Családi pótlék: helyi csatákat hozhat a Fidesz terve

Menza vagy cipő, esetleg szemüveg? Hasonló kérdésekre kell majd választ adniuk a jegyzőknek, amennyiben a családi pótlékot természetbeni juttatásként adja az állam az iskolakerülő gyerek miatt. Egyelőre nem egyértelmű, hogy ki dönti el, mire menjen a pénz, de az biztosra vehető, hogy komoly helyi csatákra lehet számítani a szülők és a szociális szakemberek között.

"Rengeteg vitát és konfliktust fog generálni, ha az iskolakerülés miatt természetbeni juttatásként biztosítják majd a családi pótlékot" - mondta az [origo]-nak Vargáné Major Zita, a miskolci Iránytű Szociális Szolgálat Gyermekjóléti központjának vezetője, miután a Fidesz hétfőn beterjesztette a családi pólék rendszerének újraszabályozásáról szóló módosító javaslatát, amely szerint ötven igazolatlan hiányzás után a gyereknek járó családi pótlékot a helyi jegyző hat hónapig "természetbeni formában" folyósítaná. Lehetőség eddig is volt erre, az új szabály azonban kötelezévő tenné a pénzkifizetés visszatartását.

A törvényjavaslatot jegyző képviselők, a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós érvelése szerint a támogatást az iskoláztatás költségeinek mérséklésére adja az állam, ezért "a társadalom és az állam részéről is megfogalmazódó elvárás, hogy a szülők eleget tegyenek gyermeknevelési kötelezettségeiknek." A beterjesztés szerint az illetékes önkormányzat jegyzője jár el a családi pótlékkal kapcsolatos ügyekben.

Sok múlik majd a részleteken, az egyelőre még nem ismert végrehajtási utasítás tartalmán, de végső soron mindenképp a helyi szakembereknek, szociális munkásoknak kell majd szembesülniük a családok konkrét helyzetével. A törvény értelmében ha egy gyerek igazolatlanul mulaszt ötven órát, akkor a helyi jegyző elrendeli a gyermek úgynevezett védelembe vételét is, ami azt jelenti, hogy a hatóságoknak kiemelt figyelmet kell rá fordítani: a segítők felveszik a kapcsolatot a lógós gyerek családjával, osztályfőnökével, iskolájával, és megpróbálják kideríteni a hiányzások okát.

Egyedi kérések és szempontok

Természetbeni jutatás esetén a segélyt nem a család, hanem a gondozó kapja meg, akinek előzetes tervet kell készítenie, el kell számolnia a juttatásokat fedező pénz felhasználásával, és folyamatosan fogadnia kell a család kéréseit, illetve panaszait is. A nehézséget épp az jelentheti majd, hogy számos egyedi kérést és szempontot kell figyelembe venni.

"Nyílván nem adható minden hónapban például 10 kiló rizs, száraz tészta, és 20 konzerv a családi pótlék fejében, de a segítőknek kell majd arról is vitatkozniuk, hogy a tisztítószerekből, wc-papírból, szappanból, papírzsebkendőből a jogosultak másmilyet, olcsóbbat vettek volna. Ugyanígy vita lesz abból, hogy a családi pótlékot vagy annak egy részét utazási bérletre költsék-e, vagy éppen cipő és ruha kellene a gyereknek, vagy inkább szemüveget kellene vásárolni, hogy lásson is az iskolában" - sorolta a variációk végtelennek tűnő tárházát Vargáné Major Zita, aki szerint ezeket a csatákat mind helyben, és mind egyenként kell majd megvívniuk a szociális munkásoknak az e körbe tartozó családokkal.

Utóbbiakból pedig igen sok van: csak Miskolcon tavaly 14 ezer érintett gyerek ügyében intézkedett a szolgálat, leggyakrabban az Avas, Hejőcsaba, Görömböly és Tapolca kerületekben. Idén év elejétől májusig 347 jelzést kaptak igazolatlan hiányzásokról, a tavaly hasonló időszaki kétszázzal szemben, tehát jelentős növekedés tapasztalható.

A családok figyelemmel követése Ruzsin Lászlóné, a Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szociális gondozója szerint is nagy kihívás, Nyugat-Nógrádban harminckét településen nyolcan dolgoznak, településenként eltérő számú családdal: két-három segítendő családos falutól a huszonöt-harminc családos településig is ellátnak feladatokat.

Természetbeni forma

A "természetbeni forma" kategóriáját nem részletezi a Fidesz és a KDNP törvényjavaslata, de ez a családi pótlék esetén azt jelentheti, hogy csak a tanuló érdekében történhet a felhasználás, tehát ruhára, iskolaszerekre, ételre lehetne költeni. Szélsőséges, illetve nagyon indokolt esetben azt is elképzelhető, hogy közüzemi díjakat fizessenek a pénzből.

Nincs egyetértés az okokról

Óvatosságra int az új szabállyal kapcsolatban Szabó-Tóth Kinga, a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének igazgatója, aki szerint bár a családi pótlék irányított juttatása jó ötlet, de figyelni kell a családok egyedi problémáira. "Könnyen előfordulhat, hogy a lakóhely és az iskola nagy távolsága, a család megélhetése miatt nem jár a gyerek az órákra, sőt, elképzelhető olyan eset is, hogy a család olyan szegény, hogy a gyereknek egyszerűen nincs megfelelő ruhája" - mondta az intézetigazgató, aki szerint az egyéni igények követése képzett szociális munkásokat igényel az önkormányzati hivatalokba.

A helyi szakemberek szerint lehetnek kivételek, de az esetek többségében inkább csak kibúvót jelentenek a fenti érvek. "Az iskolába nem járás legfőbb oka a motiválatlanság: nem akar, nincs célja a gyereknek" - mondta Ruzsin Lászlóné. A gyerek azt látja, hogy "a szülők segélyből vígan megélnek", nem dolgoznak, ráadásul a kisebbségi lét miatt a kirekesztettséget is érzékelik, a családsegítő szerint emiatt egyszerűen kilátástalannak érzik magukat, ezért nincs motivációjuk tanulni. "Gyakorlatilag tehetetlenek vagyunk" - tette hozzá Ruzsin Lászlóné, aki szerint mindenképp szabályozni kell a "természetbeni forma" fogalmát (ez egyelőre nem történt meg, lásd keretes írásunkat), a megvalósítást "megoldják valahogy".

Forráshiányra panaszkodnak az önkormányzatok

A családtámogatási rendszer megváltoztatásának pluszterhei gondot jelenthetnek az önkormányzati büdzsének is, a helyi önkormányzatok nagy része ugyanis már a pluszterhek nélkül is nagyon eladósodott, ráadásul a 2007-2008-ban felvett hitelek átlagosan 3,8 évnyi türelmi ideje is lassan lejár. Polyákné Borsi Anna, a nyírbátori polgármesteri hivatal szociális irodájának vezetője szerint sok családnál akadnak problémák, a munkatársak pedig már most is leterheltek.

"Nincs alkalmas ember, aki a pluszfeladatot ellátná, ezért vagy több embert kellene biztosítani, vagy legalább kiegészítő pénzkeretet, amiből külsősöket alkalmazhatnánk megbízási díj fejében. Nyírbátorban összesen három gondozó foglalkozik a családokkal" - fogalmazott az irodavezető. "A szakmai egyeztetések még folyamatban vannak" - a Fidesz sajtóosztályán mindössze ennyit közöltek az új rendszer költségeire, illetve annak viselésére vonatkozó kérdésünkre.

A szülők könnyen hivatkozhatnak arra, hogy azért nem jár a gyerek iskolába mert nincs cipője, vagy bérlete, de a lapunknak nyilatkozó helyi szakértők szerint ezek a gondok inkább csak a felszínt mutatják. "Természetesen vannak bepróbálkozók, akik valamilyen külső tényezőre próbálják fogni, miért is nem ment iskolába a gyerek. Ilyen: a lukas a gyerek cipője, hideg van, nincs dzsekije, ezeket a problémákat azonban adományokból hamar meg tudjuk oldani. A magyarázatok között persze halljuk azt is, hogy nincs pénz a bérletre vagy túl korán kellene kelni a beutazáshoz" - ismertette tapasztalatait Vargáné Major Zita.

A családi pótlék összege havonta, gyermekenként
Egy gyermekes család	12 200 forint
Egy gyermekes egyedülálló szülő	13 700 forint
Két gyermekes család	13 300 forint
Két gyermekes egyedülálló szülő	14 800 forint
Három vagy több gyermekes család	16 000 forint
Három vagy több gyermekes egyedülálló	17 000 forint
Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek családja	23 300 forint
Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyedülálló szülője	25 900 forint

Forrás: [origo]-gyűjtés