Százmilliárdokkal maradhat adós az olajkatasztrófát okozó cég

A BP értékének többszöröse lesz a cég által okozott olajszennyezés számlájának végösszege, ha ki kell fizetnie a környezetben okozott összes kárt - bár kalkulálni nehéz, hisz még nem történt ehhez fogható katasztrófa a fejlett világban. A károk minden bizonnyal évtizedek múlva is érezhetőek lesznek, és alig lesz olyan vállalkozás a térségben, amely nem érezné meg a hatását valamilyen formában.

"Ahhoz, hogy a BP teljesen megtisztítsa az olajjal szennyezett területeket, évekre lehet szüksége a vállalatnak" - mondta az [origo]-nak Dan Howells, a washingtoni Greenpeace helyettes kampányigazgatója, aki éppen az olajkatasztrófa által leginkább sújtott Louisiana államban van, és a mentési munkálatokban tevékenykedik: helyieket képeznek ki arra, hogyan kell megtisztítani a partokat.

A BP egyik fúrótornyánál április 20-án történt balesetet, amit feltehetően az okozott, hogy metángáz került az olajkútba a mélyből, amely berobbant. A balesetben 11-en meghaltak, az olaj pedig azóta is ömlik az óceánba, és már elérte a Mexikói-öböl partjait is.

A kártérítésen és az olajszennyeszés megállításán, illetve a tisztításon kívül az okozott környezeti károk költségeit is tartalmazó végszámla nagyságának megbecslése szinte lehetetlen feladat, ilyen méretű ökológiai katasztrófára ugyanis még nem volt példa a fejlett világban. Az azonban biztosra vehető, hogy a Barack Obama amerikai elnök felvetésére elfogadott 20 milliárd dolláros alap nem lesz elég az összes kár megtérítésére. "Ennek biztosan a többszöröse lesz. És az is biztos, hogy az Exxon Valdez olajszállító hajó 21 évvel ezelőtti elsüllyedése után az Exxon által fizetett kártérítésnek is a sokszorosa" - mondta a helyettes kampányfőnök.

Nincs katalógus a biodiverzitásról

Annyi tudható, hogy az olajszennyezés most naponta legalább 280 millió dollárjába kerül a BP-nek, a folyamatosan ömlő olaj ugyanis a becslések szerint ennyi olyan kárt okoz, amiért az amerikai kormány, vagy magánszemélyek kártérítést követelhetnének a cégtől. Hatvan napja ömlik az olaj a Mexikói-öbölbe, vagyis eddig közel 17 milliárd dollár a számszerűsíthető költség. Amennyiben az amerikai kormány büntetőeljárást kezdeményez a cég ellen a környezetvédelmi törvények alapján, és bebizonyosodik, hogy a vállalat pontosan tudta, a lépései ökológiai katasztrófához vezethetnek, akkor a kártérítés összege jelentősen megemelkedhet.

Az olajkatasztrófa költségszámlájának végösszegét nehéz meghatározni, nem utolsósorban azért, mert még azt sem lehet tudni, hogy mikor sikerül a vállalatnak eltömíteni a kitörésgátló berendezést, amin keresztül még mindig folyamatosan ömlik az olaj a vízbe - vagyis nem egyértelmű, hogy meddig tart még a költségeket okozó szennyezés, illetve mennyi olaj ér partot.

A természetben okozott kár felmérése módszertanilag is bonyolult feladat, sőt, erre nem is igazán létezik módszer, az állatoknak pedig nincs pontosan meghatározható értékük. Miután a tengerek biodiverzitásáról nem létezik katalógus, így soha nem fogjuk megtudni azt sem, hogy pontosan mennyi élőlény pusztult el a katasztrófa következtében.

Akár 700 milliárd dollár

A kalkuláció tehát nehéz, de vannak becslések. A New York Times tudósítása szerint Zygmunt Plater, aki az Exxon Valdez olajszállító hajó 1989-es elsüllyedése után két évig az alaszkai olajszennyezés kivizsgálására felállított bizottság elnöke volt, csak a BP-nek benyújtott kártérítésekből eredő költségeket legalább 25 milliárd dollárra becsüli. A szakértő szerint abból kell kiindulni, hogy az Exxon által kifizetett 4,5 milliárd dolláros költségszámla a valós költségeknek mindössze a 10 százaléka lehetett, ha figyelembe vesszük az alaszkai partoknál élő emberek mindennapjaiban és az ökoszisztémában okozott károkat is.

Az olajat nem lehet teljesen eltávolítani

Az olajszennyezés megszüntetése azért nehéz probléma, mert a látható olajszennyezésen túl a tengervízben oldódik is a kőolaj. "A látható olajszennyezés nagyságrendekkel nagyobb veszélyt jelent a környezetre, hiszen mindent beszennyez és gátolja az oxigén bekerülését az élővízbe" - mondta Mizsey Péter, a BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékének vezetője.

A látható kőolajszennyezés eltávolításának számos módja van, például mechanikus és fiziko-kémiai módszerek. A vízben oldódó olaj eltávolítása bioremediációval, vagyis olajfaló baktériumokkal lehetséges, amik felhasználják saját élettevékenységükhöz az olajat. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy egy lombikban működő olajmentesítési technológia még nem jelenti azt, hogy az a nyílt tengeren is megvalósítható és működik.

Plater érvelése alapján az Exxonnak valójában 45 milliárd dollárt kellett volna fizetnie a viszonylag kihalt tengerszorosban okozott olajkatasztrófa miatt. Ott kevesebb mint 40 ezer ember él, a BP olajömlése miatt szenvedő Mexikói-öbölben pedig 4-6 millió ember: azaz közel százszor vagy százötvenszer akkora az érintett népességnagyság, mint az Exxonnál. Plater szerint ebből az következik, hogy a BP valós költsége is az Exxon valós költségeinek a száz-vagy százötvenszerese lehet, ha a környezeti károkat is megfizetnék, ami 450 vagy akár 700 milliárd dollárt is jelenthet a vizsgálatok szerint a katasztrófát túlzott spórolással is súlyosbító cégnek.

A fenti becslés természetesen erősen leegyszerűsítő, de amennyiben valóban ekkora összeget kellene kifizetnie a vállalatnak, az automatikusan a cég végét is jelentené - sőt, ez az összeg többszöröse nem csak a cég jelenlegi értékének, hanem a társaság tulajdonában levő összes eszköznek is, azaz nincs is esély arra, hogy ennyit kifizessen a vállalat (lásd keretes írásunkat).

A BP pénzügyi adatai 2009-ben

Teljes bevétel: 246 milliárd dollár
Adózás előtti eredmény: 26,5 milliárd dollár
Profit: 16,5 milliárd dollár
Teljes eszközállomány: 236 milliárd dollár
Saját tőke: 102 milliárd dollár

Az biztosra vehető, hogy a szennyezés az elkövetkezendő 30-40 évben jelentősen csökkenti a természeti tőke értékét, rontja a turizmus és a halászat jövedelmezőségét, és elértékteleníti az ingatlanokat is - ebből az következik, hogy a BP-nek nem csak a számszerűsíthető károkat kellene megtérítenie, hanem a természetpusztítás (biodiverzitás csökkenés, tájrombolás, stb.) miatti értékvesztést is.

"Ez a veszteség többszöröse is lehet annak, mint amit jogi úton a károsultaknak valószínűleg megítél majd az amerikai törvények szerint a bíróság" - fejtette ki kérdésünkre Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem tudományos és oktatási rektorhelyettese, a Környezetgazdaságtani és Technológia tanszék tanára.

Mennyibe kerülne pótolni?

Az Exxon Valdez katasztrófa után az Exxon majdnem 1 milliárd dollárt fizetett egy természetvédelmi alapba, ami költségszámlájának majdnem negyedét tette ki. Becslések szerint a Valdez katasztrófa 350 és 600 ezer madarat és több ezer tengeri élőlényt ölt meg - a BP ennél nagységrendekkel nagyobb állatpusztulással számolhat, bár konkrét számok egyelőre nem ismertek.

A mostani amerikai gyakorlat szerint az elpusztított természeti tőke értékét a pótlás költségeivel lehet neghatározni - ha például az olajfolt miatt elpusztul 400 barna pelikán, akkor azt kell kiszámolni, hogy mennyibe kerül a 400 állat pótlása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megállapítják, mennyibe kerül egy adott pelikánkolóniát fenyegető ragadozók közül megölni annyit, hogy az adott pelikánpopuláció tagjainak száma elérje a négyszázat - az írtás költségét pedig benyújtják a BP-nek. Ugyanez a módszer alkalmazható a növények pótlásakor és a szennyezett strandok helyreállításakor is.

A BP eddigi költségszámlája

Fontos tétel az olajkiömlés és az olajszennyezés megállítása, illetve a szennyezés területén levő iparágaknak okozott károk megtérítése. A Mexikói-öböl négy legnagyobb iparága az olajipar, a turizmus, a halászat és a hajózás, együtt több mint 230 millliárd dollárt hoznak évente. Az öböl által termelt gazdasági érték legnagyobb részét ironikus módon az olaj-és gázipar adja, a teljes összeg több mint felét, a második legnagyobb ágazat a turizmus (több mint 100 milliárd dollár évente).

A partmenti halászok és vállalkozások vezetői közül már 23 ezren nyújtottak be kártérítési igényt a BP-hez, ebből a BP május végéig kilencezer követelést teljesített, és ezekre összesen 28 millió dollárt fizetett ki. Ezeket a kártérítéseket általában az azonnali nehézségek enyhítésére utalják, vagyis olyanokra, mint például a kieső havi jövedelmek egyes cégeknél és vállalkozóknál.

A Louisianától Floridáig elterülő partok ingatlanjainak értékét legalább 10 százalékkal csökkenti az elkövetkezendő három évre a katasztrófa a CoStar-csoport becslése szerint.

Természetesen nem csak ezekkel a közvetlen gazdasági károkkal kell kalkulálni, ha a szennyezés teljes, évtizedekre vetített költségét szeretnénk kikalkulálni a BP-nek. Több évtizedes költségemelkedést jelenthet az élelmiszeripari cégeknek az olajfolt, mivel ezek után minden, a szennyezett Mexikói-öbölből kifogott élőlény, ami élelmiszer-alapanyag lesz, szigorúbb élelmiszerbiztonsági bevizsgálást igényel majd.