Visszaüthet a 10 százalékos gázáremelés

Az eredetileg várt 17 százalék helyett 10 százalékkal drágul áprilistól a gáz, a viszonylag visszafogott emelést az okozza, hogy a kormány megváltoztatta a gázár kiszámítását rögzítő képletet. Az új rendszerben a gázcégek nem nyerhetnek azon, ha olcsó gázzal töltik fel a tározókat, ami egy esetleges újabb, téli gázkrízis esetén még visszaüthet. A kormány bejelentette: nyárra halasztja a gázártámogatás megszüntetését.

A korábban beharangozott 17 százalék helyett átlagosan 10,1 százalékkal emelkedik a gáz ára áprilistól - derül ki a Magyar Energia Hivatal (MEH) honlapján megjelent bejelentésből. A kisfogyasztóknál 9,98, a 20-100 köbméter közötti fogyasztók (óvodák, társasházak) esetében 9,5 százalékos lesz az emelkedés, a 100-500 köbméter között fogyasztóknak pedig 10,2 százalékkal kell majd többet fizetniük. Az országon belül nem lesz egyenlő mértékű az árváltozás, a fővárosban például 8,7 százalékkal emelkedik a gáz ára, a TIGÁZ körzetében pedig több mint 12 százalékkal.

A szolgáltatók negyedévente egyszer nyújthatnak be változatási kérelmet a hivatalhoz, amelynek csak arra van felhatalmazása, hogy elbírálja: a kérelmek megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak. A mozgástér tehát szűk, a mostani gázáremelés azért lett kisebb az előzetesen vártnál, mert a kormány hozzányúlt a vonatkozó jogszabályokhoz, egyszerűen átírta ugyanis azt a képletet, amely alapján a szolgáltatók áremelési kérelmet nyújthatnak be.

"A kormány mostani döntése valóban csökkenti a gáz árát, de hosszabb távon az ukrajnai gázkrízisek idején büszkeséggel hangoztatott készletezési biztonság csökkenésével járhat" - mondta el az [origo]-nak Felsmann Balázs, a gazdasági tárca egykori szakállamtitkára, a Force Motrice energetikai tanácsadó cég igazgatója, aki szerint nem volt szerencsés, hogy egy nappal a kérelmek beadási határideje előtt módosította a kormány a számítási képletet. "A képlet megváltoztatása rontja a piaci átláthatóságot, és megnehezíti, hogy a cégek előre tudjanak tervezni" - mondta Kutas István, az egyik legnagyobb szolgáltató, az E.ON Hungária kommunikációs vezetője.

Egy képleten múlik

A magyar gázpiaci szabályok szerint a gázszolgáltatók csak bizonyos költségeik emelkedéséért cserébe kérhetnek magasabb árat, ezek a tételek pedig egy képletben vannak összefoglalva. A vonatkozó kormányrendelet azt is tartalmazza, hogy milyen költségtételt miképp kell figyelembe venni - ezen változtatott március 15-én a kabinet.

Az áremeléssel kapcsolatos kavarodás abból adódott, hogy a szolgáltatóknak március 16-ig volt lehetőségük az árváltoztatási kérelem benyújtására. Mivel a kormány egy nappal ez előtt nyúlt hozzá a képlethez, így a korábbi képlet alapján még lehetett becslést adni a várható árváltozásra - ezt is tette a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke, Matos Zoltán, akit emiatt komoly politikai támadások is értek (Podolák György, az MSZP szakpolitikusa Matos menesztését kérte), de aki mellett végül kiállt Bajnai Gordon kormányfő. A szolgáltatók kérelmei 15 százalék körüli áremelésről szóltak, Matos 16-17 százalékos drágulást vetített előre.

A lakossági gázár maximuma a kormányrendelet alapján három fő tényezőn múlik: az importált földgáz árjegyzésén, a dollár-forint árfolyam várható alakulásán és a gáztározókban levő készletek becsült értékén. A mostani változtatás ez utóbbi tételt érinti, hisz most már nem a korábbi, átlagos tárolási költséggel kell kalkulálni, hanem a konkrét beszerzési árral, ami azt jelenti, hogy ha egy szolgáltató olcsóbban szerezte be a gázt a versenytársainál, az eddig nyereséget ért el, most azonban nem lesz erre lehetősége.

Visszaeshetnek a készletek

A készletek értékelésének megváltozása miatt a szolgáltatók nem profitálhatnak abból, ha olcsón vásárolnak, aminek az lehet a hatása, hogy visszaesik a kereskedelmi célú gázkészletezés. Felsmann Balázs szerint a mostani képlet semmilyen ösztönzést nem tartalmaz arra, hogy akkor vásároljon a szolgáltató, amikor alacsony a gázár, vagyis nincs ok a kereskedelmi készletezésre.

"Döntés kérdése, hogy az olcsó készletezés hasznát a cég kapja, vagy a fogyasztó profitálhat belőle, de az tény, hogy ha a szolgáltató nem húzhat hasznot ebből a mindenekelőtt a menedzsment ügyességéből adódó lehetőségből, akkor visszaeshet a készletek nagysága" - mondta Felsmann, aki szerint az is egyértelmű, hogy emelkedő ártrend esetén ezzel a technikával vissza lehet fogni az áremelkedést.

