Kijev a szerdai bejelentés szerint összesen 15,15 milliárd dollárhoz jut 29 hónap alatt. A lehívás részletekben történik, a jóváhagyásokat követően: az első már engedélyezett, azonnali részlet 1,89 milliárd dollárt tesz ki.
A Nemzetközi Valutaalap az előző ukrán kormány idején fagyasztotta be az ország hitelezését - mivel az akkori államfő, Viktor Juscsenko nem kívánta meglépni a hitelért cserébe vállalt megszorításokat -, és Viktor Janukovics februári elnökválasztási győzelme után újította fel az egyeztetéseket a kijevi vezetéssel.
Ukrajna először 2008-ban kötött hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal, akkor 16,4 milliárd dollár értékű kölcsönt kapott Kijev, tavaly viszont már fel is függesztették a pénz folyósítását, mivel az akkori államfő, Viktor Juscsenko nem kívánta meglépni a hitelért cserébe vállalt megszorításokat.
Az IMF pénze nélkül nehéz helyzetbe került Ukrajna, így tavaly július elején új, 14,9 milliárd dolláros keretről állapodtak meg az ukrán kormány és az alap képviselői. Kijevnek a pénzért cserébe határozott kiadáscsökkentést kellett vállalnia, és a tervezett 5,3-ról 3,5 százalékra kellett leszállítania a költségvetési deficitet, ami a gyakorlatban nyugdíjcsökkentést, a nyugdíjkorhatár, valamint a közüzemi díjak emelését jelentette.
A legkomolyabb hatással a közüzemi díjak emelése járhat, az ukrán jóléti rendszer egyik legfontosabb eleme ugyanis a gáz árának támogatása, márpedig augusztus 1-jétől 50 százalékkal emelkedik a gáz ára Ukrajnában.
Ukrajnával már korábban is voltak összeütközései az IMF-nek. Már néhány hónappal az IMF-hitel aláírása és az első részlet lehívása után figyelmeztetett a Valutaalap, hogy csak a költségvetés rendbetétele árán hajlandó finanszírozni az országot, Kijevben azonban így is a minimálbér emelése mellett döntöttek.
A 2010-es költségvetésről pedig úgy vélekedett az IMF, hogy "nem eléggé körültekintő és átlátható", és ezek alapján nem kívánta utalni az ukrán hitelt.