Nincs egyezség az IMF-fel és az Unióval

Megállapodás nélkül utazott vissza Budapestről Washingtonba a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, és az Európai Bizottság is elhalasztotta a magyar hitelfelülvizsgálat lezárását. Mind a két intézmény szerint "nehéz döntéseket" kell hoznia a kormánynak a költségvetési hiány csökkentése érdekében, a deficitet pedig már jövőre 3 százalék alá kell vinni. A tárgyalások felfüggesztése hétfőn könnyen lejtőre teheti a forintot.

Bár eredetileg hétfőig egyeztettek volna a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió képviselői, szombaton mégis a csomagolás mellett döntöttek, miután nem jutottak dúlőre a magyar kormánnyal. Az IMF a távirati irodához eljuttatott közleménye szerint a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokon ugyan sok a közös alap, de "számos kérdés nyitva maradt". A küldöttség tehát visszatér Washingtonba, és "a fennmaradó nézeteltérések áthidalására törekszik". Brüsszelben mindeközben azt közölték, hogy az Európai Bizottság is elhalasztja a Magyarországnak nyújtott pénzügyi segítségnyújtás újabb, sorrendben ötödik felülvizsgálatának lezárását.

A tárgyalások felfüggesztése azt jelenti, hogy Magyarország egyelőre nem juthat hozzá az IMF-hitelkeret negyedéves részletéhez - ezt az összeget a kormány ugyan nem akarta felhasználni, a piacokat ezzel együtt felforgathatja a küldöttség hazautazása, főleg, hogy a tárgyalások megszakadására csak kevesen számítottak (ezek egyike volt a francia Socitété Générale bank, amely csütörtökön azt írta ügyfeleinek, hogy adják el forintbefektetéseiket, mert az IMF-tárgyalások összeomlásának esélye egyre nő - erről itt olvashat részletesen).

Veszélyben a forint

Az elemzők többsége pénteken azt mondta, hogy a tárgyalások végkimenetele, illetve az esetleges kommentárok nagyban befolyásolhatják a piaci hangulatot, ami a forint árfolyamán és a tőzsdei árakon is nyomot hagyhat - bár ekkor szinte minden elemző arra számított, hogy a nehézségek és nézeteltérések ellenére lesz megállapodás (erről itt olvashat részletesen). A megegyezés elmaradása könnyen masszív eladásokat okozhat a piacokon, ami a forint leértékelődését és a tőzsdei árfolyamok csökkenését okozhatja.

Az euró pénteken 280,50 forinton zárt, a jegyzés 282 forinton is járt, de innen korrigált. A pesti tőzsde részvényindexe, a BUX 1,5 százalékos csökkenéssel 22 497 ponton zárt pénteken, a süllyedés elsősorban az OTP számlájára volt írható, a bankpapír árfolyama ugyanis 3,4 százalékkal 5140 forintra esett.

Az IMF-fiaskó várható következményeiről szóló részletes cikkünket itt találja.

Matolcsy a tárgyalások folytatását ígéri

Szombaton este 10 óra után megérkezett a magyar kormány állásfoglalása is. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közleménye szerint "a magyar kormány az IMF és az EU küldöttségével folytatott tárgyalásai során őszintén és nyíltan feltárta az első félévi elhibázott költségvetési gazdálkodásból fakadó súlyos problémákat". A miniszter szerint "az IMF és az EU küldöttségei mindezek alapján elismeréssel méltatták az új kormánynak a korábbi hibák kiigazítása érdekében tett tekintélyes lépéseit, amelyek a bankadó, a végkielégítéseket terhelő különadó és a költségvetési szférában érvényes fizetési korlátozás bevezetésével növelték az állam bevételeit, a 120 milliárd forintos minisztériumi zárolásokkal és a közpénzekkel való takarékos bánásmód betartatását szolgáló költségvetési felügyelők kiküldésével pedig jelentősen csökkentették az állami kiadásokat".

"Ezek az intézkedések jelentős mértékben csökkentik a költségvetés hiányát. A nemzeti ügyek kormánya folytatja a strukturális reformok politikáját a tárgyalópartnerek által fontosnak tartott területeken - így az adórendszer, az egészségügy, és a közösségi közlekedés területén is. A kormány elkötelezett aziránt, hogy Magyarország minél előbb Közép-Európa legversenyképesebb, legmegbízhatóbb és legkiszámíthatóbb országa legyen. A kormány természetesen tovább folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi szervezetekkel, köztük az IMF-fel és az Európai Unióval is" - zárul a Matolcsy György által aláírt, a Miniszterelnökségen kiadott közlemény.