A kereskedelmi készleteknek az ellátás biztonsága szempontjából van jelentőségük. Magyarországon a behozott gáz nagy része ugyanis Oroszországból érkezik, mégpedig Ukrajnán keresztül, az utóbbi években pedig több alkalommal is a januári szállítások leállását eredményezte, hogy a Gazprom nem tudott megállapodni az ukrán féllel a tranzitról (lásd keretes írásunkat). Gázválság idején a minél gyorsabb megegyezésen túl a viszonylag jelentős magyar készletek jelenthetnek biztonságot, a magyar tározókban találató több mint 5 milliárd köbméterből pedig nagyjából 4 milliárd a szolgáltatók által felhalmozott, ún. kereskedelmi készlet - a mostani árképlet épp ott üthet vissza, hogy a cégek által elérhető nyereség visszafogásával csökkentik a készletezési hajlandóságot.

Gázválságok krónikája

Az első gázkrízis 2005 és 2006 fordulóján volt: a Gazprom január elsején elzárta az Ukrajnába földgázt szállító csővezetéket. Bár a vitatkozó felek azt ígérték, hogy az európai országokba irányuló gázszolgáltatás zavartalan marad, később csökkent az Európába irányuló orosz gázszállítás is.

A legsúlyosabb válság tavaly januárban tört ki, Ukrajna január 5-én közölte: 38 millió köbméter helyett csak 30 millió köbméter orosz gázt szállít Magyarországra. Egy nappal később teljesen leállt a gázszállítás, ezért korlátozó lépéseket tettek, a nagyfogyasztóknak más tüzelőanyagra kellett átállniuk, de a lakossági ellátás korlátozására nem került sor.

Korábban a kormány is fontosnak tartotta, hogy elég gáz legyen a tározókban: Molnár Csaba gazdasági miniszter januárban azt mondta, hogy "Magyarország Európában is egyedülálló biztonsági földgázkészlettel rendelkezik, amely a kereskedelmi célból tárolt készletekkel, valamint a hazai kitermelésből és az esetleges nyugati importból érkező gázzal együtt még extrém hideg időjárás esetén is képes két hónapig biztosítani az ország gázellátását".

"A gázcégek a tavalyi olcsó időszakban azért vásároltak be, hogy amikor drágább a gáz, akkor eladhassák azt, természetesen drágábban" - mondta Felsmann. Az árképlet módosítása a most következő, tárolási időszakra lehet hatással, a gázpiacon ugyanis erős szezonalitás érvényesül: mivel a gáz harmadét fűtésre használjuk, így nyáron kisebb a felhasználás, a cégek így ezt az időszakot hasznáják fel a tárolók felöltésére.

Nem a molekula számít

Korábban felmerült, hogy amennyiben most nem emelkedik a megfelelő mértékben a gázár, akkor nyáron jelentős drágulással lehet számolni, de az új szabályozás (ha érvényben marad) erre nemigen ad majd lehetőséget - a képlet ugyanis adott, az abból adódónál jobban nem lehet emelni. "Nem látok olyan tényezőt, amitől érdemben meg tudna változni a gázpiaci trend, vagyis hogy Magyarország az áremelkedéseket elszenvedi, az áreséseket pedig nem igazán tudja kihasználni" - mondta Felsmann, aki szerint ez egyértelműen azzal magyarázható, hogy a magyar piacon nincsen verseny, az oroszországi gáz egyeduralkodó.

"Németországban még az orosz gáz is olcsóbb, mint nálunk, ez abból adódik, hogy ott az orosz import részesedése jóval kisebb. Ebből is látható, hogy nem a molekula származási helye a lényeges, hanem a piac szerkezete" - tette hozzá a Force Motrice igazgatója. A tárolási költségelem most tompította az áremelkedést, de adott esetben akár növelheti is azt. "A tárolási költség a jövőben növekedhet is" - mondta Kutas István, hozzátéve: még nem lehet megjósolni, hogy merre mozdul majd el ez a kiadás.

Még nem szűnik meg a gázártámogatás

A gázszámlán szereplő összeg a szegényebb családok esetében nem is annyira a gázártól függ majd, hanem attól, hogy mi lesz a sorsa a gázártámogatási rendszernek. A legrosszabbul a legszegényebb családok járhatnak, az eddigi gázártámogatási rendszer megszűnése miatt ugyanis az eddig támogatott háztartások akár harmadával is többet lesznek kénytelenek fizetni, mint eddig, ami a fűtési időszakban akár havi 20-30 ezer forintos többletköltséget is jelenthet.

A kormányszóvivő csütörtökön bejelentette, hogy a gázártámogatási rendszert nem az eredetileg kitűzött időpontban, március végén, hanem júliustól szüntetik meg, ami így is azt jelenti, hogy a következő fűtési időszakot már mindenképp terheli majd a magasabb fizetési kötelezettség. A szakértők által kritizált támogatási rendszer megszüntetését Magyarország a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodásában vállalta. A kormányszóvivő elmondása szerint a kitolt határidő miatti kiadásnövekedést az energiacégekre kivetett úgynevezett Robin Hood-adóból fedezik, amelyből 30 milliárdot remélnek idén. A támogatás a négy jövedelmi kategóriából az alsó kettőben marad meg: a legalsóban 100, fölötte 50, a felső két kategóriában 0 százalék lesz.