A szlovákokon még megbukhat a görög mentőcsomag

Iveta Radicová, a szlovák miniszterelnöki poszt fő esélyese kedden megismételte azt a választási kampányban is hangoztatott álláspontját, miszerint Pozsony nem járulna hozzá az eurózóna 750 milliárd eurós segélycsomagjához, és nem adna pénzt a bajba jutott görögöknek sem.

"Egy ilyen helyzetben, amikor árvizekkel kell küzdenünk, nincs elég forrásunk, az uniós pénzek felhasználása pedig nem elégséges (...) a rendelkezésre álló forrásainkat az árvizi helyzet rendezésére fogjuk fordítani, és ezt fogom mondani Brüsszelben is" - az Euobserver uniós hírportál szerint ezt mondta kedden Iveta Radicová, a szlovák kormányfői poszt fő várományosa.

Radicová azután nyilatkozott, hogy a szlovák jobbközép pártok együttműködési megállapodást kötöttek, és ezzel esélyük lett arra, hogy bár a választást Robert Fico nyerte, de mégis ők alakíthassák meg a következő pozsonyi kabinetet.

Radicová kijelentéséből az következik, hogy Szlovákia nem járulna hozzá a 110 milliárd eurós görög segélycsomaghoz, és egyes elemzők szerint az is elképzelhető, hogy a májusban elfogadott, 750 milliárd eurós uniós segélyalapot létrehozó megállapodást sem írja alá Pozsony. A segélyalap létrehozásához mind a 16 eurózóna-tagállam vezetőjének aláírására szükség van, így egy esetleges szlovák vétó azt jelentené, hogy nem lép életbe a hitellehetőséget biztosító szerződés - írja az Euobserver.

Radicová már a kampány alatt veszélyesnek és a lehető legrosszabb megoldásnak nevezte a 750 milliárdos alapot. Szlovákiának három év alatt 816 millió eurót kellene a görög alapba fizetnie (ez az összeg nagyobb, mint az ország egyéves belügyi költségvetése), és további 4 milliárd eurót tenne ki az eurózóna alapjának szlovák része. A Fico-kormány májusban már rábólintott a görög tervre, de mivel a parlamentnek is el kell azt fogadnia, így a kormányfő már akkor jelezte: a végső szót a választások után mondják majd ki.

A hétvégi választáson Robert Fico pártja a szavazatok 34,9 százalékát szerezte meg, amellyel a Smer 63 képviselője kerülhet be a 150 tagú törvényhozásba. A Vladimir Meciar vezette HZDS-LS nem került be a parlamentbe, a Ján Slota vezette SNS nacionalista párt pedig csak a szavazatok 5,09 százalékát (9 képviselői hely) szerezte meg, azaz a kormány 72 helyet szerzett, vagyis nem újrázhat.

A négy ellenzéki párt 78 képviselőt tudhat magáénak, az Iveta Radicova által irányított SDKÚ a szavazatok 15,32 százalékét érte el, és 27 képviselője kerül be a törvényhozásba. A harmadik helyen a liberális felfogású SaS futott be, amely több mint 12,12 százalékot (22 képviselői helyet) szerzett, illetve a keresztény-konzervatív KDH a maga 8,54 százalékával és 15 képviselői helyével. A Bugár Béla vezette Híd 8 százalék fölött szerepelt (14 képviselői mandátum).