A választás után sem vágott mélyet a jegybank

Hétfőn 25 ponttal csökkentette az alapkamatot a jegybank. A piac ezúttal megosztott volt a várt mértékkel kapcsolatban, mivel többen 50 pontos vágást is elképzelhetőnek tartottak. A kamatszint ismét rekord, mivel a rendszerváltás óta nem volt ilyen mélységben.

A jegybank 25 bázisponttal vágott az alapkamatból, így az április 27-től 5,25 százalék lesz. A döntés azt jelenti, hogy folytatódott a 25-ös lépcsőzetes kamatvágás, hiszen tavaly november óta mindig csak ennyivel mérsékelte a kamatot a jegybank.

A Fidesz vasárnapi kétharmados győzelmét megnyugtatónak tartották a piaci szereplők, mivel az stabil felhatalmazást és a mélyebb reformok lehetőségét vetítette előre. Az ennek megfelelő piaci hangulatban nagyobb vágást is elképzelhetőnek tartottak elemzők.

A Reuters áprilisi elemzői felmérésében a megkérdezettek széles skálán várják a kamatcsökkentés végét. Van elemző, aki szerint a mai döntés jelenti a pálya végét, van azonban olyan is, aki szerint 4 százalékig meg sem áll a vágási szakasz, igaz a vége csak 2011-ben jön el. Az elemzők átlagosan 4,81 százalékra várják a kamatvágás padlóját.

Az elemzők megosztottak voltak a kamatvágás mértékét illetően. Tóth Gyula, az UniCredit bécsi elemzője 25 pontos vágást tartott valószínűnek, de a választás második fordulójára hivatkozva az 50 pontot sem zárta ki.Gondi István, a Raiffeisen devizakereskedője szerint egyelőre ez az utolsó vágás, ő szintén lehetségesnek nevezte az 50 pontos vágást. Elisabeth Andreew és Anders Svendsen, a Nordea stockholmi elemzői kommentjükben megjegyezték, hogy a hétfői 25 pontos vágási elvárásuk mellett további egy csökkentést tartanak valószínűnek.

Míg a nemzetközi befektetői hangulat és az ország kockázati megítélése stabilnak mondható a múltkori csökkentés óta, a jegybank által figyelembe vett harmadik komoly tényező, az infláció rosszabbul alakult a vártnál. A legutóbbi mérés szerint márciusban 5,9 százalék volt a drágulás üteme, ami a várakozások közül a legmagasabb volt. Ez egy olyan tényező, ami visszafoghatja a jegybank kamatvágási terveit a jövőben, ha nem mérséklődik a ráta.

Ezentúl azonban nincs akadálya, hogy folytatódjon a monetáris lazítás. "Álláspontunk szerint továbbra is adottak a feltételek az irányadó kamatláb csökkentésére, így a piaci várakozással összhangban jó esélyt látunk arra, hogy még az idén az 5 százalékos szint alá süllyedjen a kamatszint. A rövidlejáratú állampapírpiaci referenciahozamokból ugyanakkor kiolvasható, hogy a 4,75 százalékos szintet még nem várja a piac három hónapos időtávban" - írja a kamatdöntésről szóló véleményében az Equilor.

Nincs belföldi infláció

A 25 bázispontos kamatvágás nem meglepő annak fényében, hogy a monetáris tanácsot már a legutóbb sem sok választotta el attól, hogy 5,25 százalékra vigye le a kamatot. A hazai inflációs folyamatok meglehetősen kétarcúak: a hazai piac által generált infláció gyakorlatilag nem létezik, az üzemanyagok árában az adóváltozásokon túl a nemzetközi ártendenciák jelennek meg. Ugyanakkor az idén is a vártnál magasabb inflációs hatása van a központi, illetve önkormányzati hatáskörben lépett árintézkedéseknek, és nem teljesen világos, hogy a monetáris tanács ennek a hatását a jövőben hogyan fogja megítélni. A külkereskedelmi szufficit miatt a forint inkább erősödik az euróhoz képest, ami továbbra is kamatvágásra ösztönözheti az MNB-t - kommentálta a hétfői kamatdöntést Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A görög államadósság-mizéria tovagyűrűző hatását egyelőre nem látjuk idehaza, sőt, ha ennek esetleg konjunkturális következménye lesz, az csak egy okkal több, hogy az Európai Központi Bank, de akár a világ több vezető jegybankja is úgy döntsön, hogy továbbra is lazán hagyja az általa befolyásolt monetáris kondíciókat. Az alacsony nemzetközi kamatkörnyezet eggyel több érv volt amellett, hogy a monetáris tanács meghozza ezt a döntését. A piacok egyébként további kamatvágást valószínűsítenek és a nyár végére 5 százalék alatti jegybanki kamatot áraznak - tette hozzá Duronelly.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbb március 29-én döntött az alapkamat mérsékléséről, akkor 25 bázisponttal, 5,5 százalékra ejtette azt. A döntést a befektetői hangulat javulásával, az ország kockázatainak mérséklődésével és az infláció alakulásával magyarázták.