Nehéz egyenlet megoldása vár az energiaárakat befagyasztó kormányra

Szeptemberig nem okoz különösebb gondot az energiacégeknek, ha a jelenlegi szinten befagyasztja a kormány az energiaárakat, az azonban kétséges, hogy a lakosság rezsiköltségei hosszabb távon is csökkenthetők-e. Az árak ugyanis túlságosan függnek a világpiaci viszonyoktól és a devizaárfolyamtól, amelyekre a kormánynak nincs befolyása, a szolgáltatók pedig épp ezekre hivatkozva készültek a díjak emelésére.

"Rendben, szívunk negyed évig, csak aztán jöjjön egy kiszámítható helyzet" - így foglalta össze az [origo]-nak az egyik magyarországi energiaszolgáltató neve elhallgatását kérő képviselője, hogyan áll a cége az Orbán Viktor által bejelentett árváltoztatási moratóriumhoz. A miniszterelnök június 8-án, a kormány gazdasági akciótervét ismertetve közölte, hogy ideiglenes moratóriumot hirdet a közműdíjak emelésére. Ezen a héten a parlament már el is fogadta a gázellátásról és a villamos áramról szóló törvény ehhez szükséges módosítását.

"A szocialisták szemtől szemben mindig mosolyogtak, aztán másnap a sajtóban előjöttek valami demagóg támadással, aláásva ezzel a bizalmat. Bár az ármoratórium bevezetése egy barátságtalan feltételezésen alapul, abban bízunk, hogy mostantól jobb lesz a kapcsolat a kormánnyal" - tette hozzá a céges forrás, aki szerint eddig korrekt hozzállást tapasztaltak, az Orbán-beszéd előtt nem sokkal például tájékoztató levél érkezett az illetékes minisztertől a moratóriumról. "A napokban kezdődnek az egyeztetések, ezeken majd eldől, hogy ez az intézkedés sima populizmus, vagy tényleg tudnak valamit arról, hol lehetne fogni az árakon" - jegyezte meg az energiacég munkatársa.

Volt már ilyen

A kormány konkrét terveire vonatkozó kérdéseinkre az ügyért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem válaszolt, és hiába kerestük Rogán Antalt, a törvényjavaslatot jegyző képviselőt is.

A moratóriumról szóló törvénymódosításokból annyi kiderült, hogy azúgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz és villamos energia árát mostantól nem a Magyar Energia Hivatal (MEH), hanem a miniszter állapítja meg. (Addig él a moratórium, amíg az első ilyen miniszteri rendelet meg nem születik.)

"Azzal, hogy az új jogszabály a miniszter hatáskörébe rendeli a lakossági gázár szabályozását, nincs semmi probléma, korábban is volt már ilyen" - mondta a törvénymódosításról Laczó Sándor, a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke. Szerinte sokkal nagyobb gond, hogy megint módosul a szabályozás, és a piaci környezet változásával együtt ez nem teszi lehetővé a közép- és hosszú távú tervezést a gázcégek számára, melyek egyetemes szolgáltatói tevékenysége veszteséges volt az elmúlt években. A lakossági árak befagyasztása pedig további veszteséget jelent.

A szervezet elnöke ugyanakkor üdvözölte, hogy Fellegi Tamás miniszter gyorsan meg akar állapodni a gázszolgáltatókkal az árképzésről. "Erre szükség is van, hogy a cégek tervezni tudjanak, és ki tudják alakítani a stratégiájukat. Ehhez azonban olyan árképletet kell kialakítani, amely biztosítja a jövedelmezőséget. Enélkül a cégeknek nem lesz érdekük beruházni, és ellehetetlenülhet a működésük" - magyarázta.

A cégek épp emeltek volna

Márpedig a cégek épp emelésre készültek volna, májusban 15-20 százalékos drágítást tartottak volna indokoltnak (erről itt olvashat részletesen). Mióta ugyanis a Magyar Energia Hivatal (MEH) legutóbb meghatározta az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített energia árait, egyrészt a gazdasági élénkülés miatt emelkedett a földgáz világpiaci ára, másrészt a dollár sokat erősödött a forinttal szemben: 200 forintos árfolyamról 225-230 környékére, sőt, rövid ideig 240-nél is járt a jegyzés.

Az esetleges sürgős áremelés ellen szól ugyanakkor az, hogy nyáron a legalacsonyabb a gázfogyasztás, és az [origo]-nak nyilatkozó energiacéges munkatárs is ezzel indokolta, hogy most nem okoz súlyos gondot számukra a moratórium. "Ha most januárt írnánk, már ez a három hónap is kezelhetetlen lenne" - jegyezte meg.

Kicsi a mozgástér

Nem világos ugyanakkor, hogy hol lehetne lefaragni az árakból. Laczó Sándor azt mondta, a költségek elismertetésénél az elmúlt években nagyon szigorú MEH tavaly már végeztetett egy átfogó elemzést arról, hogy a gázszolgáltatóknak milyen költségeik vannak, milyen díjakat alkalmaznak, és a hivatal ennek megfelelően hagyta jóvá a tavaszi áremelést.

"Nagyon kicsi a mozgástér az árszabályozásban: az áram esetében - amely egyébként legutóbb nem drágult, hanem olcsóbb lett - egészen minimális, de a gáznál sem látszik sok lehetőség, hiszen importttermékről van szó. A Gazpromnak fizetett árat valakinek ki kell fizetnie" - mondta kérdésünkre Felsmann Balázs korábbi szakállamtitkár, a Force Motrice Zrt. igazgatója.

"Piacgazdaság lévén, a miniszter nem tud csodát művelni, hiszen az importár és a forintárfolyam adott, a villamos energia esetében a vezetékek költsége szintén nehezen leszorítható. Ez egy elég merev struktúra" - magyarázta érdeklődésünkre Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató vezetője. A szakértő szerint ettől függetlenül nem fölösleges megvizsgálni, hogy a szolgáltatók korábban tényleg a valós költségeket figyelembe véve emelték-e az árakat, illetve érdemes átgondolni, hogy az ellátásbiztonság biztosításából és az erőművek működéséből adódó többletköltségeket ki viselje.

A gázcégek álláspontját összefoglaló Laczó Sándor szerint ugyanakkor az biztosan "nem megoldás, hogy az árak befagyasztásával újabb veszteségeket okoznak a gázcégeknek". "A földgáz mindenkori árát és a gázár felhasználásának költségeit végső soron a felhasználóknak kell megfizetniük. Ha a költségvetéssel fizettetjük ki, például a lakossági támogatási rendszeren keresztül, akkor azok is viselik ezt a terhet, akik nem használnak földgázt" - magyarázta, hozzátéve, hogy "az ipari fogyasztók sem állhatják a számlát, mert a keresztfinanszírozást az uniós szabályok tiltják". Ezért szerinte olyan konszenzust kellene találni, amely egyszerre megfelelő az energiaágazatnak, a kormánynak és a lakossságnak.