Nincs többé jelzálogalapú devizahitelezés, nem tér vissza a nagyvonalú állami kamattámogatási rendszer és a szocpol sem. Két év alatt 100 ezer forint fölé emelnék a lakás-takarékpénztári befizetések éves állami támogatásának összegét. Zöld hitelt adnának a rezsikiadásokat csökkentő lakáskorszerűsítésre.
Egy sor olyan intézkedés, amivel az öngondoskodást és a megtaharítást ösztönözné a kormány. Ez éles fordulat Orbán Viktor első kormányzásához képest, amikor a gazdaság felpörgetését elsősorban a belső fogyasztás élénkítésével érték el.
Nincs több devizahitel lakásra
A felelőtlen fogyasztás visszafogását célzó lépések sorába illeszkedik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai bejelentése, amely szerint július 1-étől megszűnik a jelzálog-fedezetű devizahitel-felvétel, vagyis nem lehet úgy eladósodni devizában, hogy arra egy lakóingatlan a fedezet.
A devizaalapú lakáshitelezés megszüntetése a miniszterelnök június elején ismertetett akciótervének egyik pontja volt. A kormányzati szándék az, hogy ne nőjön tovább azon adósok száma, akik ugyan viszonylag kedvező induló feltételekkel vesznek fel hitelt, de később, a forintárfolyam változásai miatt olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy nem képesek törleszteni.
A takarékoskodókat támogatja az állam
2000-ben vissza nem térítendő, lakásépítésre, -vásárlásra, és -bővítésre fordítható támogatásokat - ismertebb nevén szocpolt - vezetett be a Fidesz-kormány. A szocpolt gyermekvállaló fiatalok, illetve gyermeket nevelő családok, egyének vehették igénybe. Az első Fidesz-éra szociális politikájának alappillére volt mindez a családok támogatása és a gyerekvállalás ösztönzése érdekében, amellett, hogy felpörgette az építőipart és a lakáshitelezést.
A hitelfelvétel felpörgetése helyett most a megtakarításokat ösztönözné a kormány azzal is, hogy minél több pénzt köt le valaki a lakástakarék-pénztárban, annál magasabb összegű támogatással jutalmazza ezt az állam. Bencsik János otthonteremtési és energetikai államtitkár az [origo]-nak adott interjújában elmondta, hogy két év alatt 100 ezer forint fölé emelné a lakás-takarékpénztári befizetések éves állami támogatásának összegét a kormány. Ehhez a szellemhez igazodva ugyanakkor az állami kamattámogatású hitel és a szocpol nem tér vissza.
A 2002-ben megalakult szocialista kormány egy ideig továbbvitte Fidesz-vezetésű elődjének intézkedéseit: 2004-ben jelentősen növelték a gyermekek után járó, vissza nem térítendő állami támogatásokat. 2006 után aztán már csak csökkentett lehetőségekkel működött a szocpol, és az állami támogatású lakáshiteleknél is lejjebb vitték a hitelhatárt. Tavaly júliustól aztán a megszorítások teljesen elsöpörték ezeket a támogatásokat.
Rávesznek, hogy kevesebb rezsit fizessünk
Az első Fidesz-kormány otthonteremtési programjának része volt az állami kamattámogatású lakáshitel. Először csak új ingatlanokra volt érvényes a 7 százalékos állami kamattámogatás, 2002-től ez 10 százalékra nőtt, és a használt lakásokra, valamint a lakások felújítására is kiterjesztették. A kormány garanciát vállalt arra is, hogy a kamat és a kezelési költség együttes értéke húsz évig nem haladhatja meg a 6 százalékot.
A tíz évvel ezelőtti intézkedésekkel ellentétben most vállalásokat is kell tenni a jobb életkörülményekért. Lakásfelújításra ezúttal csak akkor ad pénzt a kormány, ha a korszerűsítéssel csökkennek a rezsikiadások - és ebben az esetben is csak a családi források kiegészítésről van szó, az állami pénz egy részét ugyanis vissza kell fizetni.
A januárban kezdődő nemzeti épület-korszerűsítési program keretében a kormány uniós támogatásokból és a széndioxid-kvóta értékesítéséből 100 milliárd forintot adna a fenti célra, a szükséges önerő 100 milliárdját pedig a megalakítandó zöld bank hitele adná - ez utóbbi tételt törleszteni kell majd, a törelesztési összeget a kisebb fogyasztással együtt járó megtakarításhoz igazítanák.
Mások a lehetőségek
"Akárki lenne kormányon, nem lenne más lehetősége, mint a megtakarítás-ösztönzés, ami alapvetően konzervatív gazdaságfilozófiai alapelv" - mondta az [origo]-nak Heim Péter, az Atticus Investments befektetési tanácsadócég vezérigazgatója, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Arra hívja fel a figyelmet, hogy tíz évvel ezelőtt nem volt ilyen magas sem az államadósság, sem a magánszektor eladósodottsága, tehát jelentősen megváltozott a gazdaságpolitikai helyzet, ami eltérő intézkedéseket igényel.
A előző Fidesz-kormány időszaka és a mostani helyzet közötti különbséget jól mutatja, hogy felettébb távoliak ma már az akkor használt fideszes szlogenek. Orbán Viktor 2000-ben, második országértékelő beszédében mondta el egyik legismertebb, azóta szállóigévé vált félmondatát, miszerint a cél a "három szoba, három gyerek, négy kerék", ami ha nem is ellentétes a mostani célokkal, de bizonyosan nem egy válságkezelő stratégiát jelenít meg - főleg ha hozzávesszük a Pokorni Zoltán által később melléragasztott "öt karikát", vagyis az olimpia megrendezésének tervét is. Hasonló a helyzet a "Merjünk nagyot álmodni" szlogennel is, ami a kockáztató vállalkozót, nem pedig a megfontolt és takarékos polgárt tette a követendő példává.
Kiszolgáltatottságot okoz a felelőtlen politika
Heimhez hasonlóan látja a helyzetet Forián Szabó Gerely, a Pioneer Invetsments befektetési igazgatója is: "A hitelezőink - köztük az IMF - valószínűleg nem néznék jó szemmel, ha intenzív eladósodással próbálnánk meg felpörgetni a fogyasztást. Jelenleg a kormány lehetőségei teljesen mások, mint az ezredforduló táján" - mondta az elemző, aki szerint a válság utáni világban a magas államadósság, illetve a külső tartozás egyaránt kiemelt kockázatot jelentenek, amit a befektetők szigorúan büntetnek.
"Magyarország 2008 őszén és 2009 tavaszán már átélte azt, hogy mekkora kiszolgáltatottságot okozhat a felelőtlen gazdaságpolitika. Ezek után a megtakarítások ösztönzése teljesen racionális irány, nem csak az aktuális külső kényszer, hanem a hosszabb távú gazdasági érdekeink miatt is" - mondta Fórián Szabó, aki szerint a jelenlegi vezetés láthatóan nem azokat a motorokat akarja beindítani, mint első kormányzásuk utolsó két évében.