További, nehéz intézkedések kellenek

Az IMF közleménye rámutat, hogy a magyar gazdaság az exportnak köszönhetően kilábalt a mély válságból, de a hazai kereslet gyenge. A 2010-re tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány és 3 százalék alá szorítása jövőre, megfelel a szükséges konszolidációnak, de ehhez további, nehéz intézkedéseket kell hozni a bevételi oldalon - ahol a pénzintézetek tervezett megadóztatása akadályozza a növekedést és a hitelnyújtást - és a kiadási oldalon is. Az IMF hangsúlyozza, hogy mentőkötelet kell nyújtani a legsebezhetőbbeknek, de a támogatásnak átláthatónak és célzottnak kell lennie.

"Magyarország visszatért a gazdasági növekedési pályára, és mára az egyik legalacsonyabb a költségvetési hiánya az Európai Unióban. Üdvözlöm a hatóságok elkötelezettségét a 2010-es költségvetési hiánycél mellett" - nyilatkozott Olli Rehn, gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős EU-biztos. Szerinte "ugyanakkor a túlzott költségvetési hiány jövő év végéig történő kiigazítása nehéz döntéseket igényel, különösen a kiadásokkal kapcsolatban. Emellett biztosítani kell a kiszámítható környezetet a hazai és a külföldi befektetők számára egyaránt."

Az EU-küldöttség áttekintette a magyar gazdasági helyzetet, és üdvözölte, hogy a kivitel erős növekedése nyomán a bruttó hazai termék várhatóan 0,6 százalékkal fog nőni az idén, szemben a korábbi, stagnálást jósló előrejelzéssel. Jövőre a növekedés várhatóan legalább 2,5 százalékra gyorsul.

A brüsszeli állásfoglalás szerint hasznos megbeszélések zajlottak az új magyar kormány gazdaságpolitikai elképzeléseiről. Az EU-küldöttség hangsúlyozta, hogy a költségvetési konszolidáció folytatása alapvető fontosságú az államadósság mérséklése, a finanszírozási feltételek javítása és a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából, valamint a magyar közpénzügyek hitelességének növelése érdekében is. Emellett megállapította a delegáció, hogy az idei első félévi, az eredetileg vártnál rosszabb költségvetési folyamatokat követően számos lépés történt azok ellensúlyozására, ide értve jelentős bevételnövelő, illetve megtakarítási intézkedéseket.

A bankadó átgondolását sürgetik

"Ugyanakkor ezek a kiigazító lépések valamivel elmaradnak a szükségestől, és jellemzően átmeneti jellegűek, emiatt a kormánynak növelnie kell az erőfeszítéseket a fenntartható, 2011-ben 3 százalék alatti költségvetési hiány elérése érdekében. Míg a tervezett pénzügyi szektorra kivetett különadó hozzájárulhat a rövidtávú költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez, az Európai Bizottság szolgálatai úgy ítélik meg, hogy ez az adó a jelenlegi formában a befektetési kedv és a gazdasági növekedés érdemi visszaesését eredményezheti. A küldöttség emiatt sürgette a kormányt, hogy gondolja át ennek az adónak néhány jellemzőjét" - áll az uniós dokumentumban.

Mint emlékezetes, az Orbán-kormány akciótervének egyik meghatározó eleme, hogy a pénzügyi szektortól idén 200 milliárd, azon belül a bankoktól 120 milliárd forint adót szedjen be. Bár korábban ennek részleteiről is tárgyalt a kormány a pénzintézetekkel, de végül ott is kudarcba fulladt az egyeztetés, melynek részleteiről itt olvashat.

A brüsszeli bizottság szerint a pénzügyi szektor stabilitását megszilárdította a pénzügyi felügyeleti rendszer megerősítése. Míg a szerkezeti átalakítások iránti elkötelezettség más területeken is tetten érhető - ide értve a közlekedési és az egészségügyi szektort -, a küldöttség megállapította, hogy ezekkel kapcsolatban a kormány további pontosítást jelenleg nem tud nyújtani - tették hozzá Brüsszelben.

Bírálták a jegybank támadását

Az Európai Bizottság szerint "további, a kormány által javasolt törvénytervezetek piactorzítónak ítélhetők, és azok az uniós joggal is ellentétesek lehetnek. A küldöttség tovább sürgette a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét. A küldöttség úgy ítélte meg, hogy a kormányzattal további tárgyalások szükségesek, emiatt helyes a felülvizsgálat lezárását elhalasztani, és az egyeztetéseket egy későbbi időpontban folytatni".

Az uniós illetékesek úgy találták, hogy Magyarországon kielégítő előrehaladás történt a pénzügyi szektorban, és némi előrelépés tapasztalható a költségvetési felügyeletben is. A küldöttség azonban számos aggasztó lépést is tapasztalt, így például a kincstárnoki rendszert felváltó költségvetési felügyelői rendszer késedelmes bevezetését. A tömegközlekedési szektort érintő szerkezeti átalakításokkal kapcsolatban - amik a tervezett költségvetési megtakarítást alapozhatták volna meg - a küldöttség azt tapasztalta, hogy a tervezett intézkedéseket jórészt elhalasztották, kivéve az év eleji áremeléseket.