Soha nem látott mélységben a magyar kamat

Újabb 25 százalékos vágás mellett döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa hétfőn. Ezzel az alapkamat 1990 óta újabb történelmi mélypontra, 5,5 százalékra csökkent. A piaci elemzők döntő többségét nem lepte meg a döntés.

A Magyar Nemzeti Bank 25 bázisponttal mérsékelte az irányadó kamatot, amely ezzel 5,5 százalékra esett. A legutóbbi csökkentés után arra lehetett számítani, hogy a választások végéig abbamarad a lazítás, a makrogazdasági környezet azonban megváltozott azóta. Simor András a döntés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, hogy szoros szavazáson tette le voksát a 25 pont mellé a monetáris tanács, a másik változat az 50 pontos vágás lett volna.

A Reuters múlt csütörtökön publikált felmérése alapján a megkérdezett 27 elemző közül 24-en 25 bázispontos kamatcsökkentést valószínűsítettek, a többi három szakértő kamattartásra voksolt. A megkérdezett elemzők szerint a jegybanki alapkamat szintje decemberig 5,25 százalékra esik, azaz folytatódik az óvatos enyhítési politika.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a hazai gazdaság a tavalyi mély recessziót követően idén ismét növekedési pályára állhat - áll a jegybank által kiadott értékelésben. A közvetett adók és a szabályozott árak emelése növeli az inflációt, ugyanakkor annak alakulását egyre inkább a visszafogott kereslet határozza meg. Ennek következtében a fogyasztóiár-index jövőre várhatóan az MNB célja alá csökken.

A nagyobb vágást a jegybank azzal magyarázza, hogy a pénzpiacokon továbbra is nagy a bizonytalanság. Az MNB szerint "az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi."

Az Equilor kimutatása szerint akár nagyobb vágás is belefért volna, mivel a forint árfolyama és az országkockázati besorolás lehetőséget adott volna rá. A forint az elmúlt fél évben nem változott érdemben a folyamatos kamatcsökkentések ellenére sem, míg a kockázatokat jelző, úgynevezett CDS felár márciusra 180,5 pontra csökkent a korábbi 200-240-es szintről.

A testület legutóbbi, ez év február 22-i ülésén 6 százalékról 25 bázisponttal 5,75 százalékra, rekord alacsony szintre csökkentette a jegybanki alapkamatlábat, és nem zárta ki a további kamatcsökkentés lehetőségét sem. Azt is jelezte a tanács, hogy a lazítási ciklus hamarosan véget érhet.

Karvalits Ferenc jegybanki alelnök azonban március közepén egy frankfurti fórumon arról beszélt, hogy tovább csökkenthető az alapkamat, mivel a befektetők kockázatvállalási kedve ezt lehetővé teszi. A tavaly év végére felpörgő inflációs rátát pedig mérséklődni látják a piaci szereplők, ezért a túl magas drágulási ütem sem akadályozza a kamatvágást.

Az alacsonyabb kamatszint alacsonyabb betéti és hitelkamatokat is eredményez, amely segíthet a gazdasági fellendülésben. A GDP növekedésével a munkahelyteremtés is megindulhat, amelyre szükség is van, mivel az állástalansági ráta már 11 százalék fölé szökött - erről bővebben itt olvashat.