Hogyan törjünk be az ázsiai piacra?

Ha túléltük a kulturális sokkot, van elég türelmünk és persze pénzünk, akkor számíthatunk arra, hogy gyümölcsöző üzleti vállalkozást indíthatunk Kínában vagy más ázsiai országban. Megéri ugyanakkor a fáradtság, hiszen olyan piacon vethetjük meg a lábunkat, amely minimum 2-3-szoros növekedést produkál Európához képest - kecsegtettek a várható eredménnyel többen is egy szakmai konferencián.

Két évbe telt amíg eljutottak a vegyes vállalat megalapításáig egy kínai céggel - adott új dimenziót a türelem fogalmának Nádasi Tamás azon a konferencián, amely a hogyan legyünk sikeresek az ázsiai piacon kérdésre kívánt választ adni. A cégalapítást 6-7 kiutazás előzte meg a barátkozás jegyében, ami szinte elengedhetetlen előjátéka a sikeres üzleti vállalkozásnak, de annak is, hogy túltegyük magunkat a kulturális sokkon, ami Ázsiában éri a vállalkozót - szolgált további adalékkal az Aquaprofit Zrt. elnöke.

A kulturális sokk kifejezés amúgy sűrűn elhangzott a konferencián, arra utalva, hogy bizony jelentős az eltérés az európai és ázsiai hagyományok, gondolkodásmód, életfelfogás között, ami nagyfokú toleranciát kíván meg hangsúlyozottan mindkét féltől. Komáromi Péter jogász ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak az országok között, de az országokon belül is számottevő különbségek lehetnek a szokások között, abban viszont nincs eltérés, hogy a személyes kapcsolatnak kiemelt szerepe van az üzletek megkötésében.

Csak a csúcstermékeknek van piaca

Tanácsos szakítani azzal a korábbi közhiedelemmel, hogy például Kínában gyengébb minőségű termékek is elsózhatók. Csak a csúcstechnikát, -technológiát keresik - figyelmeztetett Nádasi Tamás, aki kiemelte, hogy Kína egyre inkább a "zöld arcát" kívánja mutatni a világnak, vagyis tudatosan akarja megváltoztatni azt a beidegződést, hogy országuk a az elavult környezetszennyező iparágak, technológiák hazája. Erről szólt a Pekingi Olimpia, most a Sanghaji Világkiállítás, majd az Univerziádé.

Cégük az Aquaprofit - az említett 2 éves előkészítés után - kapott megbízást, hogy összességében 14 millió ember ivóvízellátását biztosító létesítményeket, tározókat tegyen rendbe, újítson fel. Gondoljanak bele - hívta fel a figyelmet Nádasi -, Kínában szinte valamennyi település ivóvízellátása problémás, így megoldásra vár, tehát hatalmas üzleti lehetőséget rejt a magyar vállalkozások számára is.

Befektetésnél érdemes exportálni

Ha valaki Ázsiában szeretne befektetni, árut vagy szolgáltatást exportálni, az üzlet minél korábbi fázisában érdemes felvenni a kapcsolatot az Eximbankkal - ezt már a pénzintézet vezérigazgatója, Bodnár Zoltán fejtegette. Egy kinti beruházásnál érdemes a gépeket, berendezéseket itthonról exportálni, apportálni, ekkor ugyanis kedvezőbb feltételek mellett nyújt hitelt az Eximbank. Arra a bírálatra, mi szerint bankjukban túl lassú az ügyletek átfutása, Bodnár azzal válaszolt, hogy ez csak akkor fordulhat elő, ha a kért dokumentációkat a hitel kérelmezője hiányosan mutatja be.

Japán mint referencia

Japánnak rosszabb a híre, mint az indokolt lenne - villantott fel egy új aspektust Südy Zoltán -, arra utalva, hogyha Ázsiát általában macerásnak tartják az európaiak, akkor a szigetországot ebből a szempontból kiemelkedően problémásnak tekintik. Kétségtelen - tette hozzá a Südy és Társa Kft. Ügyvezetője -, hogy nagyon igényes a japán a piac, ha viszont megvetettük a lábunkat, az mindennél értékesebb referenciát jelent más ázsiai országok piacai felé.

A korábban a diplomáciában is évtizedeket töltő vállalkozó a magyar élelmiszerek bevezetésén munkálkodik, hosszú évek erőfeszítései után sikerült engedélyeztetni például, hogy a hazai sertéshús megjelenhessen a japán piacon. Kevesen tudják, hogy Magyarország viszi ki a legnagyobb mennyiségű sertéshúst Japánba. Jelenleg bővítik a termékpalettát, a fiatal bárány mellett a nyúlhús kivitelét növelik, de tesztelik a japánokat a fácánhússal is.

Óriási lehetőségek

Az ázsiai piac szinte korlátlan lehetőségeit ecsetelte Kilián Csaba, az ITD Hungary Zrt. vezérigazgatója, arra emlékeztetve, hogy a világ össztermelésének egyharmadát adó Ázsia öt év múlva a megtermelt GDP felét fogja produkálni.

Ha Magyarországnak, a magyar vállalkozásoknak sikerülne rákapcsolódnia erre a hihetetlen ütemű növekedésre, az óriási lökést adna a hazai gazdaságnak, foglalkoztatásnak. Bőven van mit javítani külkereskedelmünk szerkezetén is: míg Kínába 1,2 milliárd dollár értekben exportáltunk, addig a behozatalunk 5 milliárd dollárt tett ki, Japán esetében ugyanezek a számok 500 millió és 2 milliárd dollár, Koreával szemben 180 millió és 2 milliárd, míg India viszonylatában 200 millió dollár áll szemben 380 millióval - hívta fel a figyelmet Kilián Csaba.