Csak nevében családi az Orbán által bejelentett új adórendszer váza

Két éven belül egykulcsos családi adózást vezetne be a kormány, az új adórendszer azonban csak nevében jelent valódi szakítást a mostani rendszerrel. Bár az átalakítás részleteit még nem ismertette a kormány, az eddigi információk alapján az adózás alapegysége továbbra is az egyén, nem pedig a család lesz. Gyermekek után járó kedvezmény lesz ugyan, ilyen azonban az 1980-as évek óta szinte mindig, az előző Orbán-kormány idején is volt.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden bejelentett akcióterve szerint a kormány két év alatt egykulcsos családi adórendszert vezetne be, a jövedelmekre 16 százalékos kulcsot vetne ki. A terv részletei egyelőre nem ismertek, azokról Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert és több fideszes képviselőt is megkérdeztünk Orbán bejelentése után, de azzal hárították el megkeresésünket, hogy a részleteket egyelőre ők sem ismerik.

Orbán beszédében többször jelezte, hogy a rendszernek lesznek családbarát elemei, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig az [origo] kérdésére annyit mondott, hogy a gyerekek után járó kedvezmény az adóalapot csökkentő elemként fog megjelenni, szemben azzal a mostani gyakorlattal, amely szerint a kedvezmény magát az adót csökkenti. Matolcsy példaként azt mondta, hogy ezt úgy kell elképzelni, hogy egy 200 ezer forintos bruttó keresettel rendelkező szülő egy gyerek után már csak 190 000 forint után adózna (Matolcsy nem a tényleges kedvezményarányról beszélt, csak egy fiktív példát hozott fel az adóalap-csökkentés működésére - a szerk.)

Bagdy Gábor, a KDNP parlamenti képviselője szerint egyelőre még nincsenek kidolgozva a részletek, de azt ő is megerősítette, hogy kedvezményekkel csökkenthetik majd az adójukat a gyermekes szülők, ami szerinte annak ellenére családbarát lesz, hogy eltávolodást jelent a korábbi kereszténydemokrata tervtől, amely a családot tette meg adózási alapegységnek.

A tervek szerint az új adórendszer már januárban életbe lép, a részletek ismerete nélkül azonban egyelőre csak találgatni lehet, hogy az átalakításnak milyen hatásai lesznek, kiknek kedvez majd, kiknek lesz hátrányosabb. Nem tudni ugyanis, hogy kiknek jár majd kedvezmény, azt miképp állapítják meg, vagy például, hogy a gyermekek száma lesz irányadó, vagy pedig az eltartottaké, ami természetesen nem mellékes, ha az egyik házastárs nem dolgozik, illetve időseket is eltart a család.

A többség most is egy kulccsal adózik

Orbán Viktor keddi felszólalásában azt mondta, hogy "eljött az idő a gazdaságban is, hogy a régi helyére új kerüljön", bár a részletek ismerete nélkül úgy tűnik, nem jelent majd radikálisan új megközelítést a kormányfő által bejelentett terv. Az egyetlen szja-kulcs alkalmazása valóban példa nélküli a magyar adórendszerben, de az idei adóátalakítások miatt már ma is a keresők több mint 90 százaléka egyetlen kulcs (17 százalék) alatt adózik - egyszerűen azért, mert az 5 millió forintos határ olyan magas, hogy kevesen viszik át a fizetésükkel (erről itt olvashat részletesen).

A családi modell

A családi adózási rendszerben a családtagok közösen állapítják meg és vallják be az éves jövedelmüket és az azt terhelő adót, a család összevont adóalapja után, amit a családtagok számával osztanak el, így kiszámolva az egy főre jutó jövedelmet. Ez természetesen azzal jár, hogy ahol több a gyermek, ott nagyobb az osztó, vagyis alacsonyabb adókulcsba lehet ezáltal kerülni - épp ebből adódik, hogy a családi rendszer mellett gyakran érvelnek azok is, akik a népességfogyás miatt aggódnak.

A keddi parlamenti vitában a Fidesz és a KDNP politikusai többször hangsúlyozták, hogy a családokat és nem az egyéneket tekintik a gazdaság és így az adózás alapegységének, az MTV-nek adott esti interjújában pedig Orbán is azt emelte ki, hogy "a gazdaság alapja nem az individuum, nem ön egyedül, hanem a család". Az ezt érvényesítő elvek azonban a jelek szerint nem jelennek majd meg a gyakorlatban, ugyanis az Orbán által elmondottak alapján az adózás alapegysége továbbra is az egyének lesznek, nem pedig a családok.

A kedvezmény sem új ötlet

A most bejelentett egykulcsos adó a gyermekkedvezményeken keresztül érvényesíti a családi szempontot, ami azonban nem újdonság.

Magyarországon a rendszerváltozás óta szinte folyamatosan érvényben voltak a gyermekkedvezmények (lásd keretes írásunkat), a jelenlegi, 2006 óta létező szisztémához képest annyi lesz az újdonság a Matolcsy által elmondottak alapján, hogy már nem csak 3 gyermek fölött jár majd a kedvezmény, hanem minden egyes gyermek után igénybe lehet azt venni. "Én is inkább a családi tipusú adózás kifejezést használom az új rendszerrel kapcsolatban" - mondta Bagdy Gábor, aki szerint az egykulcsos rendszerben nincs jelentősége annak, hogy a személy vagy a család adózik.

Pedig az összes gyermeket figyelembe vevő rendszer sem ismeretlen Magyarországon, 1995 előtt, illetve 1999 és 2006 között ugyanis már ilyen megoldást alkalmazott a kormány. A mostani adórendszer annyiban szakíthat a közelmúlttal, hogy nem a fizetendő adót, hanem az ennek a kiszámítására szolgáló adóalapot lehet ezzel a kedvezménnyel csökkenteni - ilyenre legutóbb a rendszerváltás környékén volt példa.

Másfajta családi adózás tűnt befutónak

A Fidesszel kormányzó KDNP korábban maga is jobban érvényesítette volna a családi elemet az adórendszer átalakításánál. Egy a KDNP által 2007-ben benyújtott javaslat összevonta volna a családtagok jövedelmeit (ez az úgynevezett "splitting"), és az egyén helyett a háztartást (a családot) tette volna az adózás főszereplőjévé.

Franciaországban már működik a KDNP által javasolthoz hasonló modell. E szerint bár a lakosok külön-külön fizetik az adót, de a mértékének kiszámításakor a háztartás összes jövedelmét figyelembe kell venni, majd leosztani egy úgynevezett "családi hányadossal", amely figyelembe veszi, hogy hány gyerek él a háztartásban (tehát nagyszülőket vagy egyéb eltartottakat nem). Az összes jövedelem leosztva a családi osztószámmal meghatározta, hogy az adózóra melyik kulcs vonatkozik az ötből (0, 5,5, 14, 30, 40 százalék).

A fideszes politikusok korábbi nyilatkozatai szerint volt esély arra, hogy ehhez hasonló rendszert dolgozzon ki a kormány. Orbán Viktor még februárban is azt mondta, hogy a családok számára kedvező adókulcsokat akarnak bevezetni, vagyis nem támogatják az egykulcsos rendszert.

A családi szál

A személyi jövedelemadózásban négyévnyi kihagyást leszámítva mindig honorálták valamilyen formában a gyermeknevelést. Az 1980-as évek végén és a rendszerváltás utáni években nem az adó összegéből, hanem az adóalapból, vagyis a jövedelemből lehetett levonni kedvezményt.

A Horn-kormány 1995-ben eltörölte a rendszert, az Orbán-kormány pedig 1999-ben bevezette a jelenleg is alkalmazott családi szja-kedvezményt, amit a várandós anyákra is kiterjesztettek. A korábbi szabályokhoz képest újdonságot jelentett még, hogy a házastársak megoszthatták egymás között a kedvezményt, ha külön-külön nem volt egyiknek sem akkora fizetése, hogy érvényesítse az egész összeget.

A Gyurcsány-kormány arra hivatkozva szigorított a rendszeren 2006-ban, hogy az igazságtalan, mivel csak a magas keresetűek tudják teljes egészében igénybe venni, annak ellenére, hogy ekkor már csak bizonyos jövedelemhatárig járt a kedvezmény. Eltörölték az egy, illetve két gyermek után járó kedvezményt, a három vagy több gyermeket nevelők kedvezményét tízezer forintról négyezerre csökkentették, majd ezzel párhuzamosan megemelték a családi pótlék összegét a többletterhek ellensúlyozására.

A kedvezmény összege azóta sem változott, a 3 gyerekes családoknál a szülő 7 millió 620 ezer forintig tudja százszázalékosan kihasználni az őt megillető 144 ezer forintos adókedvezményt, e felett fokozatosan csökken az összeg. Ez havi bruttó 500 ezer forintos bért jelent a szuperbruttó miatt, aminek eltörlése egyelőre nem merült fel hivatalosan, bár korábban a Fidesz több vezető politikusa is utalt arra, hogy nem ért egyet a rendszerrel.