Változatlanul hagyta az alapkamatot a jegybank

Nem változtatott az alapkamaton a jegybank, így továbbra is 5,25 százalékon áll. A monetáris tanács május végi ülésén hosszú idő után először nem csökkentette az alapkamatot.

Változatlanul 5,25 százalékon áll a magyar alapkamat, miután a tartásáról döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a június 21-i ülésén.

Május 31-én tartott előzőleg kamatdöntő ülést a jegybanki tanács, s már azon is az 5,25 százalékos tartás mellett foglalt állást a tanácsi többség. A tartást megelőzően 2009 júliusa óta folyamatosan csökkent a kamatláb, decemberig 0,5, utána 0,25 százalékpontos ütemben.

A Reuters júniusi elemzői felmérése szerint a piac átlagosan 5 százalékra várja középtávon a kamatpálya alját, azaz szerintük lehet még csökkentés. Ennek elérését a legtöbben nyárra, augusztus-szeptemberre várják. A kamat emelését pedig 2011-ben kezdheti meg a jegybank, amennyiben bejön az elemzők várakozása.

Kormányzati kockázatok

"A jegybank legutóbb az emelkedő inflációs kockázatokra és a külső befektetői környezet romlására alapozva döntött elsősorban a 10 hónapja tartó kamatcsökkentési sorozat felfüggesztése mellett, amelyhez hozzájárult az is, hogy a hazai fiskális kép igencsak homályossá vált, megfűszerezve a bizonytalanságot csak fokozó kormányoldali nyilatkozatokkal" - mondta Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.

Az elemző szerint a kormány 29 pontos akcióterve körül még sok a bizonytalanság, a piac kételkedik a megvalósíthatóságában, így ezek a kockázatok megjelenhettek a jegybanki döntésben is. Ezekre alapozva Vizkelety Péter azt mondta, hogy "nagy az esélye, hogy az idei évet a jelenlegi 5,25%-os kamatszinttel búcsúztatjuk".

Infláció és kockázat

Az Equilor elemzése szerint a Magyar Nemzeti Bank mai döntését a májusi inflációs jelentésben foglaltak illetve Magyarország kockázati megítélése egyaránt indokolták. A jegybank elnöke a legutóbbi kamatdöntéskor e két tényező pozitív alakulásától tette függővé a kamatcsökkentési széria folytatását.

Az Equilor ezek alapján azt írta, hogy indokolt a kamattartás, mivel az országkockázat ugyan csökkent a csúcsponthoz képest, de magasabb, mint a legutóbbi döntéskor. Az elemzés szerint ebben szerepet játszott a "nem túl szerencsés kormányzati kommunikáció" is - a Kósa és Szijjártó-féle bejelentésekre hivatkozva.

Az infláció üteme még a legmagasabb az Európai Unióban, viszont ebben a tavaly megemelt forgalmi adó hatása és az energiaárak emelése játszik szerepet, amelyek az év második felében már érezhetően mérséklődnek majd.

Az Equilor szerint "tény, hogy a kamatcsökkentésnek továbbra is van tere, ehhez azonban szükség van mind a magyar pénzügyi eszközök kockázati megítélésének javulására, mind az inflációs kilátások süllyedésére. E két tényező azonban várhatóan a következő hónapokban nem teszi lehetővé a kamatpálya süllyedését" - azaz egyelőre az Equilor szerint sem várható csökkentés.