Gázártámogatás helyett: felújítás, kisebb bürokrácia, illetékkedvezmény

Áprilistól megszűnik a gázártámogatási rendszer, és a gázszolgáltatók is áremelésre készülnek, így a szegényebb háztartások akár 30-40 százalékkal nagyobb gázszámlával is szembesülhetnek. Az EU-ban nem jellemző a magyarországihoz hasonló gázártámogatási rendszer, a nemzetközi tapasztalatok szerint az épületek felújítása, a pályázatosdi beszüntetése lenne célravezető, de akár az illetékszabályokhoz is hozzá lehetne nyúlni.

A közeljövőben biztosan emelkedik a gáz ára, csak az a kérdés, mennyivel. A legrosszabbul a legszegényebb családok járnak majd, esetükben ugyanis az állam és az egyik legnagyobb gáznagykereskedő közötti megállapodásból adódó háromforintos emelésen, illetve a gázszolgáltatók 10-15 százalékosra tehető drágítási kérelmén túl az is hat majd, hogy áprilisban megszűnik az eddigi gázártámogatási rendszer. A becslések szerint a támogatásban részesülő háztartások akár harmadával is többet lesznek kénytelenek fizetni, mint eddig, ami a fűtési időszakban akár havi 20-30 ezer forintos többletköltséget is jelenthet.

Bár a gázártámogatási rendszer sok lakossági fogyasztónak segítséget jelent, alapvetően pazarlásra ösztönöz, így nem jelent megoldást. Az Energia Klub adatai szerint az elmúlt hat évben mintegy 600 milliárd forintot költött az állam gáz- és távhőtámogatásra - mindeközben a lakosság 14,7 százaléka még most sem engedheti meg magának, hogy megfelelően fűtse az otthonát, ami arra utal, hogy a rendszer nem működik megfelelően.

Cser-Palkovics András, a választásokon győzelemre esélyes Fidesz helyettes szóvivője a gázárak emelkedését és a családi kiadások megugrását ugyan élesen kritizálta a napokban, de azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy a Fidesz kormányra kerülése esetén visszaállítaná-e a megszüntetés előtt álló gázártámogatási rendszert. Az ellenzéki politikus azt mondta, a konkrét támogatási formát azután lehet majd megnevezni, hogy megismerik az ország "valódi gazdasági helyzetét". Egy új irányba tett lépésnek számítana, ha megvalósulna az az elképzelés, amit Orbán Viktor, a Fidesz elnöke vázolt évértékelő beszédében: a kormányfői poszt várományosa olyan "zöldbank" felállításáról beszélt, amely az energiatakarékos fűtési rendszerek kialakítását finanszírozná, mégpedig lakossági önrész nélkül.

Az EU-ban sem divatos

A Fidesz tervei tehát egyelőre nem sok támpontot nyújtanak a rendszer jövőjével kapcsolatban, de ha a nemzetközi tapasztalatokat veszik alapul, akkor más megoldáshoz nyúlnak majd - a gázárak támogatása például az Európai Unióban (EU) sem divat, a belőle fakadó pazarlás miatt. "Épp most fejezzük be azt a környezetvédelmi tárca megrendelésére készülő tanulmányt, amely arra mutat rá, hogy az energiafogyasztást - takarékossági okokból - az európai országok általában nem ösztönzik, sem gáz-, sem áramár-támogatással" - tudtuk meg Csikai Máriától, az Energia Klub igazgatóhelyettesétől.

Egyértelműen nem a magyarországihoz hasonló pazarlásra ösztönöz például az Ausztriában és Csehországban kialakított egyablakos rendszer. Ezekben az államokban az energiahatékonyságot javító beruházások, felújítások költségének bizonyos százaléka automatikusan visszaigényelhető. Ennek az adminisztratív költsége is alacsony, míg annak a pénznek, amit a magyar állam gázártámogatásra költött, két százalékát az adminisztráció vitte el - közölte Csikai Mária. Hozzátette, az sem utolsó szempont, hogy a segélyek jó részét nyilvánvalóan energiaszámlák kiegyenlítésére költik - vagyis könnyen lehet, hogy célzott beruházások nyomán kevesebb állami és önkormányzati segélyre lenne szükség.

Kifizetetlen számlák

2005 és 2007 között a magyarok 16,7 százaléka maradt el a közüzemi számlák kiegyenlítésével, ezzel 2007-ben hazánkban volt a legnagyobb a számlahátralékokat felhalmozók aránya az EU-ban - derül ki az Energia Klub vizsgálatából. A szociális alapú támogatási rendszert a háztartások csaknem fele veszi igénybe, vagyis korántsem csak a rászorulók részesülnek az állami dotációból. A támogatás igénylése önbevalláson alapul, a közölt adatok valódiságát, a jogosultsági kritériumok fennállását pedig csak az igények töredékénél, utólag ellenőrzik. A civil szervezet szerint ez is szerepet játszott abban, hogy egy 2008-as vizsgálat az esetek csaknem 30 százalékában állapított meg visszaélést.

Németországban és Lengyelországban is a lakások fogyasztásának csökkentését célozza a támogatási rendszer, utóbbi államban a rendszerváltás után elindult az úgynevezett thermomodernizációs program: szisztematikusan újítják fel az energiafaló paneleket, illetve más technológiával épített társasházakat.

Energiafalánkság és pályázatosdi

Nem támogatják az eddigi rendszert az [origo] által felkeresett szakmai és civil szervezetek, illetve a témával fogalkozó kutatók sem, akik így egyértelműen elutasítják a gázárkompenzációs újbóli bevezetését - főleg, hogy Magyarország nem áll túl jól az energiahatékonyság terén. "Egy pekingi lakás fűtéséhez négyzetméterenként 6 kilowattórára van szükség, egy magyarországihoz 250 kilowattóra kell. Az elképesztő különbség részben azzal magyarázható, hogy a kínaiak egyszerűen kevesebbet fűtenek, de az adat kiválóan jelzi a magyar lakások energiafalánkságát is" - mondta lapunknak Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (CEU) környezetpolitikai tanszékének professzora, az Éghajlat-változási és Fenntartható Energiapolitikai Központ igazgatója, aki szerint több kormánycikluson átívelő épületfelújítási programot kell elindítani, ahelyett, hogy gázártámogatással milliárdokat dobnánk ki az ablakon.

Az Energia Klub szerint az energiahatékonyságot támogató programokban normatív alapon kellene a támogatásokat kiutalni, mert a pályázati rendszer lassú és bonyolult, amellett kizárja a lehetőségekből a legrászorultabbakat, lévén közülük sokan funkcionális analfabéták. Az Európai Unió országaiban mindenhol vannak energiahatékonyságot növelő és energiafogyasztást csökkentő intézkedések (felújítások, korszerűsítések támogatása, felvilágosítás, szemléletformálás), melyek az energiaszegénység kialakulását igyekszenek megelőzni. Magyarországon az a baj, hogy a veszélyeztetett rétegeket célzó támogatásokat és az energiahatékonysági beruházásokat külön kezelik - vélekedik a szervezet.

Közkeletű tévedés

Bár sokan lehet, hogy nincsenek tisztában vele, a hatósági gázár bevezetésére nincs lehetőség, hiszen az Európai Unió tiltja. Mivel gázforrása nincs Magyarországnak, ezért importból kell megoldani a beszerzést, a kért árat pedig ki kell fizetni. Magyarország, illetve a gázkereskedők a gázt szállító Gazprommal kötöttek szerződést, amelyben szerepel egy árképlet, ez alapján alakul ki a gáz fogyasztási ára. A szabályozás szerint a magyarországi gázkereskedők negyedévente fordulnak a Magyar Energia Hivatalhoz, amely megvizsgálja a kérelmet, és ha indokoltnak találja az áremelést vagy -csökkentést, akkor rábólint. A kormánynak korlátozott szerepe van, legfeljebb a hivatalra gyakorolhat nyomást, hogy ne fogadja el a szolgáltatók áremelési kérelmét.

Nem támogatja a mostani "pályázatosdit" Felsmann Balázs, a Force Motrice energetikai tanácsadó cég igazgatója, a gazdasági minisztérium egykori államtitkára sem. Szerinte sokkal direktebb támogatásokra lenne szükség: "A kis energiafogyasztású lakások adásvételénél elengedhetné például az akár több százezer forintos illetéket az állam. Ez csökkentené vagy felszámolná a pályázatokhoz kapcsolódó mostani adminisztrációs költségeket, mert egy már meglévő - adóhivatali - rendszer szolgálhatná ki ezt a típusú támogatást is" - fogalmazott.

Ürge-Vorsatz Diána arra hívta fel a figyelmet, hogy a cél egy több kormányciklust felölelő épület-felújítási projekt, de ennek is van kockázata, hiszen félő, hogy esetleg áldozatul esik a politika elkerülhetetlenül is rövidebb távú érdekeinek. "Nem szabad arra hajtania a rendszert létrehozó kormánynak, hogy minél több lakást vonjanak be a felújításokba olyan áron, hogy nem teljes körű, komplex felújításokra kerül sor. Rá kell szánni erre akár három-négy kormányzati ciklust is, körülbelül ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy valamennyi lakást teljesen fel lehessen újítani, ami után bagóért lehet majd fűteni a lakásokat" - érvelt a professzor, aki szerint a finanszírozást sem kell feltétlenül ráterhelni a költségvetésre, az Európai Unió ugyanis bőkezűen ad ilyen célokra pénzt a különböző alapokon keresztül.