Még növekszik Magyarországon a cégmegszűnések száma, de már lassuló ütemben - derül ki az Opten céginformációs rendszerének legfrissebb, áprilisi adataiból. A felszámolással végződő esetek száma az első negyedévben 3947 volt (3,3 százalékkal több mint egy évvel korábban), a végelszámolással megszűnők száma pedig 3473-at tett ki (6,7 százalékos emelkedés).
Vannak különösen érzékenyen érintett területek, az építőiparban például még kétszámjegyű a csődszám növekedése: az első negyedévben 15 százalékkal nőtt egy évvel korábbról.
Annak jártunk utána, hogy mire számíthatnak cégük bedőlése után a munkavállalók.
Szerződése válogatja
A felszámolás és a végelszámolás között nagy a különbség. "Egy vállalkozás tevékenységét befejezni végelszámolással akkor lehet, ha nincs fennálló tartozása senki felé, tehát a munkavállaló felé sem, a megszűnés minden költségét beleértve" - mondta Váci Tímea ügyvéd. Ebben az esetben a munkavállaló minden járandóságát megkapja a szerződéses jogviszony megszűnésével, így a végkielégítést, a felmentési időt, illetve a fel nem használt szabadságokat. A felszámolás esetén a biztos megpróbálja kifizetni a tartozásokat - ha jut a munkavállalónak, akkor megkapja a pénzét, ha nem, akkor nem.
Érdemes figyelni arra, hogy határozott vagy határozatlan idejű szerződéssel volt-e foglalkoztatva a dolgozó. A határozott idejű szerződésnél a cég megszűnése esetén a teljes időszakra vonatkozó összeget meg kell kapnia a munkavállalónak, míg határozatlan idejű szerződés esetén végkielégítés jár: a Munka Törvénykönyve szerint 3 év munkaviszony után egy hónap, 25 év után pedig a maximum 6 hónap. Ettől a munkaszerződésben el lehet térni, de csak a dolgozó számára kedvező irányban.
A gyesen, gyeden, táppénzen vagy egyéb minősített helyzetben lévő munkavállaló szerződése is megszűnik a cég végével, de minden járandóságra jogosultak maradnak. Hiába van viszont a gyereknevelők alapesetben járó felmondási védelme, erre a helyzetre az nem vonatkozik. (A gyes folyósítása május elsejével az eddigi háromról két évre csökkent, erről bővebben itt olvashat.)
Elöl a felszámolási sorrendnél
"Amennyiben a vállalatnak nincs elég forrása hiteleinek kifizetésére, a jogutód nélküli megszűnés felszámolás formájában valósul meg. Ekkor egy kirendelt felszámoló biztos veszi át a cég ügyvezetését, vele munkavállalóként is érdemes tartani a kapcsolatot, ellenőrizni, hogy nem érte-e hátrány a dolgozót a kifizetések megállapításakor" - mondta Váci Tímea.
A felszámolás során megállapítanak egy kielégítési sorrendet, amelyet a cég vagyonának értékesítéséből szereznek. Törvény szerint a sorrend elején vannak a felszámolás költségei, amelyben benne vannak a bér jellegű kifizetések, azok adóvonzataival, a vagyon értékesítésével kapcsolatos költségek, például ingatlanárverezés is. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás anyagi, vagyoni helyzetétől függően jó eséllyel megkapja az alkalmazott a neki járó összegeket, bár erre nincs kötelezettség.
Állami biztosíték
Az állami Munkaerő-piaci Alap bérgaranciájának köszönhetően abban az esetben is van védelem, ha a cég vagyona az első kör költségeit sem tudná fedezni. Az alapból a felszámolónak kötelessége támogatást kérnie, amelyet bérek kifizetésére költhet, a támogatás viszont nem lehet több mint a bruttó átlagbér ötszöröse, ami jelenleg 994 500 forint. Aki tehát olyan cégnél dolgozott, amelynek vagyona nem képes fedezni a bérkifizetéseket, de jól keresett, az semmiképp ne számítson ennél nagyobb összegre.
Rosszul járnak viszont azok, akik külsősként, például számlával dolgoztak a megszűnő cégnek, mivel az ő járandóságuk egyéb követelésnek számít, ami hátul van a kielégítési sorrendben. A részmunkaidősök azonban ebből a szempontból a teljes munkaidőben foglalkoztatottakkal vannak egy státuszban, tehát a kifizetések nekik is járnak.
A feketén vagy szürkén dolgozók természetesen törvényi védelemben nem részesülnek, ezért lényegében a munkáltató jóindulatán és a saját ügyességükön múlik, hogy meg tudnak-e állapodni a vezetéssel. A munkaadót persze sakkban lehet tartani azzal a fenyegetéssel, hogy a dolgozó felfedi feketemunka körülményeit, de erősen kérdéses, hogy ez a stratégia eredményre vezet-e.
Jelek, amelyekre érdemes figyelni
Vannak olyan jelek, amelyek egyértrelműen a vállalat megszűnésére utalhatnak, így ezekre érdemes lehet figyelni. Ilyen például, ha gyanúsan és huzamosabb ideig nincs munka, nincs megrendelés, többször csúsznak a fizetéssel vagy épp nagy leépítések kezdődnek. Ilyenkor viszont érdemes lehet taktikázni, mivel felmondás esetén nem jár a végkielégítés, egyes esetekben tehát lehet, hogy megéri megvárni a cég felszámolását.
Ha hátrányos helyzetbe kerülne a munkavállaló a cég megszűnése esetén, úgy elsőre a vezetést érdemes megkeresni és panaszt tenni, ha elkezdődött már a felszámolás, akkor a felszámoló biztost. Ha ez eredménytelen, akkor lehet a területileg illetékes munkaügyi központot felkeresni, illetve a munkaügyi bírósághoz fordulni.