IMF: A spanyolok nem kértek segélyt

Spanyolország nem kért pénzügyi segítséget a Nemzetközi Valutaalaptól - közölte a szervezet kedden. Zapatero spanyol miniszterelnök őrült híresztelésnek nevezte a segélykérelemről szóló piaci pletykákat.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) cáfolta azokat a híreszteléseket kedden, hogy Spanyolország 280 milliárd euró nemzetközi támogatást tervez kérni. Minden alapot nélkülöznek ezek a híresztelések - mondta le az IMF szóvivője.

Kedden napközben José Luis Zapatero spanyol miniszterelnök Brüsszelben kijelentette, hogy azok az "őrült" híresztelések, hogy Görögország után Spanyolország is hatalmas összegű - 280 milliárd eurós - pénzügyi segítségért folyamodhat, hatást gyakorolnak a tőzsdékre, és könnyen súlyos helyzet állhat elő. Hozzátette: ezek a híresztelések kárt okozhatnak az országnak, ami tűrhetetlen, és természetesen harcolni foguk ez ellen.

Gyengélkedik a spanyol gazdaság

A spanyol kormány az év elején egy 50 milliárd eurós megszorító csomagot fogadott el. Ennek célja, hogy a tavaly 11 százalék fölé kúszó GDP-arányos államháztartási hiány 2013-ra a 3 százalékos uniós határ alá csökkenjen. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő, amely a múlt héten szerdán leminősítette Spanyolországot, azt valószínűsíti, hogy az erőfeszítések ellenére az államháztartási hiány 2013-ban 5 százalék felett lesz.

Az Európai Unió nagy gazdaságai közül a spanyol az egyetlen, amelyik még nem tudott kikapaszkodni a recesszióból. A tavalyi negyedik negyedévben 0,1 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) negyedéves szinten, és 3,1 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. 2009 egészében 3,6 százalékos volt a visszaesés, amihez fogható több mint ötven éve nem volt az országban.

Kedden hozták nyilvánosságra, hogy tavaly július óta először csökkent a munkanélküliség áprilisban Spanyolországban: a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal csökkent, így az év negyedik hónapjában 4,14 millióra mérséklődött az állástalanok száma. Spanyolországban 20 százalék fölé emelkedett a munkanélküliség az idei első negyedévben, 1997 óta először, elsősorban az építőipar közel egy évtizedig tartó fellendülését követő összeomlás hatására.