Milliárdokért alszunk kevesebbet vasárnap

Vasárnap kell átállni a Magyarországon nyári időszámításra, amit harminc évvel ezelőtt energiatakarékossági okokból vezettek be a világ több országában. Ma már nem egyértelmű, hogy a lépés valóban jelentős megtakarítást eredményez, mindenesetre a magyar mérések szerint az, hogy vasárnap egy órával kevesebbet alszunk, milliárdos spórolást jelent az országnak.

Az 1996-ban született, a nyári időszámításról szóló jogszabály és a 2007-ben megjelent végrehajtási rendelet szerint március utolsó vasárnapján kettő órakor három órára, október utolsó vasárnapján három órakor kettőre kell átállítani az órákat. A jogszabályok alapján tehát 2010-ben a nyári időszámítás március 28-tól október 31-ig tart.

Lassan 100 éves a kezdeményezés

Az alternatív időszámítást, amelyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest, elsőként az Egyesült Államokban vezették be 1916-ban. Maga az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik, legalábbis az északi féltekén.

Az óraátállításra az energiatakarékosság miatt volt szükség: az 1973-as kőolajválság idején létrejött energiaínség arra kényszerítette a nyugati világ országait, hogy spóroljanak a villamos energiával. Elsőként - 1976-ban - Franciaország vezette be az energiatakarékossági célú nyári időszámítást. Magyarországon energetikával kapcsolatban 1954-57 között alkalmazták először a nyári időszámítást, a lépésre az áramrendszer szűkös kapacitásai miatt volt szükség. 1958 és 1979 között nem alkalmazták a nyári időszámítást, majd 1980-ban vezették be újra.

Nem egyértelmű a haszon

A nyári időszámításra való átállás az összes olyan iparágnak jót tehet, amely profitálhat a napos órák számának emelkedéséből - ilyen lehet például a kiskereskedelem, hisz vásárolni a többség nappal szeret, illetve a sportipar, hisz a szabadtéri mozgás is inkább a napos időszakokra jellemző. Vannak azonban olyan vélemények is, miszerint az átállási procedúra nem jár energiatakarékossággal.

Ebben a teremben irányítják az áramrendszert

A California Egyetem 2008-as felmérése szerint Indiana államban a helyiek több energiát használtak az átállás után, mint azelőtt. A fogyasztásra ugyan kedvezően hatott, hogy kevesebb ideig kellett világítani, de a hűtés, a fűtés és a légkondicionálás munkahelyeken tapasztalt megugrása miatt összességében nem jelentkezett megtakarítás. Amerikai kutatók három éven át mérték hétmillió háztartás áramfogyasztását, s ennek alapján megállapították, hogy az energiafogyasztás nem csökkent az átállítás után sem. A óraátállítás ellen érvelők szerint a közvilágítás rendszere napjainkban sokkal rugalmasabb, és a lámpák ki-bekapcsolását a sötétedéshez lehet hozzárendelni. Emellett a fogyasztási szokások megváltozása, az, hogy az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, alapjaiban változtatta meg az 5-10 éve még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait.

Föld órája akció

Jelképes villanylekapcsolással figyelmeztet az energiatakarékosságra és a környezetszennyezésre a Sydney-ből indult Föld órája akció, mely mára világmozgalommá nőtte ki magát. Március 27-én este elsötétül az [origo] címoldala és adásszünetet tart az OzoneNetwork. Egy óra takarékoskodás viszont nem váltja ki, ha valaki az év többi, nyolcezer-egynéhányszáz órájában nem törődik a környezettel.

A magyar villamosenergia-rendszer működtető Mavir számításai szerint azonban jelentős megtakarítást eredményez a lépés: az új időszámítás kezdete előtti és utáni hét munkanapjait átlagolva szembetűnő, hogy az átállítás után a fogyasztás mindig kevesebb. A tavaszi átállítás után egy órával később kell bekapcsolni a lámpákat, de nagyjából ugyanakkor megyünk aludni. A naponta megtakarított energia megközelítően 1000 háztartásnak lenne elegendő egész évre. Egy év alatt körülbelül. 120 GWh-val (gigawattóra) kevesebb energia fogy az országban, ami hozzávetőleg 5 milliárd forinttal csökkenti az ország éves villanyszámláját. Más összehasonlításban: ez a mennyiség lényegében egy kisebb vidéki város éves fogyasztásának felel meg - derül ki a Mavir közleményéből. Szintén milliárdos megtakarításról beszél tanulmányában Kerényi A. Ödön, az MVM Zrt. nyugdíjazott vezérigazgató-helyettese, a szakember szerint 2008-ban 3 milliárd forintot spórolt az ország az óraátállítással.

Van, aki két órával átállítaná az órákat

Angliában egyenesen kétórás óraátállításért kampányol egy szervezet. A South West Lighter Evening Group arra hivatkozva változtatná meg az eddigi bevett szokást, hogy így a napfényben szűkölködő briteket a lehető legtöbb világosság érné. Az elképzelés szerint a nyári időszámítás kezdetekor - a mostani téli időszámításhoz képest - két órával állítanák előre az órákat, ami azt jelentené, hogy a nyári esték jóval világosabbak lennének, a nap körülbelül 22 órakor menne le júniusban. A téli időszakban a szervezet szerint érdemesebb lenne a greenwichi időhöz képest egyórás eltérést bevezetni, ami szintén derűsebb estéket hozna, esti nyolc ötvenes naplementével.

A csoport szóvivője szerint így a lehető legtöbb napsütéses órát kapnák a britek, egy devoni gazda szerint azonban csak a munkaidő megnyúlását érnék el a változtatással. "Egy órával előbb kelnék fel a csirkéimhez, azok viszont - nem törődve az óraátállítással - nem mennek előbb aludni" - mondta. "Így este fél tizenkettőig dolgoznék nyáron" - tette hozzá. A Királyi Balesetmegelőző Társaság is favorizálná a kétórás eltolást. Szerintük a legtöbb balesetet munkából és iskolából hazafelé tartva okozzák a britek, és mivel világosabb lenne, csökkenne ez a szám. Minimum száz ember életét megmentené a változás - mondta a társaság szóvivője a BBC-nek.