A piacokat leginkább foglalkoztató kérdés a kedden az volt, hogy az Európai Unió valamint a Nemzetközi Valutaalap hogyan fogja előteremteni a hétvégén megszavazott 750 milliárd euró hitelkeretet.
Andrew Bosomworth, az Európai Központi Bank korábbi munkatársa úgy fogalmazott az uniós pénzügyminiszterek döntésével kapcsolatban, "ez már all in! Mi mást tudtak volna még tenni?" A szakértő arra utalt, hogy a korábban Görögország rendelkezésre bocsátott eurómilliárdok híre nem nyugtatta meg megfelelő módon a piacokat, ezért szükség volt egy minden eddiginél hatékonyabb lépésre - írja a Wall Street Journal.
Nem lesz könnyű előteremteni
A vasárnap kialkudott 500 milliárd eurós keret előteremtése azonban nem lesz olyan könnyű, mint amilyen gyorsan megállapodtak róla. A válságban kiköltekező eurózónabeli országoknak adott esetben az eredeti, 30 milliárdos terv több mint tizenhatszorosát kellene előteremtenie, de a görög kihívás miatt már elfogadott programnak is többszöröse az új keret. Az 500 milliárd mellé a Nemzetközi Valutaalap még 250 milliárd eurót ad.
"Ha a hídhoz érünk, majd átmegyünk rajta"- mondta Taraczky Andrej, a Buda-Cash elemzője, utalván arra, hogy a hitelkeret nem teljesen tisztázott részletei miatt még korai arról beszélni, hogy honnan lesz pénz. Ha mégis szükség lesz a hitelre, valószínűleg kötvénykibocsátásokkal fogják az eurózóna tagállamai az ehhez szükséges fedezetet előteremteni.
Még az EU legerősebb gazdaságával rendelkező államok esetében is kérdéseket vethet fel a hitelkeret előteremtése. Németországban például a berlini kormány keddi közlése szerint az elmúlt hétvégén kidolgozott nemzetközi mentőcsomagból 123 milliárd eurónyi összegre vállalna garanciát. A döntést azonban a német parlamentnek még el kell fogadnia ahhoz, hogy érvénybe lépjen. Mindez nem tűnik egyszerűnek abból a szempontból, hogy nemrégiben Görögországnak nyújtandó 22,4 milliárd euró rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban is komoly viták zajlottak a német parlamentben.
Nem szabad hátradőlni
Az azonban lényeges különbség az akkori és a mostani eset között, hogy "a jelenlegi csupán egy biztonsági keret, és nem egy konkrét csomag; egyáltalán nem biztos, hogy felhasználják" - mondta Németh Dávid, az ING bank elemzője, aki más elemzőkhöz hasonlóan egyetértett azzal, hogy ennek a biztonsági keretnek az előteremtése szükséges volt a piacok megnyugtatása miatt.
A korábbi tapasztalatok szerint a hasonló volumenű bejelentések hatására a befektetők negatív hangulata enyhül, és a mentőcsomag hírére a legmélyebb válságban lévő államokkal szembeni kockázati felárak is csökkennek, mint ahogy ezt hétfőn is tapasztalhattuk. Keddre már némileg alábbhagyott ez az optimizmus, de az EU valószínűleg mégsem kényszerül majd arra, hogy ezt a hitelkeretet ténylegesen összegyűjtse, és rendelkezésre bocsássa.
Németh szerint ehhez azonban mindenképpen szükség lesz arra, hogy a bajban lévő országok (Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország) "ne dőljenek hátra", ne érezzék azt, hogy ezentúl bármilyen gazdasági helyzet esetén kirántja őket az EU, hanem ennek ellenére hajtsák végre a megszorító intézkedéseket és reformokat.