárfolyama, a forint jegyzése pedig 290-ről 275-re csökkent, ami szintén az előbbi folyamat számlájára írható.

Vannak ellenpéldák is, a tavalyi év második felének eurómozgásai például nem hagytak nyomot a forinton, a közös pénz 1,40-ről 1,50-re ment fel, majd onnan egészen 1,36-ig csökkent a jegyzés, miközben a forint nem jött ki a 265-275-ös sávból.

A forint várható értékvesztésének pontos nagyságát ezzel együtt szinte lehetetlen megmondani, nem véletlen, hogy még csak megtippelni sem merte senki sem az [origo] által megkeresett elemzők közül, hogy meddig menne el az árfolyam. Gondi István, a Raiffeisen devizakereskedője szerint annyi biztosan állítható, hogy a forintnak nem tenne jót az euró esése, hiszen nehéz elképzelni, hogy gyenge európai gazdaság mellett erős maradhatna a magyar. A szakértő kételkedik a befektetőguruk jóslatában, bár abban egyetért velük, hogy gyengülni fog a közös pénz, de azért az szerinte nem valószínű, hogy a dollárt és az eurót egy az egyben váltsák: a mostani 1,36 dolláros euróárfolyam 1,27-ig mehet le a közeljövőben szerinte.

Csajbók Róbert, az ING devizakereskedője arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai országok összességében nem teljesítenek rosszabbul, mint az USA államai (például az önmagában is a világ ötödik legnagyobb gazdaságának számító Kalifornia államháztartási hiánya 19 százalék körül van, Görögországé 12,7 százalék), de a dollárban így is jobban bíznak a befektetők, mint az euróban. "A fő irány lefelé van" - mondta a szakértő az euróról, aki szerint van alapja a guruk előrejelzésének.

Együtt sírunk, együtt nevetünk

Az eurót és a forintot az köti össze, hogy a nemzetközi befektetők szemében Magyarország nem függetlenítheti magát az eurózónától, itt vannak ugyanis a magyar gazdaság fő piacai, így ami rossz Nyugat-Európának, az az esetek többségében rossz Magyarországnak is. A magyar fizetőeszköz mozgását így nem csak a magyar gazdaságba vetett befektetői bizalom, a kamatszint vagy a költségvetés hiánya befolyásolja, hanem egy ezektől független tényező, az eurózóna viszonylagos teljesítményét mérő dollár-euró árfolyam is.

A hüvelykujjszabály szerint ha a befektetők kedvezőbben ítélik meg az Egyesült Államok várható teljesítményét, mint Európáét, illetve ha valamiért kockázatosabbank látják a világgazdasági kilátásokat, mint korábban, akkor erősödik a minden kilengése ellenére megbízható pénznek tartott dollár, és egyben gyengül az euró. A forint ott jön be a képbe, hogy a magyar pénz egyike a kockázatosnak tartott devizáknak, így a dollárba meneküléssel együtt járó bizalomvesztés a forintot is gyengíti - akár még az euróhoz képest is.

A forint és az euró természetesen nem mindig mozog együtt, hiszen eltérő hatások, eltérő mértékben érik a két devizát, de vannak párhuzamosságok. Amikor a befektetők nagyobb kockázatokat mernek vállalni, akkor az általában erősíti az eurót és forintot is, a tavalyi év nagy részében, a pénzügyi válság legdurvább időszakai után ez a hatás érvényesült elsősorban. Egy másik fontos befolyásoló tényező azonban az egyes piacok kockázatainak (lényegében az államcsőd valószínűségének) árazása, itt pedig már lehetnek eltérések. Amikor egy országot (vagy az euró esetében országcsoportot) kockázatosabbnak tartanak egy másiknál, akkor ez a devizáik árfolyamaiban is megjelenik.

Az elmúlt hónapokban a görög válság miatt az eurózóna egyik tagállamának kockázati besorolása romlott, míg Magyarországé lényegében állandó volt, ezért fordulhatott elő, hogy míg az euró gyengült a dollárral szemben, addig a forint árfolyama szinte meg sem mozdult. Más lenne viszont a helyzet, ha Soros figyelmeztetése valóra válna és az eurózóna a szétesés jeleit mutatná, hiszen az már nem csak Európa, de az egész világ gazdaságára kihatna. Ekkor a magyar gazdaság teljesítménye is veszélybe kerülne, így jó eséllyel a befektetők 2008 őszéhez hasonlóan messze elkerülnék a feltörekvő piacokat, így Magyarországot is, ami a forint gyengülését vonná maga után.

Soros nem először próbálkozik

A guruk és szakértők nap mint nap kiadnak a különböző devizák akár extrém mozgására vonatkozó ajánlásokat és elemzéseket, de kevesen vannak az olyanok, akik egyszer már elérték egy-egy prognózisukkal, hogy az történjen, amit ők szeretnének. A Wall Street Journal is minden bizonnyal azért emelte ki ezt a mostani megbeszélést a sok közül, mert Soros 1992-ben megtámadta a fontot, és össze is döntötte az angol deviza piacát. A guru akkori akciója annyira sikeres volt, hogy a briteknek ki kellett lépniük az akkor működő európai árfolyam-mechanizmus rendszeréből, mert a zuhanó devizát nem sikerült a meghatározott sávban tartani, Soros pedig a becslések szerint 1 milliárd fontot nyert a sikeres spekuláción.

Gondi szerint nem meglepő, hogy ilyen hírek jelennek meg. A nagy alapok a "használjuk ki a rossz helyzetet" gondolkodás mentén mindig kóstolgatják a leggyengébb láncszemeket, és a görög válság által megtépázott euró, amely eleve egy bajos struktúra a sok tagállam költségvetési széthúzása miatt, alkalmasnak tűnhet erre a szerepre. Hasonlóan látja Csajbók is, aki szerint az is elképzelhető, hogy a befektetőguruk "beültek a pozícióba", azaz előre eladták az eurót arra számítva, hogy esni fog. Ebből a helyzetből szeretnének most kiszállni, de ehhez eladókra van szükségük - a WSJ-ben megjelentek hírek könnyen szolgálhatják ezt a célt is.

Amennyiben Sorosék a piacot akarták megmozgatni, akkor egyelőre nem jártak sikerrel, az euró ugyanis az utóbbi hetek toporgása után sem mozdult el a dollárral szemben. Az is igaz, hogy a fonttal ellentétben itt valóban csak a szavak erejére támaszkodhatnak, a közös uniós pénznek ugyanis sokkal nagyobb a piaca annál, hogy néhány alap képes legyen azt érdemben befolyásolni: a WSJ szerint naponta 1200 milliárd dollárnyi üzletet kötnek az euró és a dollár közötti mozgásra tippelve, míg mondjuk Soros alapjának is legfeljebb pár milliárd dollárja van ilyen célra, aminek csak akkor lehetne érezhető hatása, ha a gurunak másokat is sikerül meggyőznie a maga igazáról.

Görög válság, német tűzoltás

A görög válság nem véletlenül került Sorosék figyelmének középpontjába. Az európai szinten minimális súlyú görög gazdaság önmagában nem tudna komolyan ártani a nagyoknak, de mivel az eurón keresztül az övezet államai összekapcsolódnak, így a déli ország bedőlése magával ránthatná Olaszországot, Spanyolországot, Portugáliát, s ezeken keresztül az egész kontinens gazdaságát. A problémával pedig nem lehet várni: Görögországnak 23 milliárd eurónyi adóssága jár le áprilisban és májusban, aminek a megújítása a piac hajlandóságától függ: bizonytalankodás esetén megugorhatna a csőd kockázata.

A jelenlegi állás szerint a németek és a franciák vezetésével egy 20-30 milliárd eurós segélycsomagot állíthatnak össze Görögország számára, bár az erről szóló múlt pénteki tárgyalások után a Angela Merkel tagadta, hogy létezne ilyen terv. A csomag célja hasonló, mint Magyarország esetében volt 2008 őszén: megfelelő forrásokkal ellátni az országot arra az esetre, ha nem lenne képes magát a piacról, kötvénykibocsátással finanszírozni. Ekkor ugyanis függetlenül attól, hogy felhasználják-e a segélyt, vagy sem, csökken az ország bedőlésének kockázata, így az erre felszámított kamatprémium is csökken, lényegében olcsóbbá téve a görög hitelfelvételt.

A helyzetet az bonyolítja, hogy a mentőcsomag elfogadása azt az üzenetet küldheti, hogy a pazarló költségvetést a többi állam mindenképp betömködi, így nem kell takarékosan gazdálkodni. Csajbók Róbert szerint a rövidesen megvalósuló görög kötvénykibocsátás ennek megfelelően egy előre megírt színjáték lehet: német, francia és egyéb állami bankok és cégek jegyzik majd le az állampapírokat, így megmarad a "pozitív látszat", miszerint Görögország képes a piacról finanszírozni magát - miközben erre normális körülmények között nem lenne esély.