Magasra tette a lécet a Fidesz a kamatcéllal

A Fidesz által benyújtott kormányprogram szerint a drasztikus kamatcsökkentés lehet a gazdaság felpörgetésének alapja, egyelőre azonban nem világos, hogyan oldanák ezt meg. Az eddigi nyilatkozatok alapján több olyan lépés is várható a leendő kormánytól, amelyek megnehezíthetik a jegybank által megszabott kamatszint csökkentését, ráadásul az egyik legerősebb tényező a nemzetközi környezet, amire nem sok hatása lehet Magyarországnak.

"A magyar vállalkozások fejlődése szempontjából fontos, hogy az új kormány minél gyorsabban levigye a nyugat-európai szintre a forintkamatokat" - derül ki a kormányzásra készülő Fidesz szombaton közzétett kormányprogramjából, amit kedden kezdett tárgyalni a parlament. Matolcsy György kijelölt gazdasági miniszter kedden a parlament költségvetési bizottsága előtt azt mondta, hogy a vállalkozások tőkéhez juttatásához olcsóbb hiteleket kell biztosítani, amit az alapkamat csökkentésével, "ha kell, kamattámogatással" érnének el.

Azt nem tudni, hogy mikorra érné el a kormány a magyarnál 4,25 százalékkal alacsonyabb, 1 százalékos nyugat-európai szintet. "Nem lehet beütemezni a kamatcsökkentést" - mondta az [origo]-nak Domokos László, a parlament költségvetési bizottságának egyik fideszes tagja, aki szerint a kormánypárt csak a célt tűzte ki a nyugati kamatszint formájában. A kamatokról a független jegybank dönt, a magyar kormánynak arra van lehetősége, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsen, ami lehetővé teszi a kamatcsökkentést.

Egyelőre az nem egyértelmű, pontosan hogyan akarja megteremteni az alacsonyabb kamatokhoz szükséges környezetet a Fidesz-kormány - főleg, hogy az eddig megismert kormányzati tervek között bőven akadnak olyan lépések, amelyek éppen az ellenkező irányba mutatnak, tehát inkább a kamat tartását vagy esetleg emelését vetítik előre.

Felpöröghet az infláció

Az egyik ilyen gond az lehet, ha felpörög az infláció, márpedig Matolcsy György a meghallgatáson azt is közölte, hogy az új kormány hároméves adócsökkentési programjának az a lényege, hogy a jövedelmeket terhelő adókat csökkentik, a fogyasztást és a forgalmat terhelő adókat pedig növelik a versenyképesség javítása érdekében.

A fenti adólépések miatt könnyen drágulhatnak a szolgáltatások, a fogyasztási cikkek, ennek eredményeként felgyorsulhat az infláció. Márpedig a jegybanktörvény szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik legfontosabb feladata az infláció elleni harc, ezért inflációs nyomás esetén könnyen arra kényszerülhet a jegybank, hogy nem hogy csökkenteni nem tudja, hanem emelni kénytelen az alapkamatot.

Nehezítheti a kamatszint csökkentését az is, ha a Fidesz a korábbi jelzéseknek megfelelően megemeli az idei évre várható költségvetési hiánycélt. Ezt ugyan azzal indokolják, hogy a mostani kormány által kitűzött cél egyszerűen nem tartható, a befektetők azonban minden bizonnyal nem fogják üdvözölni a változtatást.

További gondot jelenthet a nemzetközi hangulatból adódó bizonytalanság, az eurózóna adósságválsága, ami a forint árfolyamát a magyar események és a magyar kamat változatlansága esetén is lejtőre teheti, így krízishelyzetben indokolt lehet a korábbiaknál is óvatosabban kezelni a kamatszintet.

Magától is csökkenhet a kamatszint

"Ha a gazdasági környezet, a mutatók javulnak, akkor az alapkamat gyakorlatilag magától csökken, ezért nem a kamattal kellene foglalkoznia a gazdaságpolitika vezetőjének. Nem beszélve arról, hogy a kamatszint meghatározása nem a kormány, hanem a független jegybank feladata" - mondta Németh Dávid, az ING makrogazdasági elemzője az [origo]-nak, aki szerint sokkal inkább a konkrét intézkedéseket kellene felvázolni, például azt, hogy miképp kívánja csökkenteni az adóterheket a kormány, miből lesz erre pénz.

Jelenleg a bizonytalanság komoly tényező, hiába van soha nem látott mélységben, 5,25 százalékon az alapkamat, az úgynevezett hosszú kamatok, azaz a öt-, tízéves és tizenöt éves államkötvények kamata bőven meghaladja ezt a szintet, jelenleg 7 százalék körül, illetve e szint felett mozognak. "Azaz a befektetők többéves távlatban csak viszonylag nagy prémium mellett hajlandóak finanszírozni az államadósságot" - fogalmazott Németh Dávid, aki szerint a hosszú kamatok csökkenéséből látszik majd, ha a befektetők elkezdenek bízni a magyar gazdaságpolitikában, a szigorú költségvetésben és a növekedésben.

Rajtunk kívül álló feltételek

"Konkrétumok még nem hangzottak el, ezért inkább politikai kommunikációról beszélhetünk" - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője, aki szerint ezzel együtt nem teljesen elrugaszkodott a valóságtól a leendő nemzetgazdasági miniszter kijelentése, amely szerint a jelenlegi reálgazdasági helyzetben 4,5 százalékos alapkamatra lenne szükség. Már most is vannak elemzők, akik nem tartják kizártnak, hogy az év végére négyessel kezdődjön a kamatszint, de ehhez több feltételnek is teljesülnie kell, amelyek közül az egyik a nemzetközi befektetői hangulat, márpedig ezt Magyarország semmilyen szinten nem tudja befolyásolni.

Török Zoltán szerint nem szabad elkótyavetyélni a jelenlegi kedvező költségvetési pozíciónkat, vagyis azt, hogy Európában szinte egyedülálló módon mindössze 4 százalék körüli hiány szerepel a magyar tervekben. "Arra van szükség, hogy a deficit a következő években a az euró bevezetéséhez szükséges 3 százalék környékére süllyedjen és ezt el is higgyék a befektetők. Összességében vannak homályos, egymásnak ellentmondó tervek, de ezekből még bármi kisülhet. Minél előbb látni kellene a konkrét lépéseket" - tette hozzá Török Zoltán.