Most kezdődik a görögök tojástánca

Az IMF és az EU segítségére a jelek szerint számíthat a fizetésképtelen Görögország, de a csomag nem csodaszer, sőt, az igazi kihívásokkal csak most kell majd megküzdenie az athéni kormánynak. A cél, hogy az ország fizetni tudja lejáró adósságait és visszanyerje a piacok bizalmát, miközben sok leküzdendő belső akadály és külső fenyegetés van a görögök előtt - ha bármelyiken elbuknak, jöhet az államcsőd.

A pénteken az IMF és az EU rekordcsomajának aktiválását kérő Görögországnak vékony pengeélen kell egyensúlyoznia a következő években, Athént számtalan kihívás várja majd mind országon belülről, mind pedig a határokon kívülről. Az igazi veszélyt az jelenti, hogy bármi térítse is le Görögországot a kivezető útról, az államcsődöt jelenthet, és ebben az esetben akár az eurózóna széthullása is reális veszéllyé válhat - bár ez utóbbival azért egyelőre csak kevesen számolnak.

"Ha Görögország csődbe megy, azzal az egész eurózóna megítélése romlik, mindenhol megnő az állami finanszírozás költsége" - magyarázta Barcza György, a K&H Bank elemzője. Ebben az esetben a költségvetési stabilitás érdekében a nyugati államok kénytelenek lennének visszafogni kiadásaikat, például a nyugdíjak lefaragásával, vagy pedig növelni a bevételeiket, mondjuk adóemeléssel. "Ez már politika" - mondta az elemző, aki szerint elég csak elképzeni, hogy mennyire nehezen lehetne a német szavazópolgároknak megmagyarázni, hogy a görögök túlköltekezése miatt miért kell nekik is rosszabbul élniük.

Technikai értelemben még nincs államcsőd Görögországban, hisz ilyen bejelentés még nem hangzott el (erről ásd keretes írásunkat), a kormány azonban azzal, hogy pénzügyi segítséget kért, beismerte, hogy segély nélkül nem tudná finanszírozni adósságait - vagyis gyakorlatilag fizetésképtelen. A bajba jutott országnak az ideális forgatókönyv megvalósításához két szinten is meg kell felelnie: pénzt kell találnia az állami működés finanszírozásához, illetve helyre kell állítania a hitelességét. Barcza György szerint ennek a két problémának a kezelése önbeteljesítő módon, egymást erősítve emelheti ki az országot az adósságspirálból - persze csak ha sikerül a kijelölt és buktatókkal teleszórt úton maradni.

Hitel, mint kölcsön

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió 45 milliárd eurós mentőcsomagja nagyságrendileg erre az évre, tehát 7 hónapra lehet elég, márpedig ez nem különösebben sok. Összehasonlításul: Magyarország 20 milliárdja másfél évre szólt, igaz, a magyar csomag odaítélésekor a piacokról lényegében eltűntek a hitelek, miközben ma már újra működőképes a tőkepiac, azza innen is pénzhez lehet jutni. A görögök tehát a segéllyel 2010-re kapnak forrást arra, hogy működtessék az államukat, azaz ennyi idő alatt kell rendbe rakniuk a költségvetésükett és megteremteni a növekedés alapjait.

Ha minden jól megy, akkor az IMF-EU hitelek mellett a piacokról is fognak tudni pénzt felvenni, tehát bizonyíthatják, hogy nem csak a segély tartja életben Görögországot, miközben az államadósság a GDP 120 százalékáig, sőt tovább is emelkedhet a következő években. Barcza György szerint emiatt nem kell aggódni, hiszen a megszorítások miatt a gazdaság teljesítménye visszaesik, ez okozza, hogy az államadósság szintje a megszorítások után is növekszik egy ideig. Az elemző szerint 3-5 éves időtávon kell csökkentésre törekedni.

Hitel, mint megbízhatóság

Az adósság napi szintű kezelése mellett a másik fontos kérdés a hitelességé. Nem elég ugyanis a hitelek menedzselése, el is kell hitetni a piacokkal, hogy erre hosszú távon is képes a görög állam. Ehhez az kell, hogy a bejelentett megszorító csomagot következetesen végigvigye a görög kormány, ne puhuljanak fel a költségvetés számai, valamint ne derüljenek ki újabb könyvelési trükkök, amelyek eddig borzolták a befektetők hangulatát.

Kolba Miklós, az ING devizakereskedője kiemelte, hogy önmagában a görög fizetésképtelenség beismerése nem okozott nagy felfordulást a piacon, az viszont, hogy a rá adott reakciókból még mindig nem lehet biztosat mondani a jövőre, befolyásolhatja a befektetők hangulatát. A befektetők ezért az IMF-re hagyatkoznak: amíg a szervezet elégedett egy stabilizációs program működésével, addig ők is bizalmukat adják az állam működéséhez (vagyis kisebb kockázati felárat kérnek a kötvények jegyzésénél).

Athéni kihívások

Az adósságkezelés és a hitelesség visszaállításának képessége azonban rengeteg mindenen elúszhat, ezért minden, az üggyel kapcsolatos hírnek jelentősége van. Az első probléma máris az, hogy egyáltalán megkapja-e időben Görögország a pénzt. Az IMF és az EU tárgyalásai akár több hetet is igénybe vehetnek, ráadásul az uniós részt összeadó tagállamoknak még házon belül is el kell fogadtatniuk a tervet, például meg kell szavaztatni azt a parlamentjeikkel.

Speciális kihívások is akadnak, Németországban például az alkotmánybíróságon támadták meg a csomagot. A testület így akár el is kaszálhatja a tervet, ami - mivel Németország adja a csomag több mint negyedét - lényegében az akció dugába dőlését jelentené. Minden ilyen akadályt az idő sürgetése mellett kell vennie Görögországnak, mivel május 19-ig közel 10 milliárd eurónyi tartozása jár le, azaz ennyi pénz egy hónapon belül ki kell fizetni.

Egyes vélemények szerint az unió 30 milliárdos és az IMF 15 milliárdos hitele nem is lesz elég az adósságprobléma kezeléséhez. Kedden Axel Weber német jegybankár arról beszélt, hogy Görögország 80 milliárdos keretre szorulhat, tehát lényegében meg kellene duplázni az eddig felmerült összeget.

Görög csontvázak

Még ha a külső körülmények ideálisak is lennének, a görög krízis megoldása akkor sem lenne automatikus. Az ország költségvetésideficit-jelentéseinek lényegében már senki nem hisz - az EU statisztikai hivatala, az Eurostat is megjegyzte az április 22-én publikált jelentésében, hogy "kifejezi fenntartásait a görög adatok minőségét illetően, a társadalombiztosítás többletével, a közintézmények jelentéseivel és a nem piaci műveletek adatközléseivel kapcsolatban", ami arra utal, hogy további trükkök derülhetnek ki. Az Eurostat szerint a tavalyi hiány 13,6 százalék volt, de ez könnyel lehet 14,1 százalék is - jegyzi meg a jelentés.

A görög kormány mindeközben óriási társadalmi nyomás alatt is áll. A tavalyi választásokat úgy nyerte meg a szociáldemokrata PASZOK párt, hogy béremelést, az oktatási kiadások növelését és egy 3 milliárd eurós gazdaságélénkítési programot hirdettek. A megszorítások azonban bérbefagyasztással, létszámstoppal és a prémiumok lefaragásával jártak, aminek következtében sztrájkhullám indult az országban - már most is szinte minden napra jut egy-egy tiltakozó akció, és a németek által egyre hangosabban követelt újabb megszorítások még csak most jönnek.

Olvassa el a görög válság eddigi eseményeit!

Az állam csődje

Az államcsőd az állam fizetésképtelenségét jelenti, azaz azt, hogy az állam nem képes törleszteni az adósságait, illetve nem tudja teljesíteni egyéb pénzügyi kötelezettségeit. A legelterjedtebb megközelítés szerint az állam akkor kerül csődbe, ha nem képes (nem akarja) lejáró adósságait, illetve az adósság esedékes kamatait kifizetni, azaz vagy nem fizeti az adósságokat, vagy azoknak átütemezését kéri.

Állami szempontból a csőd bejelentése rövidtávon kedvező hatással járhat, hisz a kiadások a törlesztőrészletek nagyságával csökkennek. A negatív hatások kicsit hosszabb távon jelentkeznek: egy csődhelyzetbe került államnak ugyanis senki sem ad szívesen kölcsön. A fizetésképtelenség bejelentése tehát jó időre lehetetlenné teszi, hogy az állam a piacról szerezzen be forrásokat, ami a költségvetési hiány drasztikus csökkenését követelheti meg. Az államcsőd lenullázza az állam szavahihetőségét is, ami a betétek állami garanciája esetén a bankok megrohanását is eredményezheti.

A legegyértelműbb és legközvetlenebb hatás a hitelezőket érinti, a csőd ugyanis részükről követeléseik teljes vagy részleges elvesztését jelenti. A tapasztalatok szerint az állampolgárok sem úszhatják meg, hiszen közvetve vagy közvetlenül jellemzően ők is komoly hitelezői az államnak, miközben elsőszámú haszonélvezői is az állami szolgáltatásoknak és kifizetéseknek. Ez utóbbiak csökkentése szinte kötelező velejárója a csőd utáni kiigazításoknak